Közgazdaság-tudomány

2004. 10. 16. 16:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Norvég és amerikai tudós kapta idén a közgazdasági Alfred Nobel Emlékdíjat, a pénzpolitika és az üzleti ciklusok összefüggéseinek vizsgálata terén elért eredményeiért. Az Arizonai Egyetem amerikai tanára, Edward C. Prescott és a Carnegie Mellon, illetve a Kaliforniai Egyetem norvég professzora, Finn E. Kydland a kitüntetést azzal érdemelték ki, hogy kimutatták az üzleti ciklusok mögött álló erőket, valamint a gazdaságpolitika összefüggéseit a makrogazdaság kulcsfontosságú területein.
A Svéd Tudományos Akadémia méltatása szerint Kydland és Prescott alapvetően hozzájárult az említett kutatásokhoz nemcsak a makrogazdasági elemzések szintjén, de számos ország monetáris és pénzügyi politikája területén is. A tudósok modelljükben bemutatták, hogy miként eredményezhetnek a gazdaságpolitika által gerjesztett elvárások úgynevezett időkonzisztencia-problémát. Vagyis rámutattak arra, hogy azok a gazdasági döntéshozók, akik nem kötelezik el magukat jó előre bizonyos irányvonalak mellett, gyakran olyan politikát kezdenek el követni, mely serkenti az inflációt, miközben monetáris politikájuk célja éppen az árstabilitás megőrzése. Elméletük szerint ez azért következik be, mert a kinyilatkoztatott gazdaságpolitika kialakítja a piaci szereplők várakozásait, s meghatározza magatartásukat (például, ha a háztartások magasabb kamatadót várnak a jövőben, akkor már a jelenben is csökkenteni fogják megtakarításaikat). Amennyiben a gazdaságpolitikai döntéshozók eltérnek a meghirdetett irányvonaltól, az hiteltelenné válik, s a kívánt cél helyett végül annak éppen az ellentéte valósul meg.
Ezzel a felismeréssel a tudósok megalapozták a gazdaságpolitika hitelességével és magvalósíthatóságával kapcsolatos további vizsgálatokat, s az egyes intézkedések helyett az intézményrendszer vizsgálata felé terelték a gazdaságpolitikai vitákat. A két kutató a gazdasági növekedés elméletének integrálásával az üzleti ciklusok modelljét is átformálta. A korábbi keresleti sokkokat vizsgáló kutatásokkal szemben, melyekben elkülönítve vizsgálták a hosszú távú technológiai fejlődés által generált növekedést, illetve a beruházások és a fogyasztás által generált rövid távú ingadozásokat, Kydland és Prescott éppen a kínálati oldal alakulását és a technológiai fejlődés gyorsaságának változékonyságát vizsgálta. Ezzel az üzleti ciklusokat megszámlálhatatlanul sok előre tekintő döntés eredőjeként határozták meg, szakítva azzal a keynes-i modellel, mely az üzleti ciklusokat a fogyasztás, a beruházás, a GDP (bruttó nemzeti össztermék) és az infláció alapján elemezte. Ezáltal sikerült bebizonyítani, hogy a kínálati tényezők vagy a romló termelékenységi mutatók is okozhatnak gazdasági fluktuációt. A Nobel-díjas kutatók által a nyolcvanas években publikált kutatásaik jelentősen befolyásolták a gyakorlati pénz és pénzpolitika alakulását, s nagy jelentőségük volt a kilencvenes években a központi bankok megreformálásában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.