Biharnak nem kell a veszélyes üzem

Berettyóújfalu, Zsáka és Bakonszeg önkormányzatai tiltakoznak az ellen, hogy a közvetlen szomszédságukban lévő Vekerd községbe akkumulátorfeldolgozót telepítsen a Greentech Vekerd Kft. Zsáka polgármestere felhívással fordult a Bihari Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó, csaknem harminc településhez: csatlakozzanak a tiltakozáshoz, és akadályozzák meg, hogy a biogazdálkodásra lassan átálló térségben a környezetet ólommal szenynyező veszélyes üzemet hozzanak létre. A felhíváshoz eddig csaknem egytucatnyi önkormányzat csatlakozott.

2004. 09. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vekerd mindössze háromszáz fős kisközség Bihar déli csücskében, a román határszélen. Lakosainak több mint a fele idős, gyerek szinte nincsen, fiatalok is alig. Vekerd szegény, de szeretne felemelkedni. Szavazásra jogosult száztizenhárom lakosából – mint arról már korábban hírt adtunk – több mint hetvenen tavaly úgy voksoltak: kell nekik a falu gazdagodásával kecsegtető veszélyes üzem. E szavazás egyébként a történet első bökkenője, ugyanis Juhász István polgármester szerint mindössze gesztus volt, amin az emberek véleményét kérték ki a tervezett beruházásról, és ami nem kötelezi az önkormányzatot semmire. Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője viszont úgy foglalt állást, hogy tavaly nyáron a kiírásnak megfelelően ügydöntő népszavazás zajlott Vekerden, ami kötelező érvényű az önkormányzatra nézve. Vagyis azzal az azóta ellehetetlenült Greentech Hungary Kft.-vel közösen kellene megvalósítani a beruházást, amely mellett a vekerdiek letették a voksukat. Ezzel szemben most új beruházó van, amely nem kíván közös profitérdekelt gazdasági társaságot létrehozni a vekerdi önkormányzattal. A gyanúsan gyorsan változó cégkapcsolatok ellenére a beruházás hatósági engedélyeztetési eljárásai megindultak. Többen azt sem értik, hogyan lehetséges ez.
Szeifert Ferenc, a Bihar központjának számító Berettyóújfalu polgármestere, a Bihari Önkormányzatok Szövetségének elnöke értetlenül áll az akkumulátorfeldolgozó térségbe telepítésének ötlete előtt: – Testületi határozatot hozott a város arról, hogy minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni a beruházás megvalósítását – mondja. – Nem azért, mert nem bízunk abban, hogy betartják a környezetvédelmi előírásokat, hanem azért, mert abszurd, hogy a településtől ötszáz méterre, a Bihari Tájvédelmi Síkság tőszomszédságába veszélyforrást telepítsünk. Láttuk ugyanis Paks esetében, hogy – Murphyvel szólva – ami elromolhat, az el is romlik. Márpedig a „hátsó udvarunkba” telepített akkumulátorfeldolgozó esetleges balesete több tíz kilométeres körzetben okozhatna gyakorlatilag elháríthatatlan ólomszennyezést. Erre a kockázatra pedig nincs szükségünk.
A bihari vezető szerint a környezeti rizikó mellett jelentős gazdasági hátrányokkal is jár a tervezett veszélyes üzem felépítése. Ugyanis Hajdúszoboszlón és Debrecenben jelentős a gyógyturizmusra épülő idegenforgalom, ami ugyancsak megcsappanhat az ólomszennyezett hulladék feldolgozásának hírére. Ki akar ugyanis veszélyes üzem közelében üdülni? Nem beszélve a szűkebb táj, Bihar érdekéről – érvel tovább a polgármester –, ami egyértelműen a lassan meghonosodó biotermelés megizmosítása. Ezzel szemben nagyon is szűk látókörű érv, hogy Vekerdnek jól jönne egy 3,5 milliárd forintos beruházás, és nagyon is szüksége lenne – érthető módon – a beruházó által beígért, évi 70 millió forintos helyiadó-bevételre.
