„Kígyóolajat” áruló orvosok csalásai fenyegetik a betegeket

Facebookon, Instagramon, TikTokon és más közösségimédia-platformokon ismert, nagyra becsült orvosok gyógyszereket ajánlanak – és ezzel többmilliós nézettséget generálnak.

Forrás: Nano Banana Pro

Csak egy probléma van: a videók egyre gyakrabban hamisítványok. Csalók művei, akik mesterséges intelligencia segítségével, visszaélve valódi, okleveles orvosok képmásával és hangjával, hozzájárulásuk nélkül készítik azokat. A deepfake orvosokat pedig rendkívül sikeresen vetik be, hogy kígyóolaj-kiegészítőket és hamisított fogyókúrás tablettákat reklámozzanak.

A kígyóolaj az orvostudományi dezinformáció klasszikus szinonimája. A XIX. századi Amerika poros vásáraiban Clark Stanley, a „Kígyóolaj Király” hitette el a tömeggel, hogy a csörgőkígyó zsírja minden bajra jó. (Ráadásul a csodaszer egyáltalán nem tartalmazott kígyóolajat, ásványi olajból, marhafaggyúból, pirospaprikából és terpentinből állt.) Stanley cowboynak öltözve, magabiztosan lépett fel; a mai csalók fehér köpenyes, MI-generált orvosokat használnak, akik mögött virtuális diplomák és megtévesztő kórházi hátterek látszanak.

Hacsak a jogalkotók és a felügyeleti szervek nem lépnek fel határozottan ezekkel a közösségi médiában megjelenő mélyhamisításokkal szemben, a videók még több beteget fognak felesleges, olykor életveszélyes kiadások felé sodorni – miközben tovább aláássák az emberek világszerte amúgy is megrendült bizalmát az egészségügyi intézményekben.

A New York Times egy közelmúltbeli összeállítása több elismert orvost is megkérdezett, akik mesterséges intelligencia által generált videókat fedeztek fel magukról, amelyekben hamis „GLP–1 alternatívákat”, csodálatos fogyókúrás gyöngyöket és más

olyan termékeket népszerűsítettek, amiket ők maguk soha nem ajánlottak volna.

A Today által kiemelt más esetekben a mesterséges intelligencia által klónozott orvosok gyógyíthatatlan betegségeket kezeltek.

A probléma messze túlmutat az egyre jövedelmezőbb fogyókúrás és táplálékkiegészítő-piacon. A The BMJ-ben fedezte fel egy orvos, hogy nevét és képmását beleegyezése nélkül használják fel magas vérnyomás és a cukorbetegség gyógymódjainak népszerűsítésére.

Csaló iparág jött létre

Ahogy a mesterséges intelligencia alapú kép- és videógenerátorok napról napra fejlődnek, az utánzatok is egyre meggyőzőbbek. Sok csaló eleve az idősebb korosztályt célozza meg, akiknek nehezebb megkülönböztetniük a hiteles tartalmat a mesterséges intelligencia által kreált hamisítványoktól.

A hamis termékek mögött álló, jellemzően külföldi weboldalak gyakran eltűnnek, majd új néven jelennek meg újra, így az egyéni bejelentések és perek gyakorlatilag hatástalanok. Az orvosok még csak nem is tudják saját, valódi videóikkal ellensúlyozni a hamis hirdetéseket, mert azzal csak több alapanyagot adnak a képmásaikat klónozó csalóknak.

A hamis kezelések vásárlása rosszindulatú szereplőktől legjobb esetben is idő- és pénzpazarlás, rosszabb esetben viszont arra késztetheti a betegeket, hogy késleltessék a szakszerű diagnózist és kezelést – vagy akár közvetlenül is veszélyes anyagok használatához vezethet.

Itthon és külföldön

Csökkent a bizalom az orvostudomány iránt a Covid–19 járvány óta eltelt években a legfrissebb amerikai felmérések szerint. A bizalomvesztésnek következményei vannak: az influenza, a kanyaró és más rutinszerű gyermekkori védőoltások megtagadása a megelőzhető betegségek visszatérésével fenyeget.

A hazai mintázat kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit John Whyte, az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) vezérigazgatójaként tapasztal. Magyarországon bűnözők módszeresen élnek vissza az ismertebb orvosok nevével: Zacher Gábor és Merkely Béla mellett újabban más neves szakembereket is célba vettek, például Kásler Miklóst, akinek nevében rákellenes csodaszereket próbáltak értékesíteni hamisított interjúkban. A hazai hatóságok már több tucat ilyen oldalt tiltottak le, de a technológia gyorsasága miatt a megelőzés legfontosabb eszköze továbbra is a lakossági éberség marad.

A betegeknek szkeptikusnak kell lenniük a csodagyógyulásokat ígérő videókkal és az azokban ajánlott szerekkel, különösen azokkal, amelyeket nem gyógyszertárban árulnak, vagy amelyeket nem orvos ír fel.

A szigorúbb szabályozás mellett maguknak a közösségi platformoknak is fel kellene lépniük. Az olyan platformoknak, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube, el kellene kötelezniük magukat a személyazonossággal való visszaélés elleni szigorúbb fellépés, a csalás bejelentése esetén a gyorsabb eltávolítás, valamint a mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyértelműbb címkézése mellett, hogy a felhasználók tudják, mikor nem valós egy tartalom.

És fontos tudni: semmilyen hivatalos orvosi szervezet nem árul gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt közösségimédia-hirdetésekben.