A Magyar Nemzet értesülései szerint a házbizottság szerdai ülésén nemcsak az ellenzéki, de szocialista képviselők is támogatták a privatizáció megtárgyalását a parlament mai, rendkívüli ülésén, amelyet Orbán Viktor elnök indítványozására a Fidesz kezdeményezett még július végén. A koalíciós pártok és az ellenzék egymással teljesen ellentétesen értékeli a még állami kézben lévő vállalatok eladását: míg a kormánypártok úgy vélik, hogy a privatizációval nem csökken, hanem gyarapodik a közvagyon, addig az ellenzéki pártok állítják, hogy semmi nem indokolja az erőltetett és átgondolatlan magánosítást.
A kiárusítás nem szünetel
A felgyorsított privatizációs folyamatot ért támadások ellenére az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kitart eredeti tervei mellett. Érdeklődésünkre a vagyonügynökség megerősítette: szigorú ütemterv alapján dolgoznak, amelytől nem kívánnak eltérni. Az idei értékesítésekből mintegy 143 milliárd forint befizetést remél a privatizációs intézet.
Az MSZP–SZDSZ-koalíció rohamtempójú privatizációs eljárása gyakorlatilag 2002. október 7-én kezdődött azzal, hogy az ÁPV Rt. cáfolta a Magyar Nemzetben megjelent vagyonpolitikai koncepcióval kapcsolatos állításokat, miszerint minden értékes cégétől meg kíván szabadulni a vagyonkezelő. A hónap végén pedig bejelentették vagyonpolitikai koncepciójukat, ami – szinte szó szerint – megegyezett lapunk korábbi állításaival. S bár a privatizálható vagyon túlnyomó részét már kiárusították, tavaly arról döntött a kormány, hogy felgyorsítja a még állami tulajdonban lévő vagyon értékesítését. Ebben közrejátszott az is, hogy 2003-ban az ÁPV Rt.-nek a vártnál kevesebb bevétele volt. A tavalyra tervezett 196 milliárd forinttal szemben az ÁPV Rt. mindössze 163 milliárd forintos bevételt produkált. Az előzetes tervek szerint az állam tulajdonában lévő 690 milliárd forintnyi vagyonból az ÁPV Rt. mindössze 240 milliárdot tartana meg.
Ami már elkelt
Dunaferr Rt. Választási kampánykörútján Dunaújvárosban Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt kijelentette: „Nem adjuk el a Dunaferrt.” Ezzel szemben kormányra kerülésük után mindössze három hónappal Hónig Péter, a vasmű elnök-vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: 2002 őszén értékesítik az acélművet. A tavalyi év közepén a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. igazgatósága pályázati úton meghirdette a Dunaferr magánosítását, amelyre először kilenc, majd a második körben három pályázat érkezett. 2003. december 23-án kihirdették: a pályázatot a svájci–ukrán Donbasz–Duferco konzorcium nyerte. A 2003. március 4-i kormányhatározat szerint a vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a munkavállalók foglalkoztatására, illetve a munkakörülmények javítására, a foglalkoztatás kistérségi szintű megoldásának elősegítésére, valamint hosszú távon rendelkeznie kell a működést és a fejlesztést biztosító pénzügyi háttérrel. Az ÁPV Rt. feltételei között szerepelt, hogy a konzorciumnak 2004. augusztus 23-ig meg kell egyeznie a Dunaferrt hitelező bankokkal, ami az utolsó napon teljesült. Az ellenzék az első pillanattól kezdve ellenezte a tartós állami tulajdonban lévő cégek privatizációját, köztük a Dunaferr-rét is.