Az ólomszennyezés kockázatával fenyegető akkumulátorfeldolgozó felépítésének megakadályozása mellett tör lándzsát Wolfgang Kratina, a magyar feleségével Vekerdre települt osztrák középvállalkozó is. – Mi azért jöttünk ide, mert fantáziát látunk abban, hogy beszálljunk egy idegenforgalmi célokat szolgáló ökofalu létrehozásába. Eddig azt gondoltuk, a legjobb helyen vagyunk: a táj érintetlen és szép, közel van a Remete-tó, a föld pedig varázslatos ókori kincseket rejt, amelyek feltárása tapasztalataink szerint világszerte sok látogatót vonz – mondja az üzletember. – Egészen megdöbbentem, amikor meghallottam, hogy veszélyes üzem építését tervezik. Azonnal utánanéztem: Ausztriában egyetlen akkumulátorfeldolgozó üzemel, mélyen bent az Alpokban, 15-20 kilométerre minden lakott településtől. A beruházás úgy valósult meg, hogy előtte 20 kilométeres sugárban minden földet felvásároltak, hogy véletlenül se veszélyeztessenek sem embert, sem mezőgazdasági termelést. Ezek ismeretében nem értem, hogyan gondolkodnak azok, akik a falutól néhány száz méterre veszélyes üzemet nyitnának. Nekik nem drága az élet?
A vekerdi önkormányzat nem így látja a dolgot, szerintük értelmetlen okvetetlenkedés minden tiltakozás. A 3,5 milliárdos beruházás ellenzőinek meggyőzésére a beruházó és a polgármester tegnap filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót szervezett, ahol az olaszországi akkumulátorfeldolgozók biztonságosságát szerették volna bizonyítani. Ám az érintett 26 polgármesterből csak három jelent meg, a „mozira” pedig senki nem volt kíváncsi. Néhány perc alatt kétharmadára csökkent a polgármesteri létszám is, ugyanis Gulyás András, Zsáka önkormányzati vezetője közölte, csak független szakértő által készített részletes hatástanulmány ingatja meg abban a hitében, hogy az „ólomgyár” nem veszélyes az emberek, az állatok és a növények egészségére, majd korábban egyeztetett programjára hivatkozva távozott.
A maradó két polgármester és a beruházók aztán igencsak szűk körben, de a sajtó jelenlétében vitatták meg: lehet-e, kell-e az az olasz technológia Biharnak, amelynek működését második turnusban tekinthették meg a biztonságosságát kétlő érintettek. – Engem meggyőzött, amit Szicíliában láttam, és sajnálom, hogy kollégáim nem éltek a lehetőséggel – mondja Krucskó Antal, Furta polgármestere. – Valóban úgy van, ahogy mondják: természetvédelmi területen, üdülőövezet mellett, élelmiszer-ipari üzemek közelében működik az akkumulátorfeldolgozó üzem. Ki hiszi ezek után komolyan, hogy az ott alkalmazott technológia veszélyes? – tárja szét a kezét értetlenkedve. Pénzes László, Komádi polgármestere viszont sokkal higgadtabb húrokat penget. Az olasz úton ő sem vett részt, és bár alapjában nem ellenzi a beruházást, óvatosságra int: – Nem szabad lebecsülni az emberek és a polgármesterek félelmét – mondja. – Nem Gulyás András az egyetlen, aki azt kéri, készítsenek részletes hatástanulmányt a tervezett beruházásról. Ezen az állásponton van a Bihari Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó települések nagy része is. Érthetetlen számunkra: ha a technológia veszélytelen, miért nem tesznek eleget ennek a kérésnek?
Aztán elmondja azt is: szerinte az egyeztetések hiánya miatt nem sok esély van arra, hogy a beruházás ebben a választási ciklusban megvalósul. Arra pedig semmi, hogy a lakott terület tőszomszédságában épüljön meg a veszélyes üzem.
Tanka György, a beruházó cég egyik tulajdonosa úgy véli: ha a szakhatóság nem kéri, nem verik magukat tízmillió forintos többletköltségbe, abba viszont belemegy, hogy kifizessék a független szakértőt a már elkészült előzetes tanulmány véleményezésére. Kérdéses, elegendőnek bizonyul-e a néhány százezer forintos „befektetés” a 3,5 milliárdos beruházás ellenzőinek meggyőzésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.