A fogyasztói árak a múlt hónapban 0,3 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Éves szinten a többi árunál jelentősebb mértékben drágultak az élelmiszerek: a sertéshúsért harmadával, a cukorért negyedével, a kenyérért ugyanakkor 16 százalékkal kell most többet fizetni, mint 2003 augusztusában.
Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruhák, ugyanakkor sok szolgáltatásnál az átlagnál nagyobb az infláció: az áramnál 22, a helyi tömegközlekedésnél 17, az oktatásban pedig 13 százalékkal emelkedtek a kiadások. Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.
– Az augusztusi fogyasztói inflációra vonatkozó adat megegyezik a Pénzügyminisztérium prognózisával, s jó esély van arra, hogy az év hátralévő hónapjaiban érzékelhetően csökken az infláció – mondta az MTI-nek Draskovics Tibor. „A kedden közölt KSH-adatsor azt jelzi, hogy az infláció májusban tetőzött, azóta folyamatosan lassul” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A közép-európai régióban egyébként Magyarországon a legmagasabb az éves viszonylatban várható infláció. Bár a szlovák (6,2 százalék) és a cseh adat (5,7 százalék) sem minősíthető jónak, az elemzői konszenzus nyomán 6,5 százalékos éves magyar infláció a duplája például a lengyel (3 százalék) vagy a szlovén (3,8 százalék) drágulás ütemének, s igen távol állunk az 1,8 százalékos osztrák pénzromlási mértéktől is.
Ma új hiányprognózis? Várhatóan ma teszi közzé a Pénzügyminisztérium az új hiányprognózisát. Erre azért van szükség, mert augusztusban az államháztartási hiány (1192 milliárd forint) elérte az egész évre tervezett összeget, egészen pontosan annak 100,6 százalékát. Szakértők szerint az éves deficit akár 70–90 milliárd forinttal is túllépheti a tervezettet. Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára a múlt héten azt mondta, hogy a szaktárca elkötelezett az egyensúlyőrző gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása mellett. Jelezte: a pénzügyi tárca szeptember 15-ig közzéteszi az év végéig várható prognózist az államháztartás folyamatairól. Veres Járai Zsigmond jegybankelnök múlt heti, a megcélzottnál jóval magasabb államháztartási hiányt prognosztizáló kijelentéseire reagált. A tervezett 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit nem lesz tartható az idén, s valószínűbb az 5,4 százalékos hiány – mondta Auth Henrik, az MNB alelnöke a gazdasági bizottság ülésén. (Sz. Cs.)
