Ez a törvényjavaslat az, amely koncesszióba adná az egészségbiztosító egyes feladatait: néhány százezer lakosonként nyereségérdekelt vállalkozásokat, úgynevezett ellátásszervezőket bízna meg azzal, hogy szervezzék meg az emberek egészségügyi ellátását. Ehhez meghatározott állami forrást biztosítanának nekik, amit, ha nem használnak fel teljes egészében, akkor a megtakarítás egy részét megtarthatnák maguknak.
Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt például az az elképzelés, miszerint megszűnne a szabad orvosválasztás, s az ellátás költségének tíz százalékát a betegnek kellene megfizetnie, ha nem azt az orvost vagy kórházat választja, amelyikkel ellátásszervezőjének szerződése van. A Radnai György egészségügyi reformért felelős kormánymegbízott nevével fémjelzett tervezet azonban óriási tiltakozást váltott ki mind szakmai, mind politikai körökben, még a szocialista frakcióból is sokan ágáltak ellene.
Ekkor Radnai Györgyék kissé átdolgozták az anyagot, kivették belőle például az említett tíz százalékos fizetési kötelezettséget tartalmazó részt. Közben az egészségügyi minisztérium szakértői – Csehák Judit egykori tárcavezető közreműködésével – egy újabb, jelentősen átdolgozott verziót készítettek, ami kisebb szabadságot adna az ellátásszervezőknek. Lapunk úgy értesült: a kormánymegbízott többször jelezte munkatársainak, hogy ezt a javaslatot nem tudja elfogadni.
Úgy tudjuk: Medgyessy Péter kormányfőhöz is eljutott a hír, hogy az egészségügyi reform szempontjából „kétfejűvé” vált a szakminisztérium, s feszültség alakult ki az apparátus és az ugyanott dolgozó egészségügyi reformért felelős kormánymegbízott között. Egy törvényjavaslatnak ugyanakkor hamarosan a kormány elé kell kerülnie.
origo.hu
Így hazudik Gyurcsány pártja a 13. havi nyugdíjról
