Néhány százezer lakosú részekre „darabolnák fel” Magyarország térképét az elképzelés szerint. Pályázat útján nyereségérdekelt vállalkozásokat, úgynevezett ellátásszervezőket bíznának meg azzal, hogy a hozzájuk tartozó lakossági csoport egészségügyi ellátását irányítsák. Ezek a cégek fejkvóta alapján kapnák a pénzt. Ha nem használják fel a teljes összeget, a megtakarítás egy részét megtarthatnák maguknak a működésük harmadik évétől. Az ellátásszervezők (új nevükön: térségi egészségszervezők) kötelesek lennének fejlesztésre – rendelők felújítására, műszerek beszerzésére – jelentős összeget áldozni. – Így rögtön érzékelik majd a betegek a kedvező változást – érvelt az egészségügyi reformért felelős kormánybiztos, Radnai György, aki hamarosan a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára lesz. Hangsúlyozta: ezzel a tőkével jövőre mintegy 60-70 milliárd forint fejlesztési forrás juthat az egészségügyre az eddigi évi 2-3 milliárd helyett.
Ugyanakkor nem tudni, miből gondolta, hogy eddig csak ennyi pénzt fordítottak erre a célra, hiszen csak címzett támogatásként több mint húszmilliárdot osztanak szét 2004-ben az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Ehhez jön még például a műszerbeszerzési program, illetve a mentőszolgálat korszerűsítésére szánt pénz.
A törvényjavaslat túl van már számos változtatáson, az eredetiből kikerült például az a rész, amely szerint a betegeknek kellene megfizetniük kezelésük költségének tíz százalékát, ha nem abba a kórházba vagy szakrendelőbe mennek, amelyikkel az ellátásszervezőjüknek szerződése van. Változás az is, hogy többen pályázhatnak az ellátásszervezői posztokra. Az eredeti koncepció hatalmas vitát váltott ki szakmai és politikai körökben, azt még az MSZP sem támogatta, ellentétben ezzel a javaslattal.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint az eltervezett rendszerben mindenki abban lesz érdekelt, hogy a lakosság egészséges maradjon, ha pedig beteg, akkor a lehető leghamarabb a neki szükséges ellátást kapja meg. Elmondta: az összes fejlesztési forrást egy alapba koncentrálnák. A tervek szerint a parlament ősszel tárgyalja a javaslatot, az új rendszer pedig 2005 tavaszán indulhat.
A szakma és az ellenzék azonban kritikus a tervekkel szemben.
Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere szkeptikus a tekintetben, hogy az ellátásszervezői rendszertől képes lenne megújulni az ellátórendszer. Szerinte ez nem a betegellátás javítását szolgálná, hanem az egészségügyi vagyon átjátszását a multinacionális vállalkozásoknak, egyes pénzügyi befektetői csoportoknak.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy látja, nincs szükség az új szereplőkre, az ellátásszervezőkre az egészségügyben. A tervezett rendszer tovább fosztogatná az ágazat amúgy is szűkös költségvetését, hiszen a cégek profitot vehetnének ki, kiszolgáltatottá tenné a betegeket és az ellátókat is. Az egészségügyet csak akkor lehetne megreformálni, ha ezt a költségvetés prioritásként kezelné, ám a 2005-re tervezett büdzsében ennek nyoma sincs – vélekedett.
Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese egyrészt örül annak, hogy a tegnap bemutatott javaslat sok mindenben eltér a korábbiaktól, abban azonban kételkedik, hogy képes lesz az egészségügy megújítására. Mint mondta, nem lehet tudni, milyen hatásai lesznek.
origo.hu
Óriási siker, nyolc magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé
