Pünkösdi királyságnak bizonyult, hogy a tudatos foglalkoztatáspolitikával nem jellemezhető kormány e téren elért mutatóit átmenetileg valóban javította az a közszférába való visszatérés, amelyet a 2002-es átlagosan ötvenszázalékos béremelés okozott. Nem mellékes körülmény, hogy az intézkedés súlyára hivatkozva azóta lényegében nem történt béremelés a területen. Bár a köztisztviselők tavaly év végén már elszenvedtek egy váratlan, egyeztetés nélküli 6900 fős létszámleépítést, most az egész közszféra attól fél, hogy jövőre nem lesz munkája. Bár a Pénzügyminisztérium korábban cáfolta az értesüléseket, múlt héten a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel és a tárcavezetőkkel folytatott megbeszélést követően Draskovics Tibor bejelentette, 2005-ben jelentős összeget, mintegy negyvenmilliárd forintot fordít a kormány a közigazgatás karcsúsítására, ami egy jelentős létszámcsökkentés fedezete. Közlése szerint a jövő évi béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Ennek módja – tette hozzá – lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása vagy éppen létszámcsökkentés. Mivel a pénzügyminiszter ennél jobban nem részletezte az egyébként a szociális párbeszéd és a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozó kormány szándékát, jelenleg mindenki csak találgat: mit jelenthet majd a valóságban a kabinet terve?
Egyes számítások szerint tízszázalékos leépítés várható, ami ha az egész, jelenleg nyolcszázezres közszférára vonatkozik, akkor nyolcvanezer embert érint. Bár Draskovics kijelentette, az intézkedés közalkalmazottakat – tehát pedagógusokat, egészségügyben, szociális, kulturális területen dolgozókat – nem érint, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete húszezer pedagógus elbocsátásától tart. Egy Pénzügyminisztérium által a nyár folyamán kiadott levél ugyanis „nyíltan utal a pedagóguslétszám csökkentésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának növelését kéri a polgármesterektől” – jelentette be a szervezet elnöke. A Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége is tiltakozott amiatt, hogy a kormány a közfeladatok felmérése nélkül hozott döntést a közigazgatási létszámleépítésről. A szervezet attól tart, hogy egy újabb létszám-leépítési hullám a pályakezdő fiatalokat érinti majd, mivel számukra kevesebb végkielégítést kell kifizetni.
A bejelentett létszámcsökkentés csak a központi közigazgatás, a tárcák „karcsúsítását” célozza – állítja Vadász János. A közszolgálati reform kidolgozásáért felelős kormánymegbízott közölte, e területeken jelenleg mintegy ötvenezren dolgoznak, közülük „néhány ezer embert” érint a tervezett intézkedés. A központi közigazgatás állományának csökkentése ugyanakkor nem feltétlen jár újabb munkanélküliek megjelenésével, mert a köztisztviselők munkát kaphatnak a szakágazatokban, és ez – mint fogalmazott – „egy egészséges folyamatot indíthat el” a „szolgáltató közszolgáltatás” irányába. A közlés ellenére tiltakozását és nyugtalanságát fejezte ki a közszféra szinte valamennyi ágazati szakszervezete. Szabó Endre, az egész területet képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanácsban „populistának”, illetve a közszolgálat elleni „merényletnek” nevezte a kormány tervét, és a tárgyalások azonnali megkezdését sürgette. Bárhogy is lesz, a kormány azt ígéri, hogy átképzéssel, illetve más eszközökkel segíti az elbocsátottak versenyszférában való elhelyezkedését. A tavalyi köztisztviselői elbocsátás tapasztalatai azonban azt mutatják, az érintettek majdnem fele a mai napig nem talált magának állást. Nehezen képzelhető el – jegyzik meg keserű iróniával az érintettek –, hogy egy ötvenéves ÁNTSZ-laboránsból jó lakatos lesz, márpedig a versenyszférában ma elsősorban jó szakmunkásokra van szükség.
Bár a kormány az őszinteség és a nyíltság fontosságát hangsúlyozza, továbbra sem tudható, hány embert és kiket érintenek a tervezett elbocsátások – mondta megkeresésünkre Szabó Endre. Az érdekvédő szerencsétlennek nevezte, hogy a kabinet lebegtető magatartása miatt az egész közszféra fenyegetettségben, bizonytalanságban él, azok is, akiket szerencsére nem érint a terv. Szabó mindössze annyi újdonságról tudott beszámolni, hogy szeptember 27-re összehívják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a költségvetésen és a béreken túl a létszámkérdés is napirendre kerül. Kérdésünkre, hogy a jelenleg tevékenységét felfüggesztett országos közszolgálati sztrájkbizottságot a kialakult helyzet miatt nem kívánják-e aktivizálni, Szabó úgy fogalmazott: a bizottság elsősorban az idei bérvita miatt alakult meg, a KSH legfrissebb adatai szerint pedig inkább teljesülni látszik az idei béralku, így egyelőre nem valószínű a sztrájkbizottság összehívása.
n
Milyen szempontok alapján döntik el, hogy kit és hol építenek le a közszférában? Mit tesznek azért, hogy nyolcvanezer ember elhelyezkedhessen a versenyszférában? – fordult kérdésével Gyurcsány Ferenchez a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki párt választ vár arra is, hogy a minisztériumokon kívül a leépítések érintenek-e állami háttérintézményeket, illetve önkormányzatokat, és – az esélyegyenlőség jegyében – mit tesz a kormány a negyvenöt éven felüli, illetve a gyermeküket egyedül nevelő leépítettek érdekében. A kormányváltás óta tízezrek kerültek utcára, szinte hetenként zártak-zárnak be gyárak, most pedig nyolcvanezer közalkalmazott számíthat felmondólevélre. Gyurcsány Ferenc mindeközben bűvészkedik a számokkal, és fejlődő munkaerőpiacról handabandázik – fogalmazott Bernáth Ildikó, a Fidesz szakértője.
Lavrov
Lavrov az NBC-nek beszélt arról lesz-e találkozó + videó
