A könyvvizsgáló tanulmánya szerint a bankok a tranzakciók következetes ellenőrzését és a munkatársak képzését tekintik a beruházások fő területeinek. A felmérésben 41 ország 209 pénzintézete vett részt; a vizsgálatban a kelet-közép-európai régió nem szerepelt önállóan, mert az itteni jelentős pénzintézetek nagy többsége külföldi tulajdonban van. A bankok mintegy „kapuőrként” igyekeznek védekezni, hogy a szervezett bűnözők, terroristák ne használhassák rendszereiket törvénytelen és tisztességtelen tevékenységük fedezésére – áll a közleményben. Ennek megfelelően a válaszadók 83 százaléka az utóbbi három évben jelentősen, átlagosan 61 százalékkal többet költött a pénzmosás elleni fellépésre. Többségük azt várja, hogy a következő évben további 40 százalékkal nőnek az ilyen típusú költségek. A növekvő kiadások elsődleges célpontja a pénzügyletek monitorozása a gyanús ügyletek kiszűrése érdekében. A második legnagyobb tételt a munkatársak képzése jelenti, amelynek során a bankok egyértelműen a személyes tréninget preferálják a számítógépes tanfolyamokkal szemben. A megkérdezett intézmények csaknem kétharmada az utóbbi három évben egyre nagyobb alapossággal jár el az ügyfeleivel szemben, különösen új ügyfelek felvételekor, illetve a számlamozgások ellenőrzésekor. Több mint 80 százalékuk ügyfelenként változó mennyiségű információt kér a számlák megnyitásához. A bankok 84 százaléka elfogadhatónak tartja a szigorúbb előírásokkal járó terheket, ugyanakkor többségük úgy véli: e szabályok hatékonyabban működnének, ha nagyobb lenne a nemzetközi harmonizáció, jobb lenne a kommunikáció a hatóságokkal, és a pénzintézetek több visszajelzést kapnának.
A KPMG kiemeli, hogy a pénzmosás elleni fellépés olyan folyamat, amelyben még sok a tennivaló. „A bankok elkötelezettek, és hatékonyan kívánnak részt venni a pénzmosás és a nemzetközi terror elleni küzdelemben. A törvényalkotóknak és a hatóságoknak az a feladatuk, hogy szorosabban működjenek együtt a szektorral, információikkal segítsék, illetve igazolják, hogy a bankok erőfeszítései valóban a pénzmosási ügyletek leleplezését vagy megelőzését eredményezik” – vonja le a kivetkeztetést a KPMG.
Marad a lengyel kamat. A lengyel pénzügyminiszter szerint a lengyel gazdaságban jelenleg nincs szükség kamatemelésre: a zloty erősödése szükségtelenné teszi a széles körben várt kamatváltoztatást. Miroslaw Gronicki úgy vélte: ha a zloty árfolyama egy ideig így marad, természetesen nincs szükség kamatemelésre; ha mégis, ez kis korrekció lesz. Gronicki azt is elmondta, hogy ha a zloty tovább erősödik, a lengyel kormány valószínűleg leállítja a külföldi kötvénykibocsátást. (MTI)
