Jánosi György beszédét azzal kezdte, hogy felvetette, érdemes-e elindulni az elnökségért akkor, amikor egyre többen húzzák elő zsebükből az előre megírt „ítéletet”. Hozzáfűzte, ilyen körülmények között el kell gondolkodni a belső demokrácia működésén, ám ennek ellenére mégis úgy döntött, hogy versenyben marad. Emlékeztetett, néhány hónappal ezelőtt az elsők egyike volt, akik a sürgős változtatásra hívták fel a figyelmet az MSZP-ben, majd később jöttek mások, akik hangosabban követelték ezt. Az elnökjelölt a kongresszusról szólva úgy nyilatkozott, messiásvárást tapasztalt, s ennek senki, így Gyurcsány Ferenc sem tud megfelelni. Kijelentette: olyan „katonai osztagokra” van szükség, mint amilyenek a polgári körök.
Az elfoglaltsága miatt távol maradt Toller László videofelvételen elküldött beszédében emlékeztetett a kormányfőállítás helyzetében kialakult szerepére. Úgy vélte, nem kis mértékben neki volt köszönhető, hogy az elnökség jelölésével szemben demokratikusan két jelöltet állítottak, és a kongresszus választhatott Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc közül.
Szekeres Imre célként határozta meg, hogy a szocialisták megnyerjék a 2006-os választást. Úgy fogalmazott: sok új és jó dolog van a pártban, amiből lendületet vehetnek. Arról, hogy miért indul, elmondta: 1990-ben részt vett a szocialista párt létrehozásában, és ennek tapasztalatait szeretné most pártelnökként kamatoztatni.
Lamperth Mónika szintén a 2006-os választásra való felkészítést tartotta a legfontosabbnak. Úgy vélte, hogy ehhez erős elnökre, okos elnökségre és lelkiismeretes MSZP-tagságra van szükség.
Hiller István úgy fogalmazott: az MSZP mint rendszerváltó párt eddig a legsikeresebbnek bizonyult, és választás előtt áll. Úgy fogalmazott: itt a nemzedékváltás ideje, amikor a felelősséget egy fiatal korosztálynak kell vállalnia, s ez lendületet ad.
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál