Újabb szennyezés a Tiszán

Ismét Magyarország állja azt a kárt, amelyet szomszédaink legújabb tiszai szennyezése okozott. Ukrajnából ugyanis jelentős mennyiségű kommunális hulladékot sodort el az ár, amit az illetékes vízügyi igazgatóság dolgozói uszályokkal igyekeznek begyűjteni Tokajnál.

2004. 09. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem ismert a főként ukrán feliratú műanyag flakonokból álló úszó szemét pontos eredete és mennyisége. Ez utóbbi adatot hétfőn száz köbméterre becsülték a szakemberek. Pados Imrétől, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójától megtudtuk: Tokaj alatt uszályokkal zárták le a folyót, amelyekbe munkások segítségével igyekeznek összegyűjteni a szemetet. Ilyen módszert alkalmaztak a tiszai ciánszennyezés idején is, igaz, akkor a haltetemeket kellett begyűjteni. Az igazgató elmondása szerint minden áradásnál előfordul, hogy műanyag flakonok úsznak a folyón, de eddig nem találkoztak ekkora mennyiséggel. – Van olyan szakasza a Tiszának, ahol húsz kilométeren át kígyózik a szemét – tudtuk meg Padostól, aki kijelentette: a jelek alapján az sem kizárt, hogy egy komolyabb méretű illegális lerakót sodort el a víz, vagy valahol szándékosan borítottak hulladékot a folyóba. – Nem sikerül minden palackot befogni, hiszen annak jelentős része megakad az ártéren – mondta, hozzátéve: sajnos Magyarországon is előfordul az ártéri illegális szemételhelyezés. Kiderült az is, hogy a kármentesítés naponta több mint egymillió forintba kerül, ráadásul a begyűjtött hulladék lerakásáért is fizetni kell majd, így az incidens tízmillió forintnál is többel terhelheti a magyar költségvetést. Úgy tudjuk, az ukrán hatóságok továbbra sem hajlandóak tájékoztatni a magyar szerveket a szennyezés eredetéről.
Kőszeghy Tamás, a környezetvédelmi tárca folyó- és tógazdálkodási osztályának főosztályvezető-helyettese kérdésünkre elárulta: nem sok esély van rá, hogy Ukrajna megtérítse a szennyezéssel okozott kárt. – A kétoldalú vízügyi egyezmények rendelkeznek ugyan az ilyen esetekről, de a kárigényt csak bírósági úton lehet érvényesíteni. Ez pedig igen rögös út, hiszen a 2000. évi ciánkatasztrófa után indult nemzetközi per érdemben még el sem kezdődött – mutatott rá. Hozzátette: szomszédaink rendre presztízskérdést csinálnak a hasonló ügyekből, így még azt is nehéz elérni, hogy egyáltalán elismerjék a károkozást. A magyar fél jószerével annyit tehet, hogy felveti az esetet a magyar–ukrán határvízi vegyes bizottság soron következő ülésén.
Ismert, hogy hazánk vízvédelmi szempontból Európa egyik legkiszolgáltatottabb országa. A folyóvizeink több mint kilencven százaléka ugyanis a határon túlról érkezik. Románia és Ukrajna felől rendszeresek a kisebb-nagyobb szennyezések, de arra is volt példa, hogy Ausztriából került méreg a Rábába, vagy a Lajtába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.