Pünkösdi királyságnak bizonyult, hogy a tudatos foglalkoztatáspolitikával nem jellemezhető kormány e téren elért mutatóit átmenetileg valóban javította az a közszférába való visszatérés, amelyet a 2002-es átlagosan ötvenszázalékos béremelés okozott. Nem mellékes körülmény, hogy az intézkedés súlyára hivatkozva azóta lényegében nem történt béremelés a területen. Bár a köztisztviselők tavaly év végén már elszenvedtek egy váratlan, egyeztetés nélküli 6900 fős létszámleépítést, most az egész közszféra attól fél, hogy jövőre nem lesz munkája. Bár a Pénzügyminisztérium korábban cáfolta az értesüléseket, múlt héten a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel és a tárcavezetőkkel folytatott megbeszélést követően Draskovics Tibor bejelentette, 2005-ben jelentős összeget, mintegy negyvenmilliárd forintot fordít a kormány a közigazgatás karcsúsítására, ami egy jelentős létszámcsökkentés fedezete. Közlése szerint a jövő évi béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Ennek módja – tette hozzá – lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása vagy éppen létszámcsökkentés. Mivel a pénzügyminiszter ennél jobban nem részletezte az egyébként a szociális párbeszéd és a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozó kormány szándékát, jelenleg mindenki csak találgat: mit jelenthet majd a valóságban a kabinet terve?
Egyes számítások szerint tízszázalékos leépítés várható, ami ha az egész, jelenleg nyolcszázezres közszférára vonatkozik, akkor nyolcvanezer embert érint. Bár Draskovics kijelentette, az intézkedés közalkalmazottakat – tehát pedagógusokat, egészségügyben, szociális, kulturális területen dolgozókat – nem érint, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete húszezer pedagógus elbocsátásától tart. Egy Pénzügyminisztérium által a nyár folyamán kiadott levél ugyanis „nyíltan utal a pedagóguslétszám csökkentésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának növelését kéri a polgármesterektől” – jelentette be a szervezet elnöke. A Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége is tiltakozott amiatt, hogy a kormány a közfeladatok felmérése nélkül hozott döntést a közigazgatási létszámleépítésről. A szervezet attól tart, hogy egy újabb létszám-leépítési hullám a pályakezdő fiatalokat érinti majd, mivel számukra kevesebb végkielégítést kell kifizetni.
A bejelentett létszámcsökkentés csak a központi közigazgatás, a tárcák „karcsúsítását” célozza – állítja Vadász János. A közszolgálati reform kidolgozásáért felelős kormánymegbízott közölte, e területeken jelenleg mintegy ötvenezren dolgoznak, közülük „néhány ezer embert” érint a tervezett intézkedés. A központi közigazgatás állományának csökkentése ugyanakkor nem feltétlen jár újabb munkanélküliek megjelenésével, mert a köztisztviselők munkát kaphatnak a szakágazatokban, és ez – mint fogalmazott – „egy egészséges folyamatot indíthat el” a „szolgáltató közszolgáltatás” irányába. A közlés ellenére tiltakozását és nyugtalanságát fejezte ki a közszféra szinte valamennyi ágazati szakszervezete. Szabó Endre, az egész területet képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanácsban „populistának”, illetve a közszolgálat elleni „merényletnek” nevezte a kormány tervét, és a tárgyalások azonnali megkezdését sürgette. Bárhogy is lesz, a kormány azt ígéri, hogy átképzéssel, illetve más eszközökkel segíti az elbocsátottak versenyszférában való elhelyezkedését. A tavalyi köztisztviselői elbocsátás tapasztalatai azonban azt mutatják, az érintettek majdnem fele a mai napig nem talált magának állást. Nehezen képzelhető el – jegyzik meg keserű iróniával az érintettek –, hogy egy ötvenéves ÁNTSZ-laboránsból jó lakatos lesz, márpedig a versenyszférában ma elsősorban jó szakmunkásokra van szükség.
Bár a kormány az őszinteség és a nyíltság fontosságát hangsúlyozza, továbbra sem tudható, hány embert és kiket érintenek a tervezett elbocsátások – mondta megkeresésünkre Szabó Endre. Az érdekvédő szerencsétlennek nevezte, hogy a kabinet lebegtető magatartása miatt az egész közszféra fenyegetettségben, bizonytalanságban él, azok is, akiket szerencsére nem érint a terv. Szabó mindössze annyi újdonságról tudott beszámolni, hogy szeptember 27-re összehívják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a költségvetésen és a béreken túl a létszámkérdés is napirendre kerül. Kérdésünkre, hogy a jelenleg tevékenységét felfüggesztett országos közszolgálati sztrájkbizottságot a kialakult helyzet miatt nem kívánják-e aktivizálni, Szabó úgy fogalmazott: a bizottság elsősorban az idei bérvita miatt alakult meg, a KSH legfrissebb adatai szerint pedig inkább teljesülni látszik az idei béralku, így egyelőre nem valószínű a sztrájkbizottság összehívása.
n
Milyen szempontok alapján döntik el, hogy kit és hol építenek le a közszférában? Mit tesznek azért, hogy nyolcvanezer ember elhelyezkedhessen a versenyszférában? – fordult kérdésével Gyurcsány Ferenchez a Fidesz. A legnagyobb ellenzéki párt választ vár arra is, hogy a minisztériumokon kívül a leépítések érintenek-e állami háttérintézményeket, illetve önkormányzatokat, és – az esélyegyenlőség jegyében – mit tesz a kormány a negyvenöt éven felüli, illetve a gyermeküket egyedül nevelő leépítettek érdekében. A kormányváltás óta tízezrek kerültek utcára, szinte hetenként zártak-zárnak be gyárak, most pedig nyolcvanezer közalkalmazott számíthat felmondólevélre. Gyurcsány Ferenc mindeközben bűvészkedik a számokkal, és fejlődő munkaerőpiacról handabandázik – fogalmazott Bernáth Ildikó, a Fidesz szakértője.
Rossz mutatók. A mindenképpen ezreket érintő elbocsátás nem tesz jót az egyébként is rossz foglalkoztatottsági mutatóknak. Az Eurostat legfrissebb jelentése lehangoló adatokkal szolgál a magyar helyzetről. Míg hazánkban a munkaképes korúak – 14 és 64 év közöttiek – csupán 57 százalékának van munkahelye, addig ez az uniós átlag 63 százalék. Magyarországhoz képest már csak Máltán, Lengyelországban és Olaszországban dolgoznak kevesebben. Az EU statisztikai hivatala rámutat arra is, hogy Magyarországon a tavaly júliusi 5,7 százalékról idén júliusra 5,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A jelentés ráadásul azokat tekintette állással rendelkezőknek, akik a felmérés hetében legalább egy órát dolgoztak fizetésért, vagy nem dolgoztak ugyan, de volt munkaszerződésük és csak ideiglenesen voltak távol munkahelyüktől. A felmérés a rossz állapotok lehetséges okai között említi, hogy a bérek és a segélyek között minimális a különbség, illetve, hogy Magyarországon még fejletlen a részmunkaidős és a távfoglalkoztatás.
