Még nem ismert a főként ukrán feliratú műanyag flakonokból álló úszó szemét pontos eredete és mennyisége. Ez utóbbi adatot hétfőn száz köbméterre becsülték a szakemberek. Pados Imrétől, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójától megtudtuk: Tokaj alatt uszályokkal zárták le a folyót, amelyekbe munkások segítségével igyekeznek összegyűjteni a szemetet. Ilyen módszert alkalmaztak a tiszai ciánszennyezés idején is, igaz, akkor a haltetemeket kellett begyűjteni. Az igazgató elmondása szerint minden áradásnál előfordul, hogy műanyag flakonok úsznak a folyón, de eddig nem találkoztak ekkora mennyiséggel. – Van olyan szakasza a Tiszának, ahol húsz kilométeren át kígyózik a szemét – tudtuk meg Padostól, aki kijelentette: a jelek alapján az sem kizárt, hogy egy komolyabb méretű illegális lerakót sodort el a víz, vagy valahol szándékosan borítottak hulladékot a folyóba. – Nem sikerül minden palackot befogni, hiszen annak jelentős része megakad az ártéren – mondta, hozzátéve: sajnos Magyarországon is előfordul az ártéri illegális szemételhelyezés. Kiderült az is, hogy a kármentesítés naponta több mint egymillió forintba kerül, ráadásul a begyűjtött hulladék lerakásáért is fizetni kell majd, így az incidens tízmillió forintnál is többel terhelheti a magyar költségvetést. Úgy tudjuk, az ukrán hatóságok továbbra sem hajlandóak tájékoztatni a magyar szerveket a szennyezés eredetéről.
Kőszeghy Tamás, a környezetvédelmi tárca folyó- és tógazdálkodási osztályának főosztályvezető-helyettese kérdésünkre elárulta: nem sok esély van rá, hogy Ukrajna megtérítse a szennyezéssel okozott kárt. – A kétoldalú vízügyi egyezmények rendelkeznek ugyan az ilyen esetekről, de a kárigényt csak bírósági úton lehet érvényesíteni. Ez pedig igen rögös út, hiszen a 2000. évi ciánkatasztrófa után indult nemzetközi per érdemben még el sem kezdődött – mutatott rá. Hozzátette: szomszédaink rendre presztízskérdést csinálnak a hasonló ügyekből, így még azt is nehéz elérni, hogy egyáltalán elismerjék a károkozást. A magyar fél jószerével annyit tehet, hogy felveti az esetet a magyar–ukrán határvízi vegyes bizottság soron következő ülésén.
Ismert, hogy hazánk vízvédelmi szempontból Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa. A folyóvizeink több mint kilencven százaléka ugyanis a határon túlról érkezik. Románia és Ukrajna felől rendszeresek a kisebb-nagyobb szennyezések, de arra is volt példa, hogy Ausztriából került méreg a Rábába, vagy a Lajtába.
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