Postabank. A Medgyessy-kormány privatizációs tevékenységének a közfigyelemtől leginkább végigkísért eleme valószínűleg a Postabank eladása volt. Az utolsó állami kereskedelmi bankért 101,3 milliárd forintot fizetett az osztrák Erste Bank tavaly decemberben. A kormány sikertörténetként kommunikálta az ügyletet, az ellenzék szerint viszont súlyos hiba volt elkótyavetyélni a legsűrűbb fiókhálózattal rendelkező bankot, amelyet a polgári kormány idején feltőkésítettek, portfólióját megtisztították, ennek köszönhetően a privatizációs kiírás idején már nyereségesen működött. A vásárlással az Erste nem csupán egy profitot hozó és állami garanciavállalásokkal alaposan megtámogatott – 2003 végéig százezer magyar diák vett fel a Postabanktól diákhitelt – pénzintézethez jutott, de a postával való szoros kapcsolat révén egyéb üzleti lehetőségek is megcsillantak előtte. A bankprivatizációt a korrupció gyanúja sem kerülte el. Kiderült ugyanis, hogy az ügylet nyélbe ütéséért a Postabank vezetői összesen 80 millió forintnyi sikerdíjat kaptak, a tanácsadóként szereplő Concorde Rt. jutalma pedig lapértesülések szerint 800 millió forint volt. Az ÁPV Rt. közleménye szerint a jutalmazás megfelelt az európai gyakorlatnak. Brüsszelben is gyanúsnak tartják a Postabank privatizációját, az Európai Unió most folyó vizsgálata azt kívánja kideríteni, vajon az Erste kap-e burkolt állami támogatást azáltal, hogy az állam garanciát vállalt a folyamatban lévő postabankos perekben. Egy kormányrendelet értelmében ugyanis, ha a bankot fizetésre kötelezik egy, a privatizáció előtt elindult per végén, a terhek kilencven százalékát az ÁPV Rt.-nek kell fizetnie. Lapértesülések szerint az ismert perfenyegetettséggel kapcsolatos kifizetéseket négymilliárd forintra becslik.
Mol Rt. Kétszer futott neki az állam a Mol Rt.-ben lévő papírjai eladásának. Tavaly novemberben 13,6-es tulajdonrészt biztosító részvényt hirdettek meg, de üzlet ekkor még nem köttetett. Az történt ugyanis, hogy László Csaba akkori pénzügyminiszter a kibocsátás első napján bejelentette: az idei év közepén az összes Mol-papírját eladja az állam, ez pedig olyannyira levitte az árakat, hogy az ÁPV Rt. visszavonta a jegyzést. Idén februárban aztán a vagyonkezelő a rekorderedményeket produkáló vállalat mintegy 11 millió törzsrészvényét gyorsított könyvépítési eljárásban piacra dobta, majd márciusban kisbefektetők is vásárolhattak a papírokból. A nemzeti olajtársaságban mára csupán 12 százaléknyi tulajdonrészt bír az állam.
Kárpótlási jegy. 2002 szeptemberében jelentette be László Csaba akkori pénzügyminiszter, hogy bevezetik a piacra a kárpótlási jegyek részvényekre váltására létrehozott Forrás Rt.-t. A társaság vagyonát előbb megnövelték, majd bevezették a tőzsdére. Ennek révén a Forrás több mint 67 százaléka mára a Leisztinger Tamás alapította Arago Rt. tulajdonába került, a legutóbbi vásárlási ajánlatra éppen tegnapelőtt bólintott rá az ÁPV Rt.
FHB Rt. Hosszú bankprivatizációs folyamat eredményeként tavaly november 24-én értékesítette a kormány a Földhitel- és Jelzálogbankot (FHB). Az eladás részeként a pénzintézet részvényeinek 49 százalékát vezették be a tőzsdére: az 5,8 milliárd forint össznévértékű részvények bevezetési árát 4300 forintban határozták meg. A privatizáció előtt 2,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az állam a banknál.
Mahart Duna Cargo Kft. A közlekedés területén az átalakított Mahart-cégből a folyami áruszállítást végző Mahart Duna Cargo Kft.-t értékesítette az ÁPV Rt. A múlt hónapban a Pénzügyminisztérium is jóváhagyta azt a döntést, hogy a hajózási társaságot a német tulajdonban levő, ám osztrák központtal működő DDSG Duna Cargo vásárolhatja meg. A társaság négymillió eurót ajánlott a magyar hajóscégért – ez volt egyébként a pályáztatás során a legmagasabb ajánlat –, a privatizációs feltételek között szerepelt továbbá, hogy a nyertesnek 7,2 millió euróval kell megemelnie a Mahart Duna Cargo alaptőkéjét. A német–osztrák cég elsősorban a Duna felső szakaszán, illetve a Duna–Majna–Rajna-csatornán érdekelt, ezért a teljes hazai, illetve a dél-európai forgalom lebonyolításához szüksége lesz a Mahart-hajókra, amiket a tervek szerint felújítanak.
