Lakat alá került Szálasi Ferenc híve

Őrizetbe vette a rendőrség Bácsfi Diánát, a Magyar Jövő Csoport vezetőjét. A filozófushallgató ellen, aki szálasista megemlékezést tervez a nyilas hatalomátvétel hatvanadik évfordulója alkalmából, feltehetőleg a Magyar Jövő Csoport múlt szerdai, soproni toborzóján elhangzottak kapcsán, közösség elleni izgatás gyanúja miatt kezdeményezték az előzetes letartóztatást. Az ügy tegnap a parlamentben is heves indulatokat váltott ki.

2004. 09. 14. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasárnap hajnali egy órakor vette őrizetbe a rendőrség Bácsfi Diánát, majd a Fővárosi Főügyészségen kezdeményezte a Magyar Jövő Csoport (MJCS) vezetőjének előzetes letartóztatását – mondta el lapunknak Horváczy Emese, az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának (NNI) sajtószóvivője. Amennyiben a vádhatóság helyt ad a kezdeményezésnek, a bíróság 72 órán belül eldönti, hogy előzetes letartóztatásba helyezi-e Bácsfit – tette hozzá. A nagy nyilvánosság előtt elkövetett, közösség elleni izgatással gyanúsított Bácsfi jelenleg az NNI fogdájában várja a döntést.
Tegnap ugyanakkor meghiúsult annak az ügynek a gyorsított eljárásban történő tárgyalása, amelyben Bácsfit és két társát önkényuralmi jelkép használata miatt állították volna bíróság elé. Tóth Gábor, a BRFK bűnügyi helyettese közölte, a háromból egy gyanúsított nem jelent meg a tárgyaláson, így a bíróság visszaküldte az ügyészségre az iratokat. Cáfolta azonban az összefüggést az eljárás megindítása és a csoport október 15-re tervezett demonstrációja között.
*
Nem áll módunkban részletesen tájékoztatni a vallomás tartalmáról, de kihallgatásán Bácsfi Diána beismerte a terhére felrótt cselekményt – fogalmazott Tóth.
Az MJCS vezetőjének egyébként nincs ügyvédje, védelmét a rendőrség által kirendelt Rozgonyi János ügyvéd látja el. Lapunk megkeresésére Rozgonyi mindössze annyit mondott: már a hét végén megtörtént a kirendelése Bácsfi Diána védelmére. Hozzátette, más teendői miatt még nem vette fel a kapcsolatot védencével, csak ha ez megtörténik, akkor derül ki, adhat-e nyilatkozatot vagy sem. Erről ugyanis Bácsfi Diána dönt majd.
Emlékezetes, az ügy augusztus 30-án kezdődött, amikor a Magyar Jövő Csoport nyilaskereszthez hasonló jelképpel operáló plakátakcióba fogott, október 15-én, Szálasi hatalomátvétele hatvanadik évfordulójának Terror Háza előtti megünneplésére buzdítva a budapesti lakosságot. A neonáci csoport felbukkanását és tervét többek között a kormánypártok és a parlamenti ellenzék is elítélte. Később a BRFK a jelenlegi gyülekezési jogra hivatkozva tudomásul vette a tervezett megmozdulást. Az SZDSZ Új Generáció, illetve a Mazsihisz egyaránt – de külön-külön – antifasiszta ellendemonstrációt szervez azonos időben és helyszínre.
Eközben lapunk kiderítette, Bácsfi Diána édesapja korábban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat őrnagya, majd a Belügyminisztérium alkalmazottja volt. Közöltük azt is, a 26 éves hölgy egy időben a szélsőbalos szervezetekkel is kacérkodott.
Tegnap az Országgyűlésben is téma volt a hungarista csoport ügye. Napirend előtt Lamperth Mónika MSZP-s belügyminiszter úgy vélte, jelenleg nincs jogi lehetőség bármely szervezet bejelentett demonstrációját megakadályozni. Mint mondta, az elmúlt napokban világossá vált, hogy a magyar társadalom nem tűri a gyűlöletes fasiszta, hungarista eszméket, és igényli, hogy ezek eltűnjenek az utcáról. Megnyugtatónak nevezte Salgó László országos rendőrfőkapitány kijelentését, amely szerint október 15-én a bűncselekmény legcsekélyebb jele esetén határozott lesz a rendőrség. Lamperth szerint közös felelősség fellépni az ordas eszmék támogatói ellen. Közölte: támogatja a vonatkozó jogszabályok górcső alá helyezését célzó négypárti egyeztetést.
Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője reagálásában szégyennek nevezte, hogy 2004-ben Magyarországon „embertelen, elfogadhatatlan, a holokausztot tagadó, mások emberi méltóságát és szabadságát nyilvánvalóan sértő szónoklatok elhangozhatnak (…), és a kormány erre nem reagál”. Hozzátette: a gyülekezési és szólásszabadság nem korlátlan, a belügyminiszternek pedig az a dolga, hogy a törvénynek érvényt szerezzen.
Lendvai Ildikó (MSZP) heves indulatokat kiváltó felszólalásában hiányolta Pokorni Zoltántól azt a mondatot, hogy többé nem megy el ünnepelni a Magyar Demokratát, „mert ez a lap nevezte először a nyilasokat Európa hőseinek”. Orbán Viktortól, az ülésen jelen nem lévő fideszes pártelnöktől azt a mondatot hiányolta a szocialista frakcióvezető, amelyben visszavonja felszólítását a lap előfizetésére.
„Vannak pillanatok, amikor az ember megbánja, hogy politikus lett” – reagált a történtekre Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte az ellenzék üvöltözése is biztatást ad a szélsőséges nézeteknek.
Pokorni Zoltán sajtótájékoztatón reagált az ülésteremben történtekre. „Megbocsáthatatlanul mérgezi a magyar közéletet az a felelőtlen, kisstílű magatartás, amelyet a kormánypártok tanúsítottak a parlamentben” – jelentette ki. A Fidesz alelnöke kifejtette: a szocialista párt az, amelyik időről időre előássa a történelem süllyesztőjéből ezeket az embereket és nézeteket, hogy utána látványos győzelmet arathasson felettük. Eközben, aki nem ért egyet százszázalékosan az MSZP-vel, azt lenyilasozzák, lefasisztázzák – fűzte hozzá. Tarthatatlannak nevezte, hogy a radikális antikommunistákat összemossák a nácikkal. A Magyar Demokrata című hetilappal kapcsolatban úgy fogalmazott: egy alkalommal valóban súlyos hibát követett el az újság, de nem lehet az egész szerkesztőség tisztességes munkatársait összemosni egyetlen írással. Megjegyezte, az újság születésnapi rendezvényén is elmondta: nem szabad kirekesztő, szélsőséges nézeteket tükröző újságcikkeket megjelentetni. Pokorni a szocialisták által alkalmazott kettős mércére utalva elmondta: miközben nagyon helyesen börtönben ülnek a nyilas tanok terjesztői, addig az a politikus, aki a gyilkos kommunista diktatúra szintén tiltott jelképe, a vörös csillag szabad használatáért induló kezdeményezést aláírta, éppen miniszterelnök-jelölt.
A parlamenti interpellációk során Gusztos Péter SZDSZ-es politikus Bárándy Péter igazságügy-minisztertől az iránt érdeklődött, hogy van-e, s ha igen, milyen jogi lehetőség a szélsőséges mozgalmak elleni fellépésre, különösen abban az esetben, ha az adott szervezet nincsen bejegyezve. A miniszteri válasz szerint nem is lehetne bejegyeztetni a csoportosulást, ugyanis annak tevékenysége alkotmányellenes, ennek ellenére, amennyiben bűncselekményt követnek el (tiltott önkényuralmi jelkép használatával, államellenes bűncselekményekkel, esetleg garázdasággal), akkor felléphetnek ellenük.
Az ügy kapcsán megnyilvánult Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A Magyar Jövő Csoport kilátásba helyezett demonstrációjával összefüggésben kijelentette: a gyülekezési jogról szóló jogszabály igen liberális, s e „megengedő jogszabály mellett rendpárti gyakorlatot nem lehet elvárni”.
Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke a Népszavának azt nyilatkozta: nem támogatja a gyülekezési jog korlátozását. – Az MSZP frakcióvezetője a felveszi a kapcsolatot az Országgyűlés többi képviselőcsoportjával „a fasiszta szervezetek” működésének törvényi megakadályozása érdekében – jelentette ki tegnap Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes.



Időzítés. Az MSZP el akarja terelni a figyelmet a kormányzást érintő kérdésekről október 15-i kongresszusán, amelyet a hungarista demonstrációval egy napon tartanak – fogalmazott az MTV Nap-kelte című műsorában Répássy Róbert (Fidesz). Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető erre úgy reagált, azért is időzítettek így, hogy politikai deklarációt tegyenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.