A balatonőszödi kormányülésen úgy döntött a kormány, hogy tagjai tájékoztatási kötelezettségüknek ellentmondva nem adnak interjút a Hír Televíziónak, a Heti Válasznak és a Magyar Nemzetnek. Bár megkeresésünkre ezt az információt hivatalosan minden tárcánál cáfolták, a közelmúltra visszatekintve a gyakorlat többnyire ennek az ellenkezőjére vall.
Interjút kért minden minisztertől levélben a Magyar Nemzet a kormányváltást követően, annak érdekében hogy lapunk olvasóit tájékoztathassuk a legújabb változásokról, információkról. Ám ez idáig nem jártunk sok sikerrel. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke lapunk több mint egy hete elküldött interjúkérelmére vonatkozóan mindössze annyit közölt, hogy tárcájukhoz rengeteg megkeresés érkezik, amelyeket folyamatosan értékelnek. Arra a kérdésre, hogy a politikai napilapok közül miért csak a Magyar Nemzetet hagyják ki a sajtó-háttérbeszélgetés meghívottjai közül, Pichler kijelentette: a szaksajtót invitálják meg ezekre az eseményekre. (Információink szerint lapunkon kívül minden napilap képviselőjét meghívták a sajtó-háttérbeszélgetésekre – a szerk.)
Nincs információstop a Magyar Nemzettel szemben – jelentette ki Tóth Judit, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Úgy fogalmazott, hogy miként eddig is, a jövőben is készségesen megadják a kért tájékoztatást a lapnak. (Mint azt korábban megírtuk: Rácz Jenő tárcavezetővel készült interjúnkat vissza akarta vonni a minisztérium azzal az indokkal, hogy a balatonőszödi kormányülésen úgy döntött a kormány: nem nyilatkoznak bizonyos médiumoknak, így a Magyar Nemzetnek sem.)
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium illetékes titkárságától még nem kaptunk választ a tárca vezetőjével készítendő interjúval kapcsolatban. Kovács Kálmán miniszter legutóbb 2002 nyarán, a kormányváltást követően adott interjút a Magyar Nemzetnek.
Lapunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új vezetőjétől, Kóka Jánostól is interjúidőpontot kért. A tárca sajtóosztályán tegnapi lapzártánkig nem sikerült megtudnunk, hogyan bírálták el a több mint egy hete postára adott kérelmet. A Magyar Nemzet egyébként korábban az előző gazdasági minisztert, Csillag Istvánt is szerette volna meginterjúvolni – mindhiába.
Értesüléseink szerint az Igazságügyi Minisztérium is diszkriminációra készül az ellenzéki újságokkal szemben. Úgy tudjuk: a napokban főosztály-vezetői szinten is arról beszéltek, hogy még szakmai háttérinformációt sem szabad kiadni azoknak az újságíróknak, akik ellenzéki lapoknál dolgoznak. Az is tudomásunkra jutott, hogy a Magyar Nemzeten kívül név szerint lett megnevezve a Heti Válasz és a Hír TV. Oravecz Éva, a tárca sajtófőnöke tegnap megkeresésünkre annyit közölt: nem hallott arról, hogy hírblokáddal sújtanák az ellenzéki újságokat. Kérdésünkre azt is elmondta: az elkövetkező egy hónapban nem lát arra lehetőséget, hogy interjút adna lapunknak Petrétei József miniszter. Mint fogalmazott: a tárcavezető dolgozni akar, nem pedig a sajtóban szerepelni. Egyébként nemrég Oravecz még azt mondta: ezen a héten lehetőséget kaphatunk interjúkészítésre. Tény az is, hogy beiktatása óta a tárcavezető már számos kormánypárti lapnak nyilatkozott. Azt tapasztaltuk, hogy mégis hírblokád lehet lapunkkal szemben, hiszen néhány napja nem kaptunk felvilágosítást arról, milyen fázisban van a tárcánál a brókerbotrányban érintett Schöntal Henrik kiadatási ügye.
Kovács László éveken át nem nyilatkozott lapunknak, annak ellenére, hogy a külpolitikai rovat több tucat alkalommal írásban is kért tőle lehetőséget. A külügyminiszter csak néhány héttel ezelőtt, biztosi kinevezése után oldotta fel az önkényes tilalmat, amikor interjút adott lapunk brüszszeli tudósítójának. A külügyminiszter mellett a Miniszterelnöki Hivatal is gyakran bojkottálta a Magyar Nemzetet, egy-két esetet kivéve a miniszterelnök külföldi útjairól sem tudósíthattunk.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nem diszkriminálja az ellenzéki orgánumokat – közölték lapunkkal a tárcánál. Ennél fogva Csizmár Gábor miniszter ad interjút a Magyar Nemzetnek, a Hír TV-nek és a Heti Válasznak is – tették hozzá. – Esélyegyenlőségi Kormányhivatal lévén nem is értem a kérdést – fogalmazott a jelenleg egyszerre Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve Esélyegyenlőségi Kormányhivatal sajtófőnöke. Galambos Róbert közölte, „természetesen” minden médium fordulhat információért – az egyelőre tisztázatlan hatáskörű – hivatalhoz.