Agrártársaságok. Március 24-én határozott a kormány a tíz állami tulajdonban lévő agrártársaság privatizációjáról, de a tíz, privatizációra meghirdetett agrártársaság közül csak hatra érkezett érvényes pályázat. Az Abaúj Charolais Mezőgazdasági Rt. 220 millió, a Bólyi Mezőgazdasági Rt. 4,750 milliárd, az Enyingi Agrár Rt. 1,35 milliárd, a Hód-Mezőgazda Rt. 1,7 milliárd, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2,01 milliárd, míg a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. 1,965 milliárd forintért kelt el. Ennek következtében az ÁPV Rt. a dolgozói részvények kedvezményes értékesítésével együtt mintegy 13 milliárd forint privatizációs bevételhez jutott. Az agrárprivatizáción az érdekcsoportok jól körvonalazódnak, erre legszembetűnőbb a bólyi példa. A Bóly Rt. vezérigazgatója a privatizációt megelőzően az MSZP pénztárosának, Puch Lászlónak a baráti köréhez tartozó Varga Péter volt, aki egyben az MSZP Baranya megyei közgyűlésének is tagja. Varga mellett azonban Gráf József szocialista képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja is érdekelt a bólyi privatizációban. A Bólyban nyertes Invest Group-Bóly Rt. tulajdonosai közé tartozik a Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. is, amelynek Gráf József igazgatósági elnöke és 30 százalékban tulajdonosa is. A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Gráf ellen, mert a politikus mint a szocialisták agrárkabinetjének tagja az agrártársaságok privatizációját megelőzően többször is tárgyalt az ÁPV Rt.-vel, és nem kizárható, hogy a megbeszélések során jogosulatlanul bizalmas információkat szerezhetett, illetve használhatott fel.
Kalapács alatt
Szerencsejáték Rt. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. értékesítése már többször szóba került. A komoly nyereséget termelő vállalat eladása a felháborodás miatt egyelőre – legalábbis az idei évre – lekerült a napirendről. Ez évtől viszont jelentősen megemelkedett a játékadó mértéke, ami miatt csökken a társaság nyeresége. Ez egyesek szerint akár azt a célt is szolgálhatja, hogy később olcsóbban megszerezhessék a vállalatot.
Hungexpo Rt. 2004. január 15-én járt le a Hungexpo Rt. magánosításának kiírása, amelyre a korábbi kilenc szándéknyilatkozattal szemben mindössze három ajánlat érkezett a kiíró Hungexpo Rt.-hez. Ezt követően a vagyonkezelő úgy nyilatkozott: haladéktalanul meg kell vizsgálni a privatizáció más lehetséges koncepcióit, és megkeresni azt a megoldást, amelynek segítségével a jelenlegi piaci környezetben is nagyobb számban vonható be az a hazai és nemzetközi referenciákkal rendelkező befektetői kör, amelynek révén sikeresen mehet végbe a külső forrás bevonása a kiállításszervezési tevékenység fejlesztésébe. Az ÁPV Rt. március 12-i közgyűlésén azt a javaslatot tette, hogy a pályázatot nyilvánítsák eredménytelennek.
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Az ÁPV Rt. augusztusban a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. jegyzett tőkéjének 75 százalék mínusz egy szavazati hányadát kitevő, majd 700 millió forint névértékű részvénycsomagját is piacra dobta. A társaság jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, saját tőkéje meghaladja az 1,918 milliárd forintot, 2003-ban pedig 465 millió forint adózás előtti nyereséget produkált. Piaci várakozások szerint a vagyonkezelőhöz körülbelül másfél milliárd forint fog befolyni, ami a kiadó nyereségességét tekintve gyorsan megtérülő befektetésnek ígérkezik. Piaci információk szerint a tankönyvkiadót megszerezni kívánó cégek között felmerült a Kuncze Magdolna (az SZDSZ-elnök Kuncze Gábor testvére) vezette Korona Nova kiadó neve.
Bábolna Rt. A privatizációból befolyó bevételeket a Bábolna Rt. tartozásainak visszafizetésére fordítják, sorrendben a munkavállalóknak, a beszállítóknak és a Magyar Fejlesztési Banknak utalják a pénzt. Ellenzéki vélemények szerint nem biztos, hogy Bábolna megmentésére az új, nyereséges egységekből összerakott vállalat privatizációja az egyetlen megoldás.
