Bűnbe eső és visszaeső tinédzserek

A múlt évben 6727 fiatalkorút ítéltek el jogerősen Magyarországon, minden negyedik közülük állt már bíróság előtt. Néhány az utóbbi évek borzalmaiból: taxisofőrt agyonverő lányok, társukat megfojtó, intézetben élő gyerekek, hajléktalant felgyújtó tizenéves fiúk, apját álmában agyonlövő gyermeklány. Az elkövetők tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok. Hogy milyen esélyeik vannak, ha letöltötték büntetésüket, nem mérhető könnyen, az viszont sajnos tény: legtöbbjük újra meg újra visszakerül.

2004. 09. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma tavaly több százzal, 7321-ről 6726-ra csökkent. Ez azonban csak statisztika, a számok mögött hiába is keresnénk csodát vagy valaminek az eredményét. A kevesebb bűncselekmény ugyanis nem a bűnözési kedv apadásának, hanem annak köszönhető, hogy tavalyra a tíz évvel korábbi 701 ezerről 510 ezerre csökkent a 14 és 18 év közötti lakosság száma. Magyarországon az első világháború óta ingadozik a születésszám, az ötvenes évek Ratkó-gyerekei után csökkent, a hetvenes évek közepén újra nőtt, hogy napjainkra évi százezer körül stagnáljon. Ugyanígy ingadozik az elkövetők száma is: a hetvenes években születettek a kilencvenes években érték el a büntethetőség határát. Tizennégy-tizenöt év múlva azért lesz kevesebb a fiatalkorú bűnelkövető, mert összlétszámuk jóval a mostani alá, négyszázezer körülire esik majd.
Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főtanácsosa szerint a közhiedelemmel ellentétben a rendszerváltozásnak vajmi kevés köze van a fiatalkori bűnözés alakulásához. Arról, hogy kiből lesz bűnöző, vagy kinek sikerül csupán súrolni, de át nem lépni a törvényesség határát, sokféle elmélet született. Miként arról is, hogy mely összetevők eredménye az, hogy hazánkban évente több ezer – tavaly 6726 – tizenéves fiatal áll a bíróság előtt bűncselekmények vagy vétségek miatt, és minden negyedik nem első alkalommal. Függ a családtól, ahová a fiatal született, a szüleitől ellesett mintáktól, az otthoni bensőséges kapcsolatoktól vagy csatározásokkal teli, végeérhetetlen bántalmazásoktól.
Sajnos a gyerekek gyakran hiába fordulnak szüleikhez problémáikkal, a szülők nem szánnak elég időt rájuk, lerázzák őket, vagy – ha tehetősebbek – ajándékok vásárlásával zárják rövidre az el sem kezdett beszélgetést. Az alkoholista szülők, és ez igen súlyos probléma, a legtöbb esetben maradandó nyomot hagynak gyermekükben, hiszen az állandó konfliktusok, a gyermekek elhanyagolása, a gyakori veszekedések, a verések és verekedések között élőknek szinte lehetetlenné válik a társadalomba való beilleszkedés.
Annak bizonyítékaként, hogy az érzelmi kötődés hiánya mekkora károkat okozhat, íme néhány adat: tavaly a fiatalkorú elítélteknek csupán a 60,7 százaléka lakott együtt mindkét szülőjével. 23,97 százalékuk csonka családban, míg 15,33 százalékuk hozzátartozóitól külön élt. Az érzelmi kapcsolat hiánya a lányokat jobban megviseli: kis híján a negyedük élt külön a szüleitől, amikor a bűncselekményt vagy a vétséget elkövette. A bűnismétlés azonban mindkét nemet egyaránt veszélyezteti: 2003-ban a szülői háztól távol élő fiúknak a 40,88, míg a lányoknak a 37,7 százaléka volt büntetett előéletű.
Bár évről évre egyre kevesebb a fiatalkorú elítélt, a közvádas felnőttekhez hasonlóan közöttük is egyre több a lány. Olyannyira, hogy míg az 1991 és 1997 közé eső időszakban arányuk hét százalék volt, mostanra már több mint tíz százalék. Nem változott viszont az elítéltek életkor szerinti megoszlása: több mint 15 százalékukat a tizennégy évesek, 24-27 százalékukat a tizenöt és tizenhat évesek, körülbelül egyharmadukat pedig a tizenhét évesek teszik ki.
A kriminalitás és az oktatás közötti kapcsolatot réges-rég próbálják megfejteni a szakemberek. Az iskola ugyanis az a hely, ahol a gyermek a családon kívüli értékrenddel ismerkedik, amely azonban gyakran igencsak különbözik attól, amit otthon tapasztalt. És ez az a hely, ahol a tulajdoni viszonyok ellentmondásosságába is belekóstolhat, hiszen itt nem veheti el azt, ami nem a sajátja. A szakember szerint igen fontos lenne, hogy a pedagógusok idejében észrevegyék, ha a gyermek viselkedése megváltozik.
A tanulás és a bűnőzés viszonyát jelzi az is, hogy míg az átlagnépességnek több mint a 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, addig a bűnelkövetők egyharmadának ez nem sikerül. Sőt huszonkilenc fiú meg egy lány írástudatlan volt közülük, és nem értelmi képességeik okán. A tavaly elítélt 6726 fiatal közül csupán 1130 tanult tovább a nyolcadik osztály után, 364 csak a negyedik, míg 356 az ötödik osztályig jutott el.
Az erőszakos nemi bűncselekmények jelentős részét a harminc évnél fiatalabbak követik el. Az ok nem a mérhetetlen, kontrollálhatatlan nemi vágy, hanem elsősorban az áthághatatlannak tűnő kommunikációs problémák, amelyeket feloldani az iskola feladata lenne.
Az elítélt fiatalkorúak 61 százaléka bűntettet, míg 39 százalékuk vétséget követett el, és csaknem minden másodikat közülük halmazati, azaz több vétség vagy bűncselekmény miatt vonták felelősségre. A fiatalok többségét, 71,37 százalékukat vagyon elleni bűncselekmények miatt ítélték el. Tizenhat százalékuknak közrend elleni, 6,57 százalékuknak személy elleni, míg 2,63 százalékuknak közlekedési bűncselekmények miatt kellett felelniük.
Az elítéltek több mint kétharmadát három bűncselekmény elkövetői teszik ki: 52 százalékuk lopott, tizenegy százalékuk garázdaságot, nyolc százalékuk pedig rablást követett el. A bíróságok az elítélteknek majd kétharmadát próbára bocsátották, egyötödüket felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették. Van, aki pénzbüntetést kapott, vagy közérdekű munkával sújtották.
Hét százalékukat azonban – 459 fiút és 13 lányt – letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Minden második büntetett előéletű volt. Közülük egy fiatal halált okozó ittas járművezetést, nyolcan erőszakos közösülést, ketten szemérem elleni erőszakot, tízen garázdaságot, százhatvankilencen lopást, száznyolcvanegyen rablást, ketten kifosztást, húszan zsarolást, nyolcan pedig járműlopást követtek el. Tizenhárom fiút szándékos emberölésért, egyet erős felindulásból elkövetett emberölésért, ötöt emberölés kísérletéért, tizenegyet szándékos, súlyos testi sértésért, nyolcat pedig életveszélyt vagy halált okozó testi sértés miatt ítéltek el. A lányok közül egyet szándékos emberölés, nyolcat pedig rablás miatt sújtottak letöltendő szabadságvesztéssel.