– Az Oktatási Minisztériumban nincsen hírzárlat, és az ellenzéki médiumoknak is nyilatkozunk – tájékoztatott a tárca sajtófőnöke, Szántó Gabriella. – Előzetes jelentkezés, időpont- és témaegyeztetés után Magyar Bálint miniszter úrral interjú készíthető. A tárcavezető jövő heti programja azonban zsúfolt, és az utána következő napokban is rengeteg a tennivalója – közölte a sajtófőnök.
– A Belügyminisztériumban nincs érvényben ilyen utasítás, és nincs tudomásom arról, hogy bármely médium kivételezett helyzetbe került volna – jelentette ki lapunk kérdésére Csányi Klára, a tárca sajtó-, civil kapcsolati és esélyegyenlőségi főosztályának vezetője.
Baráth Etele európai integrációért és fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter kérdésünkre elmondta: ő nem kapott olyan utasítást, hogy nem szabad nyilatkozni a Magyar Nemzetnek, a Hír Tv-nek és a Heti Válasznak, és nem is adott ilyet munkatársainak. Kiss Péter kancelláriaminiszter média-tanácsadója, Krausz Péter azt állította: náluk sincs semmiféle ilyen utasítás, minden sajtóorgánumot ugyanúgy kiszolgálnak. Kolber István, a kabinet másik tárca nélküli miniszterének sajtóügyekért felelős munkatársa viszont telefonhívásunkra lapzártánkig folyamatosan kinyomta a telefonját.
Mint azt lapunk kérdésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóosztálya közölte: nem tudnak arról, hogy olyan döntés született volna kormányülésen, hogy a Hír Tv-nek, a Magyar Nemzetnek, illetve a Heti Válasznak nem adhat ki információt a tárca vagy annak sajtóosztálya, és sem a sajtóosztály, sem a minisztérium nem is kapott ilyen tartalmú utasítást, erre vonatkozó határozatról sem tudnak. Úgy vélik: egy ilyen döntés a gyakorlatban, ha lenne, sem működhetne, és mint ahogy eddig is kommunikáltak a kérdéses médiumokkal, a jövőben is fognak.
Lapunk munkatársai Hiller István kinevezése óta többször megkeresték a kultuszminisztert azzal a céllal, hogy interjút készítsenek vele, ez azonban nem sikerült.
– Nem érkezett olyan értelmű utasítás a Miniszterelnöki Hivataltól a honvédelmi tárcához, hogy nem nyilatkozhatnak a jobboldali sajtónak – közölte lapunkkal Matyuc Péter. A szaktárca kommunikációs főigazgatója szerint ha ezzel keresték volna meg a minisztériumot, akkor sem tehetnének eleget a „rendelkezésnek”, hiszen ezzel megsértenék a sajtótörvényt.
Lapunk az utóbbi időben több alkalommal kért interjút Juhász Ferenctől. Először augusztusban, mielőtt az MSZP rendkívüli kongresszusán kormányfőjelöltnek választották Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminisztert. Ekkor azt a választ kaptuk, hogy várjuk meg a pártkongresszus végét, ahol Juhász az ügyrendi bizottságot vezette. Ezután a miniszter azt kérte, várjunk az új kormány megalakulásáig. A kormány esketését követően Juhász szóvivője közölte: a tárcavezető csak az október 15-i tisztújító pártkongresszus után ad interjút. Mint ismert, a miniszter eközben tudatta a közvéleménnyel, hogy lemond a bársonyszékről, ha a párt elnökhelyettesévé választják.
„Nem rendelkezem a miniszter idejével, kedvével és hajlandóságával, de nincs akadálya annak, hogy a későbbiekben interjút készítsen vele a Magyar Nemzet” – fogalmazott a megkeresésünkre Császár Tibor. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője is állítja, hogy hozzá nem jutott el olyan utasítás, mely szerint nem nyilatkozhatnak jobboldali sajtóorgánumoknak. Persányi Miklóstól is több alkalommal kértünk interjút, de választ nem kaptunk. Császár ezúttal azt kérte: legközelebb gyorspostán jelezzük, milyen témákról kérdeznénk Persányi Miklóst, hogy a tárcavezető „felkészülhessen”.
Hazánk kormánya afrikai módon politizál
Több országban is megtörténik hasonló eset, említhetném a nyugat-afrikai országokat, például Gambiát vagy akár Etiópiát és Eritreát is – közölte velünk megkeresésünkre a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) vezetője, David Dadge. A szakember arra reagálva mondta ezt, hogy a magyar kormány információink szerint letiltotta a kommunikációt a Magyar Nemzettel. Dadge olyan jelenséget lát ebben az esetben, mikor a kormány a hozzá közel álló sajtómunkásokat információkkal látja el, míg a vele szemben kritikus álláspontú lapok tudósítóit kizárja a híráramlásból. Úgy vélte, hogy hosszú távon az olyan kormány, amely kizárólagossá teszi az információit bizonyos újságoknak, önmaga ellen dolgozik, hiszen a választók szemében elveszíti a hitelességét. A lépést azonban a demokrácia szellemével gyökeresen ellentétesnek tartotta, amely szerinte az ENSZ alapokmányának a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló bekezdésével is szembe helyezkedik. Az Index on Censorship nevű nemzetközi jogvédő szervezet a történtekről minden információt elkért, mivel erről a témáról kívánja tartani következő konferenciáját. (S. L.)
