Kovács László bizottsági meghallgatása végképp egyértelművé tette, hogy az EU képviselőit az energetika területén leginkább a környezetbarát technológiák jövőbeni elterjedésének sebessége érdekli. A kérdezők minimum kétharmada a megújuló erőforrások részarányának növelését, az elavult, illetve a nukleáris erőművek kiváltását és a légköri szennyezés visszafogását várja a leendő biztostól – aki a mikéntekről csak általánosságban nyilatkozott. Mindenki számára érvényes konkrétumokat egyébként nem is könnyű találni, hiszen az unió legfeljebb energiapolitikai irányelveket határozhat meg, de az, hogy egy-egy ország milyen megoldásokkal éri el energiatermelésének „kizöldítését”, illetve miként állítja össze a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentését, és a megújuló erőforrások részarányának növekedését eredményező „energiamixét”, az szigorúan belügy. Emiatt a versenyképesség fenntartása mellett változtatni akaró kormányok gyakran kerülnek időzavarba. Magyarországot leginkább az európai szén-dioxid-kereskedelem rendszeréhez való kapcsolódás szabályozásánák elfogadásában szorítja az idő, e nélkül ugyanis a hő- és áramtermelő erőművek, illetve nagy energiaigényű, légszennyező vállalkozások kimaradnak a szektor egyik legnagyobb üzletéből. A nemzeti kiosztási tervet már májusban le kellett volna adni. Ha nem sikerül csatlakoznunk a rendszerhez, Magyarországot megbünteti az unió.
Mint arról már többször beszámoltunk, a kvótaszabályozási rendszert azért léptette életbe Brüsszel, hogy az unió teljesíteni tudja kiotói vállalását, melyet a globális felmelegedés legfőbb okozójának tartott szén-dioxid-kibocsátás visszafogására tett. Jövő januártól minden szennyező vállalat csupán meghatározott mennyiségű túlmelegedést okozó gázt bocsáthat a levegőbe. Aki a kvótát túllépi, büntetést kell fizetnie – vagy megvásárolhatja egy olyan cég felesleges kvótáját, amelyik a számára meghatározott limit alatt maradt. – Bár a kvótákat még nem osztották ki, a velük való kereskedelem már megindult – árulta el érdeklődésünkre Baráth Barna, a kifejezetten az emissziókereskedelemre szakosodott Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Tájékoztatása szerint egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvótaegység piaci ára Európában 8-9 euró körül van jelenleg, és a közelmúltban már néhány nagyobb, 50–100 ezer tonna közötti mennyiséget lekötő határidős üzletet is kötöttek. Cége ezen a piacon ügynöki és tanácsadói tevékenységet végez. Baráth Barna tudomása szerint Magyarországon nincs több hasonlóan szakosodott vállalkozás, de vannak olyan törekvések, melyek amerikai mintára kifejezetten szén-dioxid-tőzsde létrehozására irányulnak. – Noha az Egyesült Államok nem ratifikálta a kiotói egyezményt, a világ egyetlen „klímatőzsdéje” mégis Chicagóban létezik. Európában az áramtőzsdék gondolkoznak azon, hogy bevezessék a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelmét – mondta.
Baráth úgy látja, hogy a rendszer magyarországi bevezetéséhez szükséges elosztási terv és a kibocsátáskereskedelmi törvény hamarosan elkészül, így elkerüljük a brüsszeli büntetést.
A háttér megteremtésén Magyarországon két minisztérium dolgozik. A jogi szabályozás és a teljes szétosztható kvótamennyiség meghatározása a környezetvédelmi tárca feladata, míg a kvóták szétosztását a gazdasági minisztérium végzi. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a nemzeti kiosztási terv tervezetének szakmai vitája szeptember 29-én lezárult – innentől előbb a kormány, majd Brüsszel jóváhagyása kell a jogszabály kihirdetéséhez. A részletekről anynyit tudni, amennyit Őri István, a környezetvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára nemrégiben bejelentett. Eszerint 2005 és 2007 között az emissziókereskedelmi rendszerben részt vevő mintegy 170 magyar cég évente 29 millió tonna szén-dioxidon osztozhat majd. Kvótáköteles lesz minden 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezés üzemeltetője, az olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg- és az építőanyag-gyártás, illetve a papíripar szereplői. Hogy a 29 millió tonna sok vagy kevés, arról megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy a nagy energetikai cégek, amelyek jelen állás szerint összesen 17,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kapnának engedélyt, karöltve tiltakoznak, mert ennél legalább 15 százalékkal magasabb kvótát szeretnének. Úgy vélik, a számukra megállapított mennyiség nem fedezi tényleges igényüket, ezért vásárlásra kényszerülnek majd, ami versenyképességük romlásához vezet. Hasonlóképpen vélekedik Szaniszló Mihály, az Ipari Energia Fogyasztók Fórumának elnöke is. Egyes szakértők úgy vélik, ha a kvóták piacán nem lesz elegendő kínálat, az gyorsan az áramárak emelkedéséhez vezet. Különböző elemzések különféle végeredményre jutottak a drágulás mértékét illetően, a legriasztóbb prognózis szerint az áram akár 50 százalékkal is drágulhat rövid időn belül a kvótakereskedelem folyományaként. Baráth Barna véleménye szerint ez a jóslat túlságosan pesszimista. Ő úgy látja, hogy nincs keresleti nyomás a piacon, így a jelenlegi kvótaár akár lefelé is elmozdulhat. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja az áram árának emelkedését – csakhogy egészen más okból.
– Nem kizárt, hogy középtávon valóban drágulni fog az áram, de ez nem a kvótakereskedelem hatása lesz, hanem annak a törekvésnek az ára, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását – jelentette ki.
origo.hu
Magyar csoda: a zongorista, akit Amerika is ünnepel
