Kaiser Ede és egy ismeretlen tettes követte el a 2002. május 9-i móri, Erste Bank elleni rablótámadást, mely nyolc halálos áldozatot követelt – áll a Fővárosi Főügyészség vádiratában. A másik fő gyanúsított, Hajdú László terhére csupán azt rótta a vádhatóság, hogy tudott társa tervéről, s a mészárláskor használt fegyvereket ő szerezte be egy orosz ismerősétől, majd később ő tüntette el azokat. A móri mészárlás és az öt súlyos rablás ügyében, valamint öt kisebb súlyú bűncselekmény miatt kilenc vádlott áll ma a Fővárosi Bíróság előtt.
A móri Erste Bank kirablásának ötletével Kaiser Ede 2000 novembere óta foglalkozott. Ebben az időszakban rendszeresen megfordult a Fejér megyei településen: felderítette és megfigyelte a bankfiók forgalmát, elhelyezkedését és környezetét. A vádlott megemlítette ötletét a harmadrendű vádlottnak, K. Attilának, de akkor mindketten letettek az akcióról. Kaiser egy év elteltével ismét felvetette ötletét K. Attilának. Azt valószínűsítette, hogy a bankból 50-60 millió forintot tudnak majd megszerezni. Kaiser vádlott-társa azonban nem vállalta a közreműködést, inkább egy csepeli postát raboltak ki 2001. december 5-én Hajdúval. Néhány hónappal később Kaiser, az eljárásban ismeretlenül maradt társa és Hajdú megtervezték a móri bank kirablását. A támadáshoz szükséges hangtompítós Skorpio géppisztolyt, egy AP–66 típusú hangtompítós pisztolyt és lőszereket Hajdú László szerezte be egy ismeretlen orosz kapcsolatától – részletezi a bankrablás előkészületeit a vádirat.
Kaiser és ismeretlen társa 2002. május 9-én délelőtt érkezett meg Mórra, majd rövid terepszemlét tartottak. Az ismeretlen hátizsákjában lapult a Skorpio, Kaisernél volt a pisztoly. Dél körül sötét ruhában, baseballsapkában, hátizsákkal beléptek a bankfiókba. Az előtérben élesítették fegyvereiket, majd az ügyféltérben egyikük lefújta fekete festékkel a biztonsági kamerát. Sz. Csaba biztonsági őr – látva a két fegyverest – az övén lógó mobil riasztó és pisztolya felé nyúlt. A géppisztolyos azonban megelőzte a férfit, és két lövéssel az őr kezét találta el. Kaiser is tüzet nyitott: mellkason és fejen találta a biztonsági őrt, aki azonnal meghalt. A tettesek ekkor határozták el, hogy nem hagynak szemtanút a bankban. Az ismeretlen elkövető a fiók belső tereit bejárva egyenként végzett az ott tartózkodókkal; legkevesebb 47 lövést adott le. Kaiser a bejárati ajtóhoz állt, hogy megakadályozza a bankban tartózkodók kimenekülését, valamint biztonsági őrnek kiadva magát elküldte a bankba igyekvő ügyfeleket, s kézzel írt táblát tett ki az ajtóra, amely szerint a bank műszaki okok miatt zárva tart. Kaiserék, miután a banki dolgozókat és az ügyfeleket megölték, a bank kasszájából 7,3 millió forint értékű valutát és készpénzt raboltak el. A biztonsági őrtől elvett kulccsal bezárták a bankot, majd gyors léptekkel a fiókot körülvevő panelházak mögötti párhuzamos utcában parkoló kocsijukhoz siettek, és eltűntek a helyszínről. A bűncselekményekhez használt fegyvereket visszaadták Hajdúnak, aki ismeretlen helyre rejtette azokat.
Emiatt Kaiser Edét társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel, jelentős értékre, fegyveresen, bűnszövetségben és csoportosan elkövetett rablással, súlyos testi sértéssel, lőfegyverrel való visszaéléssel, közokirat-hamisítással, kábítószerrel való visszaéléssel vádolja az ügyészség. Hajdú Lászlónak hasonló bűncselekményekért kell felelnie, de a móri bankrablásban a vádirat szerint csupán bűnsegédként vett részt.
