Továbbra sem csökken az infláció

Annak ellenére, hogy a pénzügyi tárca az infláció mérséklődését ígérte a nyári hónapokra, a KSH legfrissebb adatai szerint nem mérséklődött a pénzromlás üteme, így a fogyasztói árak júliusban is 7,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerekért majdnem kilenc százalékkal, a háztartási energiáért pedig 13,5 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy évvel ezelőtt.

Egyre nagyobb erőfeszítéseket követel meg a gazdaságtól az inflációs célkitűzések teljesítése: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint továbbra sem csökkent a tavaly óta jelentős mértékben felgyorsult pénzromlás üteme, így a fogyasztói árak átlagosan 7,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az infláció felpörgését jól mutatja, hogy tavaly ilyenkor a fogyasztói árak átlagos emelkedése még csak 4,7 százalékos volt. A hivatal adataiból kitűnik, hogy az árszínvonalat legnagyobb mértékben a lakásfenntartás költségei emelték meg.
Az elektromos energia 22, a csatornadíj 19, a távfűtés pedig 13 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, de a vízdíj is az átlagos inflációt meghaladóan, 11 százalékkal lett drágább. Egy év alatt a helyi tömegközlekedés árai 17, az oktatási szolgáltatásoké pedig 12 százalékkal emelkedtek meg.
Az élelmiszerekért 8,6 százalékkal kell többet fizetni, ugyanakkor az alapélelmiszernek számító sertéshús 30, a liszt 28, a cukor és a tojás 26, míg a kenyér 16 százalékkal kerül többe. A kormány jövedéki- adó-emelésének köszönhetően a cigaretták 22 százalékkal lettek drágábbak az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
*
Az alapélelmiszerek drágulása hátrányosan befolyásolja a létminimum költségét is, amely a KSH legutóbbi jelentése szerint az átlagos áremelkedés mértékét lényegesen meghaladta: egy háztartásra számítva tavaly 104 350 forint volt a létminimum havi értéke, ez az összeg majdnem kilenc százalékkal magasabb a 2002-es adatokhoz képest.
Hazai és külföldi gazdaságkutatók egyaránt kedvezőtlennek értékelik a most közzétett inflációs adatokat, sőt egyes elemzők a pénzromlás ütemének további gyorsulását jósolják a következő hónapra.
Nyeste Orsolya, az Erste– Postabank vezető elemzője szerint nem biztos, hogy a júliusi éves szinten mért 7,2 százalékos fogyasztói árindex tovább csökken, sőt augusztusban elképzelhető enyhe emelkedés is. Az elemző az esetleges növekedést azzal indokolta, hogy az üzemanyagárak emelkedése növeli az inflációt, s enyhe nyomás látszódik az élelmiszerárak esetében is. Nyeste Orsolya szerint éves átlagban idén hét százalék körüli lesz a pénzromlás mértéke.
Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője az MTI kérdésére elmondta, az infláció júliusi alakulását befolyásolta, hogy az élelmiszerárak nem csökkentek olyan mértékben, ahogy az a szezonális hatásoktól várható lett volna. Az elemző kiemelte, hogy a szolgáltatások között szembeötlő volt a külföldi utazások árának megugrása, aminek oka egyelőre nem ismeretes.
A Reuters hírügynökség hazánk gazdaságáról készült legutóbbi jelentése arra mutat rá, hogy a felpörgött infláció miatti befektetői aggodalmak jelentősen visszafogják a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét, így a régióban kiugróan magasnak számító alapkamat idei mérséklésének lehetőségét is.