Valutaválság fenyeget?

Veszélyes és értelmetlen az új, idén májusban az Európai Unióhoz csatlakozott országokat arra kényszeríteni, hogy az eurócsatlakozás előtt lépjenek be az ERM 2 árfolyamrendszerbe – állítja Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.

Willem Buiter a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy az ERM 2 helyett a nyugati közös pénzre áttérő államoknak szabadon kellene lebegtetniük nemzeti fizetőeszközüket az eurócsatlakozás idejének és árfolyamának bejelentése és a tényleges csatlakozás közötti időszakban. Ismeretes, hogy a szóban forgó árfolyamrendszer hármas követelmény elé állítja az érintett országokat, köztük Magyarországot is. Meghatározott nominális valutaárfolyamot kell produkálniuk az euró meghonosítására áhítozó államoknak, le kell törniük az inflációt, továbbá előírás még az alacsony kamatszint is. Jelenleg minden országnak két évet kell eltöltenie az ERM 2 rendszerben, s csak ezután csatlakozhat az eurózónához, ha meg tud felelni a maastrichti feltételeknek. A fenti kritériumok teljesítése bizonyos körülmények között akár valutaválsághoz is vezethet, hiszen semmiféle pénzügyi kormányzattól nem várható el, hogy egynél több célt tűzön maga elé. A gondot tetézi, hogy a kelet-közép-európai tagállamok közül Magyarország, Csehország és Lengyelország költségvetési nehézségekkel küszködik. Buiter szerint csak olyan ország merészkedhet az ERM 2 közelébe, amelynek megfelelő a költségvetési helyzete. Ha az ERM külső követelményrendszer marad, amelytől a makrogazdasági folyamatok rendbetételét várják, az valutaválsághoz vezethet.
Mint emlékezetes, nemrég a színfalak mögött csata alakult ki a francia és a brit kormány között abban a kérdésben, hogy mely államok dönthetnek majd az eurózóna kibővítéséről, új tagok felvételéről. A Le Monde írása szerint a franciák azt akarják, hogy új tagok felvételéről az eurózóna államai határozhassanak majd – a britek viszont azt követelik, hogy az eddigieknek megfelelően az összes európai uniós tagország részt vehessen ebben a döntésben. Franciaország attól tart, hogy az EU májusi bővülésével, tíz új tagország felvételével módosultak az Európai Unió erőviszonyai, az eurózóna tizenkét tagja kisebbségbe került az EU-n belül, s ha nem az eurótagok kezében lesz a döntési jogkör, akár még az is előfordulhat, hogy a többi tagország kívülről erőlteti majd rájuk akaratát. A britek viszont saját befolyásukat féltik, hiszen ők nem tagjai az eurózónának, ám a jelenlegi szabályok alapján eddig mégis szavuk volt az ilyen ügyekben. A Le Monde szerint London ezzel élve próbálta megakadályozni 1997-ben az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport létrehozását. A franciák viszont most éppen ennek a megerősítésén fáradoznak: azt szeretnék, ha a testületnek lenne egy választott elnöke, aki két és fél évre töltené be ezt a tisztséget.