Az eddigi keleti irányú támadások után most dél felől is veszélyeztetve érzik magukat a cukorgyártók: Szerbia és Montenegró mától ismét vámmentesen szállíthat cukrot az Európai Unióba. Az olcsó balkáni cukor beáramlása nemcsak a magyar cukorrépa-termelőknek, hanem az egész ágazatnak és a központi költségvetésnek is jelentős kárt okozhat.
Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: földrajzi közelsége miatt elsősorban Magyarországot veszélyeztetik a balkáni országokból az Európai Unióba érkező vámmentes cukorszállítmányok. Koczka Zoltán szerint már a jövő héttől várható a magyar határokon a balkáni cukorszállítmányok megjelenése. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a balkáni régióból évente mintegy 200 ezer tonna cukor áramlott az uniós országok felé, ennek a mennyiségnek a nagy része azonban eddig Olaszországban és Görögországban kötött ki – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: mivel augusztus 8-tól Szerbia és Montenegró ismét vámmentesen adhat el cukrot az uniós tagállamoknak, valószínű, hogy az eddig szállított áru legnagyobb része most már Magyarországon bukkan fel.
A hazai cukoripar szereplői a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mielőbbi közbelépését sürgetik az ügyben, kérve a tárcát, hogy a magyar érdekeket képviselve hatékonyan lépjen fel Brüsszelben. A piaci szereplők az uniós tárgyalások során azt szeretnék elérni, hogy a vámmentes balkáni cukor ne csak Olaszországba, Görögországba és hazánkba érkezzen be, hanem egyenlő mértékben legyen terítve az egyes tagállamok között. Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a cukoripar több milliárd forintra rúgó költségvetési bevételkiesést prognosztizál az év hátralévő részére, a balkáni országokból érkező termék után ugyanis az ország nem jut vámbevételhez.
A Cukoripari Egyesülés számításai szerint májusi csatlakozásunk óta mintegy kétmilliárd forintos kár érte a költségvetést a Romániából és Ukrajnából érkező cukor elharapódzott feketekereskedelme miatt. A bevételkiesés abból adódik, hogy a becsempészett termékek után a költségvetés sem vámot, sem pedig áfát nem tud beszedni.
Élénkülő gyógyszerturizmus. A cukor-, benzin- és cigarettaturizmus után megjelent a gyógyszerturizmus is; a csempészett készítményeket elsősorban az ukrán határon át próbálják meg hazánkba juttatni – tájékoztatott a Hír TV. A televízió értesülése szerint az utóbbi hónapokban egyre több magyar fordul meg a határ túloldalán lévő patikákban, hiszen itt fél áron juthatnak számos, nálunk is kapható gyógyszerhez. A hazai vásárlók elsősorban olyan jól ismert termékek után érdeklődnek, amelyek – a jelentős árkülönbségen kívül – csak csomagolásukban térnek el a Magyarországon forgalomba hozott gyógyszertől. A kimutatások alapján átlagosan naponta 25-30 ezren fordulnak meg az ukrán határokon, így becslések szerint ha az utazók fele a vámmentesen behozható 175 euróból csak 80 eurót költ el, akkor is közel 300 millió forint hagyja el az országot minden nap. A forgalom havi szinten közel kilenc- milliárd forintot tesz ki, amely nem a magyar kereskedelemben jelenik meg.
