Hirtelen ötletből hirtelen viszszakozás is lehet – a pénzügyi vállalkozásokat terhelő 24 százalékos társasági adó ugyanis „megszelídülhet”. A Népszabadság értesülései szerint méghozzá úgy, hogy a magasabb társasági adó helyett szóba jöhet a kamatnyereség különadóztatása vagy a céltartalékok veszteségként való elszámolásának megszüntetése is. Egy zárt ülésen Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, hogy „készek megvizsgálni minden alternatív javaslatot”. Emlékezetes, Draskovics a múlt szerdán jelentette be, hogy 2005-től kétkulcsossá válik a társasági adó eddigi egykulcsos rendszere: általános adókulcsként megmarad a 16 százalék, a pénzügyi vállalkozásokat azonban 24 százalékos adó terheli majd. A főként pénzintézeteket és lízingcégeket sújtó verziót nemcsak az MSZP, de korábbi ígéreteivel szemben az SZDSZ is „tudomásul” vette. Ugyanakkor az adóemelés határozott ellenzője az OTP Bank Rt., a Magyar Bankszövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Lízingszövetség. Szakértők szerint az adóemelés arra kényszeríti a bankokat, hogy nemzetközi fiókhálózatukba csoportosítják át hazai nyereségüket. Megírtuk, a legnagyobb magyarországi hitelintézet, az OTP ezt a lépést populistának és indokolatlannak tartja. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy, a témával foglalkozó szombati nyilatkozatában azt mondta: „Lehetséges, hogy a bankcsoport legnagyobb nyereségét hozó tevékenységeit olyan országba viszi, ahol a haszonból a legkevesebbet vonják el. Így például a kártyatársaságot az ügyfélszolgálattal egyetemben Szlovákiában működteti majd.” Korábban Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az adóemelés miatt romlik a lízingcégek jövedelmezősége. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke leszögezte: a lépés kényszerhelyzet elé állítja a bankokat, hiszen nem marad más hátra, mint a betéti kamatok csökkentése és a hitelkamatok emelése. A Magyar Bankszövetség szerint egyébként nemcsak a versenysemlegességet sérti a kormánynak az a terve, hogy megbontja az adónemet, hanem alkotmányossági kérdéseket is felvet.
A pénzügyi tárca meghátrálását nem fogadják kitörő örömmel baloldali körökben. Sipos József, az MSZP társadalompolitikai tagozatának egyik ügyvivője elmondta: elfogadhatatlannak tartja, hogy ultraliberális nyomásra meghátrálni kényszerül a kormány, amikor csökkenteni készül a bankok extraprofitját. Az ügyvivő felháborítónak nevezte: a pénzintézetek a betéti kamatok csökkentésével, a profit egy részének leányvállalatokba transzportálásával, illetve a hazánkból való kivonulással fenyegetőztek az adóemelés hírére.
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak