Mint azt a tajvani lapok hangsúlyozzák, a két ország közötti politikai közeledést illetően a bejelentés különösen fontos, hiszen 1992 óta gyakorlatilag semmilyen párbeszéd nem létezik a felek között. Érdekes volt a beszéd lélektani előkészítése: itt, Tajpejben már napokkal a nemzeti ünnep előtt mindenki tudta, hogy az elnöki beszéd külpolitikai értelemben különösen figyelemreméltó lesz majd.
Csen elnök bejelentése kétségkívül akkor jelentett volna valódi fordulatot, ha Peking kedvezően reagál a tárgyalási ajánlatra. Nem így történt, ráadásul a kommunista ország vezetése – az ilyenkor szokásos eljárást követve – néhány napon át bizonytalanságban tartotta a békefolyamatért aggódókat, miután nem válaszolt a felvetésre. Szerdán aztán felszállt a füst: a kínai kormány őszintétlenséggel vádolta meg Csent, azaz elutasította a tajvani ajánlatot. A jelek szerint egyelőre minden marad a régiben, kizárható a közeledés a két ország között.
Pedig a tajvani elnök nem kis politikai kockázatot vállalt, amikor tárgyalási ajánlatot tett a kommunista Kínának. Beszédét az ellenzéki Kuomintang pártban óvatos borúlátással fogadták, és értetlenségüknek adtak hangot a szigetország függetlenségét nyíltan támogató politikai erők is. A belpolitikai vonatkozásokra érzékenyen reagáló tőzsdét ugyanakkor nem „rázta meg” az esemény, a néhány napos kivárás után minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Bár az elnöki beszédet több tekintélyes nemzetközi fórum és diplomáciai testület is üdvözölte, éppen a címzett utasította el látványosan a gesztust.
A kínai elutasítás hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy Peking továbbra is saját nemzeti területének tekinti a 23 millió lakosú Tajvant. A kicsiny szigetország ugyanakkor évtizedek óta komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy nemzetközi súlyát és elismertségét növelje a világban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
