Társaságiadó-emelés: visszakozó?

A pénzügyi vállalkozásokat érintő magasabb társasági adó helyett új konstrukciókkal is próbálkozik a PM. Felmerülhet a banki kamatnyereség különadóztatása vagy a céltartalékok veszteségként való elszámolásának megszüntetése is. A pénzügyi tárca „meghátrálását” nem fogadják kitörő örömmel baloldali körökben.

2004. 09. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hirtelen ötletből hirtelen viszszakozás is lehet – a pénzügyi vállalkozásokat terhelő 24 százalékos társasági adó ugyanis „megszelídülhet”. A Népszabadság értesülései szerint méghozzá úgy, hogy a magasabb társasági adó helyett szóba jöhet a kamatnyereség különadóztatása vagy a céltartalékok veszteségként való elszámolásának megszüntetése is. Egy zárt ülésen Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, hogy „készek megvizsgálni minden alternatív javaslatot”. Emlékezetes, Draskovics a múlt szerdán jelentette be, hogy 2005-től kétkulcsossá válik a társasági adó eddigi egykulcsos rendszere: általános adókulcsként megmarad a 16 százalék, a pénzügyi vállalkozásokat azonban 24 százalékos adó terheli majd. A főként pénzintézeteket és lízingcégeket sújtó verziót nemcsak az MSZP, de korábbi ígéreteivel szemben az SZDSZ is „tudomásul” vette. Ugyanakkor az adóemelés határozott ellenzője az OTP Bank Rt., a Magyar Bankszövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Lízingszövetség. Szakértők szerint az adóemelés arra kényszeríti a bankokat, hogy nemzetközi fiókhálózatukba csoportosítják át hazai nyereségüket. Megírtuk, a legnagyobb magyarországi hitelintézet, az OTP ezt a lépést populistának és indokolatlannak tartja. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy, a témával foglalkozó szombati nyilatkozatában azt mondta: „Lehetséges, hogy a bankcsoport legnagyobb nyereségét hozó tevékenységeit olyan országba viszi, ahol a haszonból a legkevesebbet vonják el. Így például a kártyatársaságot az ügyfélszolgálattal egyetemben Szlovákiában működteti majd.” Korábban Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az adóemelés miatt romlik a lízingcégek jövedelmezősége. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke leszögezte: a lépés kényszerhelyzet elé állítja a bankokat, hiszen nem marad más hátra, mint a betéti kamatok csökkentése és a hitelkamatok emelése. A Magyar Bankszövetség szerint egyébként nemcsak a versenysemlegességet sérti a kormánynak az a terve, hogy megbontja az adónemet, hanem alkotmányossági kérdéseket is felvet.

A pénzügyi tárca meghátrálását nem fogadják kitörő örömmel baloldali körökben. Sipos József, az MSZP társadalompolitikai tagozatának egyik ügyvivője elmondta: elfogadhatatlannak tartja, hogy ultraliberális nyomásra meghátrálni kényszerül a kormány, amikor csökkenteni készül a bankok extraprofitját. Az ügyvivő felháborítónak nevezte: a pénzintézetek a betéti kamatok csökkentésével, a profit egy részének leányvállalatokba transzportálásával, illetve a hazánkból való kivonulással fenyegetőztek az adóemelés hírére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.