Eltűnt dűlők

k ö n y v e s h á z

„A dűlők mozdulatlan nyüzsgésében tündérek táncolnak láthatatlanul. Csak sejtjük incselkedésüket, a bizonytalan ragyogást. De minél több időt töltünk a forgatag fürkészésével, annál inkább nő a vágy, hogy meglássuk törékeny lényüket, hogy megismerjük a termőhely titkát. Mert a dűlő nagysága nem magányos történet: megtanul benne ragyogni a szőlő és az ember is.” Valóságos himnusz a valaha több mint ötszáz dűlőt megkülönböztető Tokaj-Hegyaljához. A földhöz, mely otthon tart, az emberhez, aki alkotni akar.
Alkonyi László, a borkultúra fejlesztéséért létrehozott Borbarát című folyóirat alapítója és főszerkesztője három kötetre tervezett kétnyelvű (magyar és angol) sorozatot szentel ennek a különleges adottságokkal megáldott tájegységnek. Az első kötet, A szabadság bora után a második a Dűlőmitológia címmel látott napvilágot. Szerzője azt állítja, hogy a mű „nem szakkönyv, nem történelmi munka, még csak nem is a népszerűsítő ismeretterjesztő irodalom része”. Mindössze „mese a tündérekről és a földönfutókról, a földről és a borról”. Úgy gondoljuk, kötete mindez egyszerre, vállalt költőiséggel, szerelemmel megírva. Történelmi ismeretterjesztés és mese ez az írás a borról, amelyben „kinyílnak az illatok”. Mese a természettel harmóniában élő emberről, akit a borkészítés arra tanít, hogy „bármikor bármi megtörténhet, s hogy az élet vállalásához minden helyzetben bátorság kell”.
Alkonyi László abból indul ki, hogy Tokaj-Hegyalja valódi helyét csak nemzetközi összefüggésben lehet megtalálni. Azért vállalta ennek a Hegyalja mellett bevallottan elfogult, „kamikaze könyvnek” a megírását, hogy tudatosítsa: Hegyalja helye az egyediséget, a kulturális többletet őrző nagy bortermelő vidékek között van. Nem pedig az olcsón elkészíthető technológiai borokat „gyártók” között.
A szerző három nagy francia történelmi borvidék kialakulását elemezve ismerteti a nagyvilágban uralkodó bortípusokat. A hatalmas tőkekoncentráció folytán kialakult bordeaux-it mint a pénz, a marketing borát mutatja be. Az európai mezőgazdaságot megalapozó ciszterciták tökéletességkereső munkája nyomán megszületett burgundiait mint az egyediséget őrző birtokbort. A champagne-it mint a történelem egyik nagy ipari vállalkozását. A nagyvilágbeli és itthoni dűlőket is történeti összefüggésekbe helyezve tárgyalja. Megismertet az aszúborkészítés kialakulásának történelmi okaival, és választ ad arra, miért tűnt el a dűlő a XVIII. században. Mindig arra a kérdésre összpontosít: van-e reális esély arra, hogy újra a dűlőegyéniség érvényesüljön az itt érlelődő borokban.
A kötetet a ma is meglévő dűlők leírása és a Mád környékének lehetséges dűlőbesorolásait mutató térképvázlat zárja. A sorozat harmadik kötete a Tokaj-Hegyaljáról készült térképeket mutatja majd be.
(Alkonyi László: Tokaj. Dűlőmitológia. The Mythe of Terroir. Spread Bt., Budapest, 2004. Ára: 10 500 forint)