Szombati ülésén támogatta az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága Draskovics Tibort, a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterét, aki a Gyurcsány-kormányban is betölti a posztot. A régi-új pénzügyér a 2005-ös adórendszernek a mostaninál igazságosabb voltát hangsúlyozta meghallgatásán. Kifejtette: a személyi jövedelemadó-rendszerben tervezett változtatások igazságosabbá teszik a lakosság terheit, mérséklődnek a szerényebb jövedelműek adóterhei.
Eközben pedig az adóváltoztatások javítják a vállalkozások versenyképességét, ösztönzik a foglalkoztatás bővítését, és igazságosabb közteherviselést tesznek lehetővé. Draskovics meghallgatásán felmerült az erős nemzeti valuta kérdése. A pénzügyminiszter rámutatott: az erős forint jó a turistáknak, az importőröknek, kedvezőtlenül hat viszont az exportőrökre, és gyengíti a kis- és a középvállalkozások külpiacra jutását. Hangsúlyozta: a mostani 245-246 forint/euró árfolyam kedvezőtlen hatással van Magyarország kivitelére.
A pénzügyminiszter-jelölt azt is közölte, hogy az áfabevételek tervezésénél hibát követtek el. Az alacsonyabb áfabevételek részben abból adódnak, hogy az uniós belépés után elhúzódnak az áfaátutalások, és egyes vállalkozások szándékosan később fizetik be közterheiket. Emellett egyes cikkeknél nőtt a határon túli beszerzés, emelkedett az illegálisan behozott áru mennyisége. Munkahelyteremtésre, adócsökkentére épül a 2005-ös költségvetés, amelyben nyoma sincs megszorításoknak, ellenben a fiatalokra koncentrál, és a társadalmi igazságosság irányába mutat. A Medgyessy-kormány második pénzügyminisztere elismerte: a költségvetési hiány a tervezetthez képest nőtt, ezt azonban a világgazdasági folyamatokkal és a kamatszint-emelkedéssel magyarázta. A Magyar Nemzeti Bank felelőssége annak megállapítása, hogy milyen kamatszintet tart, a költségvetés-politikának pedig ezeket az adottságokat tudomásul kell vennie. – Ezt tette az idén, 220 milliárd forint többletet levertünk az egyéb kiadásokon azért, hogy kézben tartsuk a hiányt – fűzte hozzá Draskovics.
Ellenzéki képviselők bírálták a kormányprogram gazdaságpolitikai terveit, és visszautasították a jegybank és Járai Zsigmond támadását. Mádi László (Fidesz) azt vitatta, hogy az államadósság alakulását kézben tudná tartani a kormány, miközben a ciklus első évétől, 2002-től az államadósság az akkori 8200 milliárd forintos állományról 11 000 milliárd forint fölé emelkedett. Hargitai János (Fidesz) szerint a kamatkülönbözeti adó megnehezíti a vidéki Magyarország pénzellátásában nagy szerepet játszó takarékszövetkezetek munkáját. A vita során elhangzott: a miniszterjelölt beszámolója nem más, mint megdöbbentő manipuláció a számokkal. Varga Mihály, a bizottság elnöke kijelentette: az adó- és a költségvetési törvény módosításai ellentmondanak a miniszterjelölt prognózisának. Az adótörvényekben jelentős adóteher-növekedésről, illetékemelésekről van szó, 2005-ös költségvetés pedig a mai napig nincs, s ez törvénysértő helyzet. Egy jogász végzettségű pénzügyminiszternek törekednie kellene arra, hogy a törvényeket Magyarországon mindenki betartsa – vélekedett Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke.
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek