Szeptemberben 6,6 százalékra esett az éves infláció az augusztusi 7,2 százalékról, ami jóval az elemzők 6,9 százalékos konszenzusa alá vitte a rátát, s így segíthette abban a döntésben a jegybankot, amelyet a 11 százalékos alapkamat csökkentéséről hozott. Egy hónappal ezelőtt még csak az elemzők fele várt kamatvágást a tegnapi monetáris tanácsi ülésre.
A szeptemberi adat nyomán javultak az év hátralévő részére adott előrejelzések: októberben a konszenzus szerint 6,3 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme, decemberre pedig – az egy hónapja várt 6,25 százalék helyett – hat százalékra. Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékot vár a piac, mint egy hónapja – és ez a jegybank négyszázalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél, úgy látszik, nem teljesül, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére a jövő évinél csak hajszálnyival alacsonyabb, 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűznie a jegybanknak és a kormánynak. Ez azt jelentené, hogy az idei és a jövő évi gyors ütemhez képest 2006-ban lelassulna az infláció csökkenése. A mostani és jövő évi csökkenések azonban az előrejelzések szerint az októberi 50 bázispont után lehetőséget nyithatnak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) még az idén egy újabb, kisebb arányú kamatvágásra. Jövőre pedig 1,75 százalékponttal 8,5 százalékra eshet az alapkamat.
Az elemzők szerint az utóbbi időben növekvő kormányzati nyomás nehezedett az MNB-re azzal a céllal, hogy vágjon kamatot, gyengítse a forintot, nyisson nagyobb teret a gazdasági növekedésnek, és tegye kisebbé az állam adósságszolgálati kiadásait. Az infláció csökkenése teret nyitott a banknak a kamatcsökkentésre anélkül, hogy felkeltette volna a gyanút, hogy politikai nyomásra cselekszik.
Úgy látszik, a gazdasági szempontok kerekedtek felül egy 50 bázispontos csökkentés formájában – mondta Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője. Ekkora méretű kamatvágás ugyanakkor nem vezet a forintárfolyam megrendüléséhez, bár több elemző szerint a politikai vita körüli bizonytalansággal együtt a kamatcsökkentés a 248 euró/forint szintről 250 fölé gyengítheti a forintot. A DZ Bank jelentése szerint egy 25 bázispontos csökkentés még nem lett volna elegendő a kamatcsökkentési várakozások enyhítésére, 50 bázispontnál többet azonban már nem igazolnak a fundamentumok.
Az elemzői konszenzus szerint a forint árfolyama csak némileg gyengül a kamatcsökkentés után, s az idén 250, jövőre pedig 252,50 környékén stabilizálódik. Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása növeli a rövid távú árfolyamkockázatot, és sérti az MNB függetlenségét. A DZ Bank szerint azonban az Európai Központi Bank várható kritikája meghátrálásra késztetheti a törvényjavaslatot támogató képviselőket, más elemzők azonban szkeptikusabbak. A Lehman Brothers londoni bankház arra hívta fel a figyelmet: ha a törvényt módosítják, az a szigorú monetáris és az erős forintpolitika végét jelentheti.
Az Erste Bank jelentése szerint a törvényjavaslat nem tükröz lényegesen eltérő gyakorlatot a néhány EU-tagállamban alkalmazottnál, de nem elegáns megoldás arra, hogy a kormányzat e módon gyakoroljon nyomást a monetáris tanácsra. Az Erste szerint figyelembe véve, hogy a múltban a komoly monetáris és költségvetési politikai viták jelentősen gyengítették a bizalmat, és súlyos piaci zavarokat okoztak, a képviselők javaslata nem jó üzenet a piacoknak. Az alapkamat még mindig elég magas ahhoz, hogy megóvja a forintpiacokat, ezért a vitától nem várható az árfolyam összeomlása, de a lassú árfolyamgyengülés folytatódhat. A Goldman Sachs londoni elemzője, Jens Nordvig-Rasmussen arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyó fizetési mérleg magas hiánya és az alacsony működőtőke-befektetések előbb-utóbb mindenképpen az árfolyam jelentősebb gyengüléséhez vezetnek, mivel sokkal szigorúbb költségvetési politika nem várható, s ha az inflációs kilátások jók maradnak, a jegybank vélhetőleg a jövőben megelégszik majd a gyengébb forintárfolyammal.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
