Nyolc évet kapott Leonid Stecura

Emberölési kísérlet és folytatólagos zsarolás miatt első fokon nyolc év fegyházbüntetésre ítélte tegnap a Fővárosi Bíróság Leonid Stecurát. A keresztapaként emlegetett ukrán–izraeli férfi koncepciós pernek tartja az ellene indított eljárást, de a bíróság bizonyítottnak látta a vádakat.

Nyolc év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Bíróság tegnap kihirdetett elsőfokú, tehát nem jogerős ítéletében Leonid Stecura ukrán–izraeli állampolgárra emberölés kísérlete és bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett zsarolás miatt. Ukrán társai, a másodrendű vádlott három év négy hónapot, a harmadrendű két év hat hónapot kapott. A bíróság mellékbüntetésként valamennyiüket véglegesen kiutasította az országból.
Az ítélet indokolása szerint az emberölési kísérlet 1997-ben történt, amikor a bűnszervezet vezetője, Stecura utasítására beosztottjainak végezniük kellett volna egy csecsen férfival, aki azonban a súlyos bántalmazások ellenére, a véletlennek köszönhetően életben maradt. A folytatólagosan elkövetett zsarolás 1998-ban kezdődött, miután a magyarországi ukrán maffia fejének tartott Stecura közölte a budai Citadella diszkó tulajdonosaival, hogy ő lépett a géppisztollyal meggyilkolt Seres Zoltán örökébe, s ezentúl ő, illetve emberei szedik be a védelmi pénzt.
Lassó Gábor tanácsvezető bíró kiemelte: Magyarországon a társadalmi átalakulás, a tőke szabad áramlása átrendezte a bűnözést. Kialakultak a szervezett bűnözői csoportok, amelyek egymással is ellentétbe kerültek. A mostani eljárás kapcsolódik és hasonlít a korábbi Dietmar Clodo-ügyhöz, amelyben szintén az alá- és fölérendeltségi viszonyok jellemezték az elkövetői kört. Stecura azzal védekezett, hogy koncepciós eljárás folyik ellene, és szorult helyzetben lévő bűnözők vallanak rá, akik a bombagyárosként elhíresült Clodo ügyében tett feltáró beszámolói miatt akarnak bosszút állni rajta. Lassó Gábor szerint a bíróság előtt a tanúk vallomása, a tárgyi bizonyítékok és telefonos híváslisták elemzése alapján bebizonyosodtak az ügyészségen megfogalmazott vádpontok. A 001-es védett tanú például elmondta: a társai körében vezérként tisztelt Stecura ott volt a Koktél bárban, amikor a csecsen férfit emberei elhurcolták egy erdőbe, hogy megöljék. Mivel a csecsen túlélte az akciót, a parancsot kiadó főnök megbüntette a kétbalkezes végrehajtókat.
A zsarolás bűntette szintén tényállásszerűen a terhére írható a vádlottaknak – hangsúlyozta a bíró. Az ukránok beépítettek egy idős nőt – ő felfüggesztett börtönbüntetést kapott – az említett szórakozóhelyre, és rajta keresztül ellenőrizték az üzlet forgalmát. Egyre több pénzt követeltek a tulajdonosoktól, mert mint Stecura gyakran mondogatta, éhesek a katonák, enniük kell. A tárgyalássorozaton kiderült, hogy a hazánkban letelepedő orosz és ukrán állampolgároknak, vállalkozóknak, akikről a maffiózók tudomást szereztek, jövedelmük ötven százalékát be kellett fizetniük Stecuráék kasszájába. Ennek elmulasztását a bűnözők „patkánykodásnak” nevezték, és súlyos büntetés – verés, fenyegetés, zaklatás – járt érte. A csecsent azért akarták megölni, mert nem kívánták, hogy még egy hasonló, nekik esetleg konkurenciát jelentő szervezet jöjjön létre.
Az ügyész Stecura esetében nem fogadta el a bírósági döntést, súlyosabb büntetés kiszabását kérte, ezért fellebbezett. A többiek elmarasztalásának mértékét tudomásul vette. Az első és harmadrendű vádlott fellebbezett, míg a másodrendű csak a kiutasítás ellen élt jogorvoslattal. Az ő előzetes letartóztatását a bíróság megszüntette.