Január 1-jétől a regisztrációs adó a kereskedők számára áfaköteles lesz, a motorkerékpárok után is meg kell fizetni, az adó mértéke pedig 7-8 százalékkal emelkedik, ha a kormány holnap elfogadja a Pénzügyminisztérium (PM) elképzeléseit. A javaslat nem „feledkezik meg” a motorkerékpár-vásárlókról sem, hiszen a jármű után 80 köbcentiméterig 10 ezer, 125-ig 50 ezer, 500-ig 70 ezer, 900-ig 90 ezer, míg e fölött 110 ezer forintot kell majd leróni. Fojt Attila, a használtautó-kereskedőket tömörítő Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke lapunknak elmondta: a változtatásban a pénzügyi tárca kikérte a véleményüket, ám az nem került a tervezetbe. Ők ugyanis végig azt kérték, hogy az új törvénytervezet tartalmazzon avultatást, vagyis a használt autókra az újakhoz viszonyított alacsonyabb adómértéket. A kedvezmény ez esetben húsz százalék lett volna. Így ha egy új autó után ötszázezer forintot kell fizetni, akkor a használt után négyszázezret. Az elnök szerint hiba, hogy a regisztrációs adót áfával is meg akarják fejelni, ami újabb terhet ró a céges vásárlókra. A verseny azonos feltételekkel biztosítása érdekében pedig jövő évtől a magánszemélyeknek ugyan nem áfával, de 1,25-ös szorzóval számolják ki a fizetendő díjat. Hozzátette: a végeredmény ugyanaz, többet kell fizetni, holott az MGOE azt javasolta, a kiegyenlítés úgy történjen, hogy egyik esetben se kelljen megfizetni az áfát. Szakértők szerint a változtatással a költségvetés áfabevételei 8–15 milliárd forinttal emelkedhetnek.
A kormány mindent alárendel az állami adóbevételek növelésének. Nemrég Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatalába kérette az adóhivatal és a pénzügyőrség vezetőjét, s felszólította őket a hatékonyabb adóbehajtásra.
Pedig az adóhatóság július végéig inkasszóval negyvenmilliárd forintot szedett be, ami 13 milliárddal haladja meg a múlt évi bázisszámot. Lapunknak többen jelezték, az APEH magasabb összeget inkasszál, mint amennyivel egy-egy adózó tartozik az államnak. Ennek alapján úgy tűnik, a hivatalt használja fel a kormány a költségvetési hiány csökkentésére. A lépés ugyanakkor nem több, mint kozmetikázás, hiszen a jogtalanul leemelt pénzt később viszsza kell utalni. Az ombudsman pedig azért indított vizsgálatot, mert aggályosnak tartja, hogy az adóhivatal a betéti társaságok és az egyéni vállalkozók tartozásait nem a vállalkozói, hanem a lakossági folyószámláról is leemeli.
Világbank: szükséges a kiigazítás. A magyar kormánynak kiigazítást kellene végrehajtani az idei évi költségvetésben, hogy ezzel megnyugtassa a piacokat, egyben jelezze, hogy fegyelmezett pénzpolitikát akar folytatni – közölte a Világbank vezető közgazdásza. Thomas Laursen szerint „a kormánynak hamarosan intézkedéseket kell hoznia, hogy jelezze a szigorúbb pénzpolitika melletti elkötelezettségét”. A szakember a Reutersnek kifejtette, hogy a piac teljes mértékben „elfogadta” már, hogy a kormány nem fogja tartani a GDP-hez viszonyított 4,6 százalékos hiányt, de a befektetők türelme a költségvetés elcsúszásának mértékét illetően nem végtelen. „Ha a költségvetés kissé elcsúszik, az alig ad okot aggodalomra” – mondta, utalva arra, hogy a piac már tudomásul vette a deficit 0,5 százalékpontos eltérését. „Ha az elcsúszás ennél nagyobb lenne, az 1 százalékhoz közeli, vagy annál nagyobb, a piacok hirtelen nyugtalanná válnának” – tette hozzá. A Világbank közgazdásza az idei évi deficitszámoknál sokkal nagyobb jelentőségűnek tartja, hogy a kormány egy, a költségvetési hiányt hosszabb távon is mérsékelni képes tervet dolgozzon ki. Elemzők az idén a GDP 5 százalékát meghaladó mértékű költségvetési hiányra számítanak, egyesek még az 5,8 százalékos hiányt is elképzelhetőnek tartják. (MTI)
