Kimutatások szerint Magyarországon a fővárosban lopják el az autók közel nyolcvan százalékát.
– A híres nyugati autógyárak 25-30 millió forintot érő termékeit nemigen kedvelik a budapesti kocsitolvajok. Ezek biztonsági rendszerének feltörése általában kevés sikerrel kecsegtető, időigényes feladat. Minden más négykerekűre azonban szívesen vadásznak a bűnözők, a legkeresettebbek a már nem gyártott típusok, amelyekből nincs üzemi alkatrész-utánpótlás – mondta lapunknak Pásztor Attila, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gépjárműbűnözés elleni osztályának vezetője. A fővárosban a legveszélyeztetettebb területek közé számítanak a parkolók, a lakótelepek és a bevásárlóközpontok környéke. Amúgy nincs különbség a kerületek között. Rózsadomb vagy külső Ferencváros – a tolvajnak mindegy. Szezonális ingadozás sincs ebben a bűncselekmény-kategóriában, a statisztikai adatok nem mutatnak mérvadó eltérést a nyári vagy a téli hónapok között.
A gépjárművek eltűnése két okkal magyarázható Budapesten. Vagy úgynevezett lízing- és opciós csalás történt, vagy a klasszikus értelemben vett lopás, amikor elkötik a kocsit. Az előbbi üzletággá vált, teljesen egyenrangú a hagyományos eltulajdonítással. Az ellopottnak bejelentett gépjárművek jelentős részét nem viszik el, hanem „eltüntetik” – hangsúlyozta Pásztor Attila. Ma már tőke nélkül is autóhoz lehet jutni: részletre vagy lízingre kötött szerződéssel. Ehhez pedig gyakran hamis iratokat használnak fel a bűnözök. De nem ritka, hogy öt-tízezer forintért vesznek a saját nevükre gépkocsit szorult helyzetben lévő emberek. Az autót persze sose látják, csak a papírokon szerepel a nevük. Egy-egy csalásszervezőnek lehet 20-30 ilyen strómanja is. A gépkocsit aztán szétszerelik, és jó minőségű alkatrészekként értékesítik. Ebből a körből visznek kocsit külföldre is, és ott hamis okmányokkal látják el, majd honosítják őket. Kicsi a lebukás kockázata, hiszen a határon még egy teljesen tiszta, jogilag rendben lévő jármű gördül át.
A klasszikus formában ellopott járművek döntő hányada illegális bontóműhelyekben fejezi be pályafutását. Itt a lehető legrövidebb idő alatt elemeire szerelik szét a kocsikat. Ebben a folyamatban szervezett bűnözői csoportok vesznek részt, jól tagolt munkamegosztásban. Az utcai beszerzőtől nem egyes, kiválasztott darabokat rendelnek meg, hanem márkákat, típusokat. Az így előállított alkatrészek később nemcsak a feketepiacon, hanem a legális kereskedelemben is megjelennek. A lopott, körözés alatt lévő kocsikat nem szívesen viszik külföldre, mert az Európai Unió országaiban nincs rájuk kereslet, az unión kívülre pedig nehéz eljutni velük a szigorú határellenőrzések miatt.
Arra, hogy mi védi mégis az autótulajdonosokat, az osztályvezető elmondta: csak megbízható helyről vásároljanak gépkocsit és alkatrészt. Körültekintéssel kell eljárni, ha valaki újnak látszó kocsit vesz, még akkor is, ha az okmányok szerint minden rendben van. A bűnözők ugyanis totálkáros járművek legális, létező motor- és alvázszámát felhasználva a lopott alkatrészekből új autót építenek. Most folyik egy eljárás azoknak a találékony embereknek az ügyében, akik nagyüzemi módon építették az autókat, ráadásul ezeket lízinges megoldással hozták forgalomba, és ismételten eltüntették a már egyszer ellopott kocsik alkatrészeiből gyártott közlekedési eszközöket. Megfelelő védelem a műholdas járműkövető berendezés, amelynek vannak már százezer forintos, tehát viszonylag kedvező árú változatai is. Célszerű továbbá a márkakereskedőknél megvásárolni a nagy értékű gépjármű-berendezéseket.
Munkában a Gepárd. A BRFK gépjárműbűnözés elleni osztályán belül működik a Gepárd csoport, amely készenléti egység, s legfőbb feladata a forrónyomos üldözés. Természetesen valamennyi rendőri szerv bekapcsolódik a felderítésbe, ha kocsilopást vagy feltörést észlel. Budapesten az elmúlt évben 6380 ismertté vált személygépkocsi-lopás volt. Idén az év első felében 2917 ilyen jellegű bűncselekmény jutott a hatóság tudomására, tehát némi csökkenést mutatnak az adatok.