Energetika. Kevés eladnivalója maradt az államnak az energetikai szektorban, hiszen az erőművek nagy részét már privatizálták. Egy lapunk birtokába jutott tervezetből kiderül, hogy a kormány a Magyar Villamos Művek (MVM), illetve a rendszerirányításért felelős Mavir Rt. magánosítására készül, de pontos forgatókönyv még nem született. Az anyag szerint a Mavir eladásához szükséges törvénymódosításokkal még az idén elkészülhetnek. A társaság vagyonát a privatizációt megelőzően valószínűleg felduzzasztják majd az MVM bizonyos vagyonelemeivel, egyebek mellett három, stratégiai szempontból fontos, gyorsindítású kiserőművel, illetve a teljes magyar alapvezeték-hálózattal. Ellenzéki politikusok attól tartanak, a kormány fontolgatja a paksi atomerőmű eladását is, a gazdasági minisztérium vezetői azonban eddig cáfolták, hogy a legnagyobb és a legolcsóbban termelő hazai erőmű is rajta lenne a privatizációs listán. Nem sikerült eladnia az államnak a nagykanizsai székhelyű Magyar Gázszolgáltató Kft. mintegy 4,5 milliárd forintot érő üzletrészét.
Club Aliga. Privatizációra vár az egykori káderüdülő, a Club Aliga is. A több szállodával, sportpályákkal, apartmanokkal és saját vízparttal rendelkező ingatlanegyüttes eladásából egyebek mellett a mentőszolgálat kasszáját töltené fel a jelenlegi tulajdonos, vagyis az egészségügyi tárca. A létesítmény élére nemrégiben miniszteri biztost is kineveztek, méghozzá az egykori szocialista pénztárnok, Fabriczki András személyében, emellett olyan tanácsadó céget is keresnek, amelyik segíthet jó feltételekkel túladni az ingatlanon. Az üdülőt korábban már többször megpróbálták eladni, de megfelelő ajánlat híján az üzlettől mindig elálltak. A tárca jelenleg nyolcmilliárdra taksálja a Club Aliga értékét.
M-Ingatlan Ingatlanközvetítő Rt. A Mahart portfólión belül az M-Ingatlan Ingatlanközvetítő Rt. százszázalékos tulajdonát értékesíti leghamarabb az ÁPV Rt., a meghirdetett pályázatra szeptember 17-ig adhatnak ajánlatot az érdeklődők. A cég rendelkezik jelenleg a Mahart alaptevékenységéhez nem tartozó vagyonnal, így értékesítésre vár a Mahart székháza, a népligeti, illetve a hajójavítást végző ingatlanok. A pályázati kiírás szerint az ÁPV Rt. számára igen meghatározó a gyors bevétel, hiszen a vételárat egy összegben, tizenöt napon belül kell majd kifizetni, a vagyonkezelő halasztott vagy részletfizetést nem fogad el.
Budapest Airport Rt. A Ferihegyi repülőteret üzemeltető BA Rt. forgalma folyamatosan emelkedik, évről évre az egyik legnagyobb nyereséget produkáló állami cég, így eladását – 25 százalék és egy szavazat maradhat állami tulajdonban – kizárólag az állami bevételek gyarapítása indokolja. A cég helyzetét jellemzi, hogy fejlesztéseihez minimális külső forrást vesz igénybe.
Malév Rt. A légitársaság százszázalékos tulajdonának az eladása is napirenden szerepel, az ötven százalékot viszont európai befektetőnek kell megszereznie. A cég évről évre veszteséges, adóssága is tekintélyes. A nemzeti légitársaságra pályázik többek között a kínai Hainan cég, amelyben Soros György egyik érdekeltsége 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
Volán-társaságok. A helyi és helyközi autóbusz-közlekedést bonyolító 24 Volán- társaság gazdálkodása kiszámítható, bár az autóbusz-beszerzések és a fejlesztés az eddigi állami hozzájárulás jelentős csökkenése miatt nehézségeket okoz.
MÁV Rt. A vasúttársaságon belül felvetődött az árufuvarozási üzletág eladása. Ez az üzletág viszont az egyetlen, ami évről évre több milliárd forint nyereséget biztosít a vasútnak. Az ÁPV Rt.-nél még nincs döntés az eladásról.
Antenna Hungária Rt. A távközlési szektorban a tőzsdén levő Antenna Hungária Rt. állami részvénycsomagját értékesíti az ÁPV Rt. A távközlésre, műsorszórásra és multimédiára szakosodó társaság részvényeinek jelenleg 73,7 százaléka állami tulajdonban van.
origo.hu
Zebrán ütöttek el egy gyereket az édesanyjával
