Úgy látszik, hogy Berlin privatizációs bevételekkel kívánja a költségvetés tátongó lyukait betömni. Bár az évek óta magas deficittel, amellyel egyébként Németország az idén harmadszorra lépi túl az EU-normát, vagyis a stabilitási paktumban meghatározott három százalékot, az eurózóna legerősebb gazdasága éppenséggel „elketyegne”, az állami vagyon értékesítése a szövetségi kormány gyenge helyzete miatt kisebb politikai kockázattal jár, mintha megszorításokat vezetne be.
A Hans Eichel pénzügyminiszter nevével „jelzett” magánosítás részeként a kabinet a Deutsche Telekomban meglévő maradék 26, illetve a Deutsche Postban még meglévő 20 százalékos részesedését adja el. A tranzakciótól jövőre 15,4 milliárd eurós bevételre számíthat a büdzsé. Ide kívánkozik, hogy a privatizációs eljárás nyomán a szóban forgó két, nagy értékű részesedést a kormány a KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelintézménynek adja át, amely állami tulajdonban van. A KfW egyébként a telefontársaságban 16,7, a postában pedig 42,5 százalékos tulajdoni hányadot kezel. Az ellenzéki pártok szerint a magánosítás technikája szabálytalan, miután az állami hitelintézet részére való privatizálás nyomán a KfW a postában többségi tulajdonosi részesedésre tenne szert.
A német számvevőszék ugyanakkor a szövetségi kormány burkolt hitelfelvételét és adósságnövelését látja az ügyletben, és ilyen címen ellenzi azt. Mint korábban megírtuk, a 2004-re tervezett új szövetségi hitelfelvétel 29,3 milliárd eurós összegéről Eichel már az év folyamán beismerte, hogy azt 10-11 milliárddal túl fogják lépni, a jövő évi költségvetési tervben azonban már csak 22 milliárdos hiány szerepel. Németország esetében amúgy nemcsak a magas államháztartási hiány okoz problémát, hanem az államadósság is. A jelenlegi német államadósság tudniillik 1370 milliárd euróra rúg, amely a GDP 64,2 százalékának felel meg, szemben a 2002-ben kimutatott 60,8 százalékkal.
A legnagyobb német bank, a Deutsche Bank vezérigazgatója egy minapi interjújában kijelentette: pénzintézete nem érdekelt abban, hogy egy másik bank felvásárolja. Josef Ackermann közölte: az sem lehetőség bankja számára, hogy összeolvadjon egy másik hitelintézettel. Az utóbbi időben olyan híresztelések terjedtek el, hogy a Deutsche célpontja lehet a svájci Credit Suisse bank vagy az amerikai Citigroup bekebelezési akciójának.
Ackermann azonban leszögezte: Németország számára nem lenne jó megoldás, ha egy nagy német bankot külföldi pénzintézet szerezne meg.
origo.hu
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak
