Csak hát az informatika hálátlan műfaj, szoftverszabadalmi okok miatt a világ egyetlen politikusa sem bukott még meg, holott mindannyiunk hétköznapi életét is befolyásoló ügyről van szó. Igaz, amíg a felnőtt lakosság jelentős része informatikailag a bankautomaták PIN kódjával birkózik, addig nehéz a társadalmat bármiféle számítástechnikai históriával lázba hozni.
– Röviden azt mondhatjuk, a szoftverszabadalom a számítógépes programokra vonatkozik. A szabadalom pedig azt jelenti, hogy a szabadalom birtokosa az ötlet megvalósítására évekig tartó monopóliummal rendelkezik. Sajnos ez a monopólium a szabadalom birtokosának jár, aki vagy amely cég gyakran nem azonos az ötlet kitalálójával – magyarázza Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. – A szerzői jogi oltalom nem az ötletet, hanem magát a műalkotást védi. Esetünkben a szoftvert, amelynek önmagával való azonossága a forráskód alapján dől el.
Azt tudni kell, hogy a szabadalmakkal kapcsolatosan az európai szabadalmi konvenció, más néven a müncheni egyezmény minden lényeges kérdést szabályoz. A direktívatervezet megszületésének másik oka az lehetett, hogy bizonyos jogi irodák az USA-ban óriási bevételeket szereznek különféle szoftverszabadalmakból, és ezt az üzletet megpróbálták a mi kontinensünkön is beindítani. Kevés szoftverfejlesztő cég van, amelyik szoftverszabadalmakból egyáltalán remélhet bevételt. Ehhez vagy akkora szabadalmi portfólióval kell rendelkezni, mint amilyennel az IBM vagy a Microsoft, vagy minden szoftverfejlesztési tevékenységet fel kell függeszteni. Ha például A szoftverfejlesztő csak néhány szabadalommal rendelkezik, és megpróbál díjat szedni a több szabadalommal rendelkező B szoftverfejlesztőtől, akkor hamarosan kap egy hosszú listát és számlát arról, hogy a B cég melyik szabadalmát sértette meg.
Konkrétan mindez azt eredményezheti, hogy az a szoftvergyártó, amelyik igazolja például a folyamatsáv „feltalálását”, ezután licencdíjat szedhet minden folyamatsávval működő készülék után. A folyamatsáv az egyes folyamatok előrehaladását jelző elem. Szinte valamennyi grafikus felülettel rendelkező szoftver használja. Folyamatsávot láthatunk, ha az internetes böngészővel betöltünk egy oldalt, vagy e-mailt küldünk ismerősünknek.
Az érdekvédők szerint a számítógépes programokat azonban jelenleg is óvják a szerzői jogi szabályok, tehát semmi szükség arra, hogy szabadalmaztathatóak legyenek. 1972-ben az európai szabadalmi egyezmény egyetlen egyszerű mondatot tartalmazott: a szoftver nem szabadalmaztatható. Ennek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatal az elmúlt években több mint harmincezer szoftverszabadalmat jegyzett be. Nyilvánvaló, hogy ezt az illegális állapotot akarják az új szoftverszabadalmi irányelvvel „megoldani”. Az irányelv elfogadása egyértelműen a szabadalmi hivatalnokok, valamint azoknak a multinacionális cégeknek az érdeke, akik/amelyek bejegyezték e szabadalmakat, illetve a közeljövőben ilyesmire készülnek – állítják a tiltakozók, akik szerint ha a jelenlegi formában lép hatályba az irányelv, akkor az teljesen ellehetetlenítheti a szabad szoftverek terjedését, ugyanakkor veszélyeztetheti a kis- és közepes vállalkozásokat, s ami még ennél is rosszabb: a közösségek, civil szervezetek tevékenységét, kommunikációját és a szólásszabadságot is.
A kedd délután tartott megmozdulás szervezői petíciót adtak át a külügyi tárca illetékesének, melyben annak a szavazatnak a visszavonását kérik, mellyel hazánk a versenyképességi tanács május 18-i ülésén támogatta az EU-nak a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló direktívajavaslatát. Erre reagálva az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet: a tárca szándéka, hogy átgondolt, a jogi és gazdasági hatásokat és következményeket szem előtt tartó európai uniós szabályozás valósuljon meg a számítógépet alkalmazó találmányok szabadalmazhatósága területén.
Az IHM szerint fontos, hogy az Európai Uniónak jogi és gazdasági szempontból is egyértelmű irányelve legyen a számítógépet alkalmazó találmányok szabadalmazhatósága területén. Alapvető jelentőségű az ország számára, hogy a szabályozás előnyös legyen mind a magyar szoftverfejlesztőknek (jellemzően a kis- és középvállalkozásoknak), mind a magyar szoftvervásárlóknak. A tárca álláspontja szerint ezt olyan szabályozás szolgálja, amely biztosítja a versenyt, és nem eredményezi sem a szoftverek előállítási költségeinek, sem fogyasztói árainak emelkedését.
A demonstrálók problémája mindezzel csupán az, hogy véleményük szerint az érintett minisztériumok illetékesei egyszer már „megvezették” a társadalmat. Mint mondják, a szoftverszabadalmi direktíva ügyében Csepeli Györgynek, az IHM államtitkárának az Országgyűlés előtt tett pozitív tartalmú nyilatkozata után a döntő uniós szavazáson Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára mégis az eredeti tervezet mellett tette le a voksát. Csakhogy azóta Hollandia már visszavonta az irányelv támogatását, mert a holland politikusok szerint a javaslatból hiányoznak a „kicsiket” védő fékek és biztosítékok. Az irányelv támogatottsága tehát meglehetősen ingatag, így a legkisebb változás, akár egyetlen EU-tagállam ellenállása is képes megfordítani a kedvezőtlen helyzetet. Amely történelmi lépést akár Magyarország is megteheti.
origo.hu
77 éves lenne Cserháti Zsuzsa – fia elárulta, miért nem jár a sírhoz
