De a helyi globalista erők külföldi finanszírozása, az aktivisták, propagandisták kiképzése, a támogatásuk nemzetközi színtereken több európai országban is gőzerővel folyik minden nap. A folyamatok hátterében felsejlenek a globalista magánpénzbirodalom hálózatai, a CIA és a vele kapcsolatban álló titkosszolgálatok fedőcégei. Ezekről akkor is kénytelenek vagyunk beszélni, ha nem akarunk hasonlóvá válni azokhoz, akiket éppen azért kritizálunk, mert alaptalanul vádolnak bennüneket az orosz befolyásolással. Erős a gyanú, hogy – jó bolsevik szokás szerint – azzal vádolnak bennünket, amit ők követnek el.

Így fordulhatott elő, hogy amikor kirobbant a botrány, mert húszezer magyar választópolgár adatai szivárogtak ki a Tisza Világ alkalmazásból, akkor Magyar Péter pártelnök azt találta első felindultságában nyilatkozni, hogy jól láthatóan megkezdődött az orosz beavatkozás a magyar választásokba. A józanul gondolkodó embernek ezzel szemben éppen az jut az eszébe a történtekről, hogy

Értsük jól, az alkalmazásba bejelentkező valamennyi választópolgár minden adatára rálát egy háborúzó hadsereggel szerződéses viszonyban álló cég alkalmazottja itt, Magyarországon. Az olvasók fantáziájára bízom, milyen elképesztő következményei lehetnek ennek a ténynek. Az illető egyébként egy ügyetlen, dekonspirálódott kémhez hasonlóan igyekezett eltüntetni minden nyomát az interneten, de azért azt még tudjuk róla, hogy be van jelentkezve a jelenleg zárva tartó mogyoródi szállodába a Hungaroring célegyenesénél.

És nem ez az egyetlen gyanú, ami az ukrán befolyásolási kísérletek erősödésére utal. Emlékezzünk csak vissza, már hónapokkal ezelőtt tájékoztatták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a magyar szolgálatok arról, hogy információik szerint az ukrán szolgálatok lejárató, dezinformációs akciókat szerveznek Orbán Viktor, a kormány és a kormánypárti politikusok ellen. Az első ilyen az a kémbotrány lehetett, amelyben két kárpátaljai magyart is letartóztattak azzal a váddal, hogy Magyarországnak kémkedtek. A magyar válaszlépésekből kiderült, hogy intenzív ukrán kémtevékenység zajlik nálunk, amit persze sejteni lehetett – azt viszont nem, hogy az itt dolgozó hálózat milyen mélyen beépült a Tisza Pártba. 

Ehhez képest még Angela Merkel volt német kancellár is butaságnak nevezte, hogy Orbán Viktor Putyin-párti és oroszbarát lenne. A magyar kormányfő a vele sok kérdésben ellentétes állásponton lévő német politikus szerint is magyarpárti, a magyar érdekek érvényesítéséért dolgozik.

Mindebből az körvonalazódik, hogy azok vádaskodnak az orosz befolyás erősödésével, akik megágyaztak az ukrán befolyás kiterjedésének. 

Vagyis lényegében a patrióta nemzeti kormány mondjon le, és adja át a helyét a Brüsszel utasításait gondolkodás nélkül végrehajtó bábkormánynak.

Mi ez, ha nem a választói akarat befolyásolása? Mi ez, ha nem konkrét beavatkozás hazánk belpolitikájába? Ehhez képest Putyin csak annyit mondott, hogy azok a magyarok, akik meg akarnak maradni magyarnak, Orbán Viktort választják. Ezzel nem a magyar miniszterelnök lett oroszpárti, hanem az orosz elnök magyarpárti. Mert soha ne feledjük, a brüsszeli globalisták végső célja az Európai Egyesült Államok létrehozása. Ezért akarják az összes országot egy adósságközösségbe kényszeríteni Ukrajna támogatása ürügyén, mert az amerikai példát követve hajtanák végre hagymázas terveiket. Az új birodalomban semmi szükség nem lenne azonban a magyar nyelvre. Édes anyanyelvünk elsorvadása pedig egyenértékű a magyar nemzet megszűnésével. 

Ha az előttünk álló fél évet gondolkodással töltjük ezekről a lehetőségekről, könnyű lesz dönteni áprilisban.