A most nyilvánosságra hozott adat nemcsak az év egészét nézve kedvezőtlen, de az államháztartás egy évvel ezelőtti helyzetéhez képest is kiábrándító: tavaly augusztus végén a hiány mértéke még 707 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy az idei deficit a tavalyival összehasonlítva 68 százalékkal nagyobb.
*
A PM közleménye hangsúlyozza: a tényszámok ismeretében áttekintik az év egészére vonatkozó prognózisukat, s szükség esetén „felülvizsgálják” azt. A rekordnagyságú hiányhoz hozzájárultak hazánk államadósságának egyre nyomasztóbb törlesztési terhei. A kormányváltás óta több mint negyven százalékkal nőtt Magyarország államadóssága, ezzel együtt folyamatosan emelkedtek az adósság kamatterhei is: míg 2002 májusában hazánk adósságállománya 8280 milliárd forintot tett ki, addig 2004 júliusában az államadósság mértéke elérte a 11 631 milliárd forintot. Az idei év első hét hónapjában csupán adósságszolgálatra 541 milliárd forintot kellett költenünk, a teljes évre vonatkozó kamatfizetési kötelezettség pedig több mint 889 milliárd forint.
Az államadóssággal kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kamatterhek oly mértékben növekedtek, hogy mára a lakosság által befizetett személyi jövedelemadó teljes összege sem fedezi az egyéves adósságszolgálatot. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormányzatnak mielőbb a nyilvánosság elé kell tárnia a költségvetés valós helyzetét.
Magyarország forintban fennálló adóssága hamarosan negatív kilátást kaphat, sőt akár le is minősíthetik, amennyiben az új kormánynak nem sikerül hamar lefaragnia a költségvetési deficitet – állapította meg a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet tegnapi londoni konferenciáján. Beatriz Merino, a hitelminősítő adósságbesorolásokért felelős társigazgatója hangsúlyozta: a magyar kabinet gyenge helyzete miatt továbbra is magas a kockázata annak, hogy a költségvetésben „csúszások” lesznek. Ennek egyik oka az, hogy a kormány folyamatosan veszít népszerűségéből, a másik pedig, hogy közelegnek a 2006-os választások – figyelmeztetett Merino, hozzátéve, mindezek alapján nehéz elképzelni, hogy Magyarország miként fogja lecsökkenteni költségvetési hiányát. Az igazgató szerint ha a költségvetési szférában jelenleg meglévő kockázatok valóra válnak, akkor leminősíthetik Magyarország hazai valutában fennálló adósságát.
Nőtt a külkereskedelmi deficit. 2004 első fél évében a külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 664 milliárd forintot, a deficit így 130 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentésében. A tájékoztató szerint a kivitel értéke az első hat hónapban 5295 milliárd forintot, a behozatalé pedig 5958 milliárd forintot tett ki. A KSH tegnap a július hónapra vonatkozó első becslését is nyilvánosságra hozta. Eszerint a külkereskedelmi mérleg hiánya júliusban további kilencvenmilliárd forinttal emelkedett, mivel az export értéke ebben a hónapban 914 milliárd forint volt, míg az import 1004 milliárd forintot tett ki. A kereskedelmi mérleg romlása döntően az unión kívüli országokkal folytatott árucsere alakulásával magyarázható – állapítja meg a jelentés, hozzátéve: az ázsiai államokkal lebonyolított kereskedelem mérlege 67 milliárd forinttal lett rosszabb. Kína viszonylatában a hiány továbbra is kiugróan magas: a passzívum jelenleg eléri a 85 milliárd forintot.