A kerítés mögött. Apró fiúcska áll az intézet igazgatója előtt, cipője orrát nézi, mikor az a verekedésről kérdezi. Az ember legszívesebben a fejét simogatná és vigasztalná, de nem teheti, hisz ő itt csak látogató. A másik, egy hórihorgas vékonyka, a kosárlabdapályán vágja magát katonás vigyázzba, mikor felé közeledünk. A harmadik azonnal ugrik, amint szólítják, majd rohan a kapuhoz, hogy kivédje a közeledő labdát. Lépéseiket felnőttek őrzik szigorúan és mindig. Előzetesek. Tárgyalásra várnak. Az apróka öregeket rabolt ki társaival. Az ő dolga volt sakkban tartani őket, és közben ütni, rúgni, ahogy csak bírja. Néha úgy kellett lefogni, hagyja már abba. Azt mondják, csak ezt tudja, mást nem tanítottak neki. A hórihorgas embert rabolt el, pénzért, mert az övét a játékautomata mind elnyelte. A gyors lábú egy kicsi lányt erőszakolt meg társaival. Heccből.



Jogerősen elítélt fiatalok száma jogkövetkezmények szerint, 2003

Bűncselekmények Fiúk Leányok Összesen

Végrehajtandó szabadságvesztés 459 13 472
Felfüggesztett szabadságvesztés 1301 109 1410
Közérdekű munka 170 10 180
Pénzfőbüntetés 301 22 323
Önállóan alkalmazott mellékbüntetés, intézkedés 3745 570 4315
A büntetés kiszabása mellőzve 26 – 26
Összesen 6002 724 6726

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.