A vita 1900-ban kezdődött, és máig tart. Legutóbb az Elfriede Jelinek irodalmi Nobel-díja körül kipattant osztrák belpolitikai és kultúrpolitikai csata kapcsán vigasztalódhattunk azzal, nem vagyunk rosszabbak másoknál. Nem kell szégyenkeznünk, mert két esztendeje Kertész Imre elismerésének nem volt egyhangú hazai dicsérete. Mindig voltak és lesznek, akik megkérdik: miért éppen ő, és miért éppen most?
Miért nem Tolsztoj, és miért Sully-Prudhomme, kérdezték már a legelső alkalommal is. Az Európa Kiadó jóvoltából épp a díj odaítélésének időpontjára jelent meg a bizottság egyik tagjának, Kjell Espmarknak Az irodalmi Nobel-díj című kötete, mely száz év történetét tekinti át 1901-től 2000-ig. Ebből magyarázatot kaphatunk arra, miért maradt le Tolsztoj a dicsőségtábláról, miért maradtak le még sokan mások is, akiket az idő megtartott, és hogy kerültek fel oda sokan, akikről ma már nem is beszélünk. Minden gond, baj és öröm Alfred Nobel, az örökhagyó végrendeletével kezdődött, melyben ugyan világosan meghatározta a természettudományos díjak jogosultjait, de az irodalmi díjról kicsit homályosan fogalmazott. Olyan személyt tartott rá méltónak, „aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel”.
Vajon mit jelent az ideális? Idealisztikusat, eszményítőt, humánusat, hasznosat? Ezzel a nagy dilemmával a vállán hozta meg első döntéseit a Nobel-díj-bizottság, mely évtizedek alatt a tagok változása folytán maga is fejlődött, új koncepciók szerint választott a felterjesztett alkotók közül. A jelenlegi bizottság azon az állásponton van, hogy díjaznia nem az amúgy is ismert, futtatott alkotókat kell, hasznosabb a kiemelkedő, de kevéssé ismert pályákra irányítani a figyelmet. Jutalmazni kell az Európán kívüli írókat, költőket is. Ehhez viszont nagyobb szakmai és fordítói apparátusra van szükségük. A rendszeres politikai vitákkal kapcsolatban Espmark világossá teszi: a díj nem életfelfogásért jár, hanem nagyszabású életműért. A viták mellett fontosabb, hogy az eltelt száz évben milyen eredményt mutatott fel a mindenkori Nobel-díj-bizottság. Láthatjuk, ha nem is hibátlanul, de jó százalékaránnyal dolgoztak. Csak díjazottjaik egyharmada esett ki az irodalmi köztudatból.
(Kjell Espmark: Az irodalmi Nobel-díj. Európa Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 2600 forint)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