A szörnyű bűncselekmény után nem maradt forró nyom, így a rendőrség csak a helyszínen csekély számmal fellelt nyomokra, szemtanúk vallomására, valamint az elkövetés jellegére támaszkodhatott akkor, amikor két órán belül közölték: Horváth Szilárd és Farkas Róbert hozható öszszefüggésbe a bankrablással. Ez azonban enyhén szólva is melléfogásnak bizonyult, hiszen a zálogházi rablásokkal meggyanúsított két férfiről hamar kiderült, hogy nincs közük Mórhoz. Utóbbit még a mai napig keresik.
A nyomozás akkor kezdett látványosabb eredménnyel kecsegtetni, amikor két hónappal később elfogták Kaisert és Hajdút. Egyik bűntársuktól kapták a tippet a rendőrök, aki egyébként később gyanúsított is lett több közös ügyük miatt. K. Attila vallott úgy a nyomozóknak, hogy csakis Kaiserék követhették el a móri mészárlást.
A bankfiókban egy olyan DNS-mintát rögzítettek a nyomozók, amelyről feltételezték, hogy az egyik elkövetőé lehetett. A két gyanúsított egyéni profilja azonban nem illett rá a bankfiókban talált DNS-mintára, és egyikük sem volt hajlandó vallomást tenni, és csak idén januárban az ügyészségen próbálták alibijüket megerősíteni.
A nyomozók a kezdeti sikertelenség után kezdték felgöngyölíteni Kaiser és Hajdú bűnlajstromát. Ki is derült, hogy több bűntársukkal összesen tizenkilenc betöréses lopást, valamint öt fegyveres rablást követtek el. Míg ezekben az ügyekben több tárgyi és személyi bizonyíték is a vádat erősíti, a móri mészárlásban szinte csak közvetett adatokat tudtak felvonultatni a nyomozók. Így a gyilkos fegyverek sem kerültek elő.
A rendőrség első verziója szerint Kaiser volt az a személy, aki őrt állt a bankfiók ajtajában, míg az idegenlégiós bevetési múlttal rendelkező Hajdú és egy másik ismeretlen férfi egyenként lemészárolta a bankfiókban tartózkodókat. Onnan végül 7,3 millió forinttal távoztak. Később közölték, hogy csak ketten lehettek a bankban, a vádirat pedig már csak Kaiser esetében látta bizonyítottnak, hogy egyáltalán részt vett a mészárlásban.
Ennek a látszólagos bizonytalanságnak köszönhetően a szélesebb közvélemény még mindig nem hiszi el, hogy az igazi tettesek kerülnek ma a vádlottak padjára. A tárgyalóteremben persze sok minden kiderülhet, ám a bíróság vádhoz kötöttsége miatt nem foglalkozhat olyan tényekkel, adatokkal, feltételezésekkel, amelyek nem szerepelnek a vádiratban. Így jóformán csak arra a száraz tényre kaphatunk választ, hogy Kaiser és Hajdú a bíróság megítélése szerint bűnös-e a móri mészárlásban, vagy nem. Ha felmentik őket e vádpont alól, még akkor is marad a kétség, hogy azért nem bűnösök, mert nem tudták bizonyítani, vagy azért nem, mert tényleg ott sem voltak.
Ötvenhárom kötet perirat. Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán az ügyben 53 kötet – 28 ezer oldal – adat gyűlt össze. A hajtóvadászatban 76 körözött bűnözőt fogtak el. Az ügy felderítésén legkevesebb száz nyomozó munkálkodott. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 280 sürgősségi és 14 halaszthatatlan adatgyűjtést végzett a rendőrség számára. Kétezerötszáz órányi telefon- és más módon szerzett lehallgatási anyagot gyűjtöttek össze, amelyet tizenkilenc gyanúsított esetében használnak majd fel. Csaknem 22 ezer információt adtak át a rendőrségnek. A Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa 26 napot tűzött ki az ügy tárgyalására, novemberig minden héten három-négy nap tárgyalják az ügyet. Vélhetőleg decemberben már elsőfokú ítélet is születhet.
