Egyetértettünk abban, hogy egy ország jólétét sok tettre kész, dolgozni és tanulni akaró ember tudja biztosítani, akinek megfizetik a munkáját – összegezte a szakszervezetekkel és társadalmi szervezetekkel folytatott megbeszélését Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök-jelölt szerint a feje tetejéről a talpára kell állítani azt a jelenlegi rendszert, amelyben a felső „tízezer” jobban jár, mint az alsó kilencmillió. Erre hamarosan lehetősége is lesz, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) ugyanis hétfőn megkezdődnek az országos bérajánlásról szóló tárgyalások. Az mindenesetre értékelendő, hogy Medgyessy Péterrel szemben Gyurcsány részt fog venni a legmagasabb szintű érdekegyeztető fórum plenáris ülésén.
Persze hogy a gesztus mennyiben jelent majd valódi hasznot a magyar munkavállalóknak, még kérdéses. A kezük munkájából élők feltehetőleg nem értenek egyet Gyurcsánnyal, hogy ma Magyarországon „nagy a jólét”. A KSH adatai szerint az év első négy hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 9,1, a nettó átlagkereset 7,8, a reálkereset pedig 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a fogyasztói árindex 6,8 százalékkal emelkedett. Az év első négy hónapjában az ipar termelékenysége 13,6 százalékkal bővült, míg az itteni keresetek messze elmaradtak ettől a szinttől: az átlagos reálkereset-növekedés csupán 2,7 százalékos volt. Noha Magyarország GDP-növekedése 54, ipari termelékenysége pedig 62 százaléka az uniós átlagnak, a magyar átlagkereset – bérköltségi szinten – az uniós átlagos bérköltség 38 százaléka. A magyar keresetek bruttó értéken, euróra átszámolva csupán az uniós átlagkeresetek húsz-huszonöt százalékát érik el. Mindezek tükrében a versenyszféra legnagyobb szakszervezeti szövetségei már megfogalmazták a bértárgyalásokra vonatkozó alapelveiket.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a GDP növekedésével megegyező reálbér-emelkedést akar elérni jövőre. – Azt szeretnénk, ha a magyar gazdaságban tapasztalt kedvező változások a dolgozók bérében is megjelennének – indokolt Borsik János. A konföderáció elnöke rámutatott: a GDP tavalyi 4-4,5 százalékos, valamint az ipari termelékenység nyolc-tíz százalékos növekedéséből a munkavállalók semmit nem érzékeltek. Sőt a vártnál nagyobb infláció „egyszerűen elvitte a kialkudott hét-nyolc százalékos bruttó keresetnövekedést”, így a bérek vásárlóértéke stagnál. Az Autonómok szerint a minimálbért az átlagkeresetek reálérték-növekedését meghaladó mértékben kell emelni, ezért a kormány 57-58 ezer forintos javaslatával szemben a legkisebb bér 53-ról 60 ezer forintra növelését követelik az adómentesség fenntartása mellett. Az idén 53 ezer forintra emelt minimálbér reálértéke egyébként 1,9 százalékkal csökkent. A konföderáció a bérekkel párhuzamosan a foglalkoztatottságról is tárgyalni akar, mivel e két kérdés összefügg egymással. A feketemunka miatti, évi háromszáz-négyszáz milliárd forintos kiesést ugyanis az aktív dolgozókkal fizetteti meg az állam. – A foglalkoztatottság nem nő annak ellenére, hogy a kormányzat rendszeresen beszámol arról, hol mennyi új munkahely létesült – mondta Borsik, aki nehéz tárgyalásokra számít, „már csak azért is, mert az eddigi kormányzati nyilatkozatokból számunkra úgy tűnik, mintha a kabinet 2005-re be akarná fagyasztani a béreket”. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint a jövő évi költségvetési és adóelképzeléseknek összhangban kell lenniük a magyarországi bérek európai uniós felzárkóztatásával – bár ezt a kormány már megvalósítottnak tekinti. Ezért az MSZOSZ is legalább a GDP növekedésével megegyező reálbér-növekedést akar jövőre az adók csökkentésével együtt – főként, hogy az átlagkeresetek ma is meghaladják a felső adókulcs sávhatárát. A bérek közterheinek csökkentése révén az illegális foglalkoztatók is érdekeltté válhatnak a legalizálásban, így összességében növekedhetnek az állam adó- és járulékbevételei – hangsúlyozza a konföderáció. A szövetség a minimálbért az átlagos keresetnövekedés mértékét meghaladóan akarja növelni, főként, hogy az Európai Szociális Charta előírásai szerint a legkisebb bérnek el kell érnie az átlagkeresetek hatvan százalékát.
Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács a versenyszféra szereplőinek fóruma, részt vesznek benne a közszféra munkavállalóinak képviselői is, akik várhatóan szóvá teszik a közszektor bérhelyzetét. Az itt dolgozó nyolcszázezer munkavállaló a 2002-es, átlagosan ötvenszázalékos béremelés óta lényegében semmiféle keresetemelésben nem részesült. Az intézkedés súlyára hivatkozva a kormány tavaly még elfogadtatta a szakszervezetekkel, hogy – az áthúzódó hatáson kívül – nem történik bérintézkedés a közszektorban. Az idei évre minimumként megfogalmazott tízszázalékos követeléssel szemben a kormány mindöszsze hatszázalékos béremelést ajánlott, az infláció mértékével megegyező béremelés kifizetésére viszont nem vállalt jogi és pénzügyi garanciát. A rendvédelmi területet leszámítva a mai napig nem valósult meg a béremelés, különösen nagy az elmaradás az egészségügyben, az oktatásban, a kutatás területén és a szociális intézményekben dolgozóknál. Noha még az idei bérvita sincs elrendezve, a kormány jövőre átlagosan kétszázalékos reálbér-emelkedéssel számol a közszférában. Ez az érték – hangsúlyozzák a szakszervezetek – az egyénnek gyakorlatilag érzékelhetetlen. Ráadásul a köztisztviselők esetében a kabinet elbocsátásokból kívánja finanszírozni a béremelést. A köztisztviselőknek eleve nem hozott szerencsét a kormányváltás, hiszen illetményalapjuk évek óta nem emelkedett, elbukták legutóbbi tizenharmadik havi fizetésüket, és a tavalyi, nyolcezer főt érintő munkahely-megszüntetés után most újabb elbocsátásokra számíthatnak.
Mindezek tükrében a közszféra érdekképviseletei jövőre legalább tízszázalékos béremelést akarnak elérni. Ismeretes, 2002-ben Vadász János volt szakszervezeti vezetőt kormánymegbízottá nevezték ki az egységes közszolgálati törvény kidolgozására. Eredetileg az idén lépett volna hatályba az állami és az önkormányzati szférában foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra egységesen érvényes szabályozás, ami új szociális rendszert, fokozatosan bevezetett tizennegyedik havi fizetést, önálló üdültetési, egészségügyi, valamint nyugdíjrendszert ígért. A béreket megháromszorozó új közszolgálati illetménytáblának jövőre kellene hatályba lépnie. Terveit Vadász nyolcszázezer közszolgára dolgozta ki, elindításához pedig nettó háromszázmilliárd forintot tartott szükségesnek. A sorozatos csúszást követően legutóbb arról volt szó, hogy a törvény 2005 júliusában léphet hatályba, ám szakszervezeti forrásokból úgy értesültünk, erre legalább 2006-ig várni kell.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
