Hazánk egészségügyi foglalkoztatásának teljes reformját reméli a per sikerétől Baláspiri Csaba. Kezdeményezését a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is támogatja.
Az EU-irányelvek szerint 24 órából 11 órát pihenéssel kell töltenie az egészségügyi dolgozónak. Ha ezt az egész napos ügyelet miatt nem lehet biztosítani, akkor az ügyelet végét követően azonnal ki kell adni a legalább 11 órás pihenőidőt. A főorvos azonban a kórlapcsere időpontjában már 31 órája volt szolgálatban (az ügyelet után ismét beosztották), s azon a héten már összesen 96 órát dolgozott, holott a magyar jogszabály kimondja: munkaidejük hetente maximum 60 óra lehet.
Több orvos is jelezte az orvosi kamarának, hogy hasonló ügyben pert indítana. Azon kívül, hogy nem biztosítják a nekik járó pihenőidőt, azt is kifogásolják: nem kapják meg maradéktalanul a kórházi ügyelet után járó bért, és nem ismerik el teljes egészében ezt az időt „nyugdíjszerző időként”. Az EU minden tagországra kötelező irányelve szerint az ügyeletben töltött idő – ha azt a munkahelyen kell letölteni – teljes egészében munkaidőnek számít (ezt erősítette meg az Európai Bíróság 2002-ben hozott ítélete is). Tehát az is, amikor az orvos beteget vizsgál vagy műt, és az is, amit a kórházi szobájában pihenéssel tölt. Nálunk azonban az ügyeletnek csak egy részét, legfeljebb a felét számítják be a munkaidőbe. Így az ügyeletnek csak egy részét fizetik ki a doktoroknak, és csak ezt a töredékidőt ismerik el nyugdíjszerzőként.
Az egészségügyi minisztérium vezetői többször hangsúlyozták: a hazai viszonyok között teljesíthetetlen az EU-s követelmény, ahhoz ugyanis legalább 4500 orvos munkába állására lenne szükség. A rendelkezéseket egyébként Európa más országaiban sem képesek betartani, ezért uniós szinten jelenleg is folynak a tárgyalások egy új szabályozásról.
origo.hu
Zseniális gúnydal született a saját embereit lenéző Magyar Péterről
