Hét százalék felett az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 7,2 százalékkal voltak magasabbak az árak az idén augusztusban, mint egy évvel ezelőtt. Éves viszonylatban legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak. A kenyérért például 16 százalékkal fizetünk többet, mint tavaly ilyenkor. A közép-európai régióban nálunk a legmagasabb az infláció.

A fogyasztói árak a múlt hónapban 0,3 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Éves szinten a többi árunál jelentősebb mértékben drágultak az élelmiszerek: a sertéshúsért harmadával, a cukorért negyedével, a kenyérért ugyanakkor 16 százalékkal kell most többet fizetni, mint 2003 augusztusában.
Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruhák, ugyanakkor sok szolgáltatásnál az átlagnál nagyobb az infláció: az áramnál 22, a helyi tömegközlekedésnél 17, az oktatásban pedig 13 százalékkal emelkedtek a kiadások. Az év első nyolc hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.
– Az augusztusi fogyasztói inflációra vonatkozó adat megegyezik a Pénzügyminisztérium prognózisával, s jó esély van arra, hogy az év hátralévő hónapjaiban érzékelhetően csökken az infláció – mondta az MTI-nek Draskovics Tibor. „A kedden közölt KSH-adatsor azt jelzi, hogy az infláció májusban tetőzött, azóta folyamatosan lassul” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A közép-európai régióban egyébként Magyarországon a legmagasabb az éves viszonylatban várható infláció. Bár a szlovák (6,2 százalék) és a cseh adat (5,7 százalék) sem minősíthető jónak, az elemzői konszenzus nyomán 6,5 százalékos éves magyar infláció a duplája például a lengyel (3 százalék) vagy a szlovén (3,8 százalék) drágulás ütemének, s igen távol állunk az 1,8 százalékos osztrák pénzromlási mértéktől is.

---