Ma teszi közzé a Nemzetközi Valutaalap a jövő évi globális gazdaságnövekedésre vonatkozó prognózisát. Az IMF kutatói arra számítanak, hogy 2005-ben az amerikai és a kínai gazdaság bővülése elmarad majd a korábbi várakozáshoz képest. Jövőre az amerikai GDP 3,5 százalékkal, a kínai pedig 7,5 százalékkal nőhet, vagyis a legújabb várakozás mindkét ország esetében mintegy fél százalékpontos visszafogás az IMF tavaszi becsléséhez képest. Az IMF arra számít, hogy 2005-ben a globális gazdaságbővülés 4,3 százalék lesz az áprilisban várt 4,4 százalék helyett – mondta el egy illetékes az MTI-nek. Az Egyesült Államok gazdasági pozíciójának romlásához nagymértékben hozzájárul a központi költségvetés katasztrofális helyzete. Elemzők szerint elsősorban az úgynevezett háborús tételek (Irak, Afganisztán) okozzák az elképesztő méretű deficitet az USA-ban.
Az áprilisi várakozásához képest az IMF a vezető gazdaságok közül csak Japán esetében javította fel a jövő évi gazdaságnövekedési kilátást. Az IMF arra számít, hogy idén a globális gazdaság az áprilisi várakozáshoz képest nagyobb mértékben, öt százalékkal bővül a vártnál nagyobb kínai, japán, német és francia gazdaság növekedése miatt.
Nem a nettó befizetőknek. Az EU elmaradottabb vidékeinek fejlesztése, az erre szánt uniós költségvetés megtartása és növelése mellett foglalt állást az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő új testületének regionális politikai felelőse, a lengyel Danuta Hübner brüsszeli európai parlamenti (EP) meghallgatásán. A lengyel politikus az EP szakbizottsága előtt beszélt terveiről, hogy az alapján a testület állást foglalhasson alkalmasságáról, bár azt az EP egyénileg nem utasíthatja el, csak az egész új bizottságét. Hübner lényegében elutasította az EU-költségvetésbe legtöbbet fizető országoknak azt a javaslatát, hogy a következő hatéves költségvetés (2007–2013) során korlátozzák az összesített bruttó uniós termék egy százalékában a büdzsé kiadásainak maximális értékét. Hat ország (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Finnország – olyan államok, amelyek többet fizetnek a közös költségvetésbe, mint amennyit visszakapnak onnan), az Európai Bizottság terveivel szemben azt javasolták, hogy a jelenlegi 1,14 százalékos plafont csökkentsék az említett érték alá. (MTI)
