Adott tehát egy honi komputerzseni, akit letartóztattak Svédországban. Egyes hírek szerint hamarosan ipari kémkedéssel vádolják meg, más források úgy értesültek, hogy zsarolás a gyanú, míg létezik olyan verzió is, amely szerint a fiatalembert az Ericsson rendszerének feltörése okán jogosulatlan behatolással és jogtalan haszonszerzés vádjával vették őrizetbe a svéd hatóságok. Egy dolog azonban bizonyosnak látszik: az ügyben Magyarországon jelen pillanatban nagyrészt csak találgatni lehet.
A svéd média tálalásában az ifjú magyar informatikus 2002 októbere és 2004 júliusa között több alkalommal behatolt az Ericsson számítógépes rendszereibe, méghozzá azzal a céllal, hogy a rendszerből fontos adatokat szerezzen meg illegálisan. A Svédországban megjelenő Expressen című napilap tudósításából az derül ki, hogy a magyar számítógépes betörő az akciók során a mobiltelefon-rendszerekkel kapcsolatos létfontosságú információkhoz jutott hozzá. A begyűjtött adatbázist aztán a cracker magának az Ericssonnak próbálta eladni. Az Expressen arról is beszámol, hogy az informatikai mamutvállalat megkeresésére a svéd titkosrendőrség csapdát állított, az ifjú programozót Svédországba csalták, majd ipari kémkedés vádjával vették őrizetbe.
A stockholmi székhelyű országos lap, a Svenska Dagbladet szerint viszont a fiatalember a legfrissebb mobiltechnológiai kutatások anyagaihoz jutott hozzá világhálós betörései során, amelyeket a konkurens vállalatoknak szeretett volna továbbértékesíteni.
Ezt a verziót látszik megcáfolni a Magyar Televízió Kék fény című műsora, amely arról értesítette nézőit, hogy R. Csaba kétévnyi rendszerturkálást követően, 2004. júniusban lépett kapcsolatba a külföldi céggel, és felajánlotta megvételre az ellopott adatokat. A vállalat természetesen azonnal jelezte a magyar cracker szándékát a svéd titkosszolgálatnak, amelynek egyik ügynöke elhívta a magyar fiút Svédországba, hogy majd ott, a helyszínen egyeztessék az üzlet részleteit, valójában viszont a beszélgetést filmre, a fiút pedig őrizetbe vette. A bűncselekményekkel foglalkozó produkció úgy tudja, hogy a letartóztatásra Malmőben került sor.
A történtek különböző variánsainak azonban közös a végpontjuk, vagyis a gyanú igazolódása esetén várható büntetés, amelyet valamennyi hírszolgáltató ötnél több esztendőnyi szabadságvesztésre taksál. A tudósítások egyébként még egy pontban egyformának bizonyultak, tudni-
illik, hogy a feltételezett tettest következetesen, ám tévesen hackerként emlegették. A számító-
gépes társadalom ugyanis a közbeszédben elterjedt, s a médiában is használt fogalomtól eltérően valami egészen mást ért a hacker kifejezésen. A magukat valódi hackernek tartók így vallanak erről:
A hackerek kultúrája több évtizedre nyúlik vissza. Hackerek építették az internetet, s tartják működésben a mai napig. A hacker beállítottság azonban nem korlátozódik a szoftverkultúrára, mert valójában ezzel a viselkedési formával találkozhatunk a tudományok vagy a művészet legmagasabb szintjein is. A hacker problémákat kezel, új dolgokat hoz létre, hisz a szabadságban és a kölcsönös, önkéntes segítségnyújtásban. Eszméje, hogy a világ tele van lebilincselő, megoldásra váró feladvánnyal.
Hackernek lenni szórakoztató dolog, de ez az a fajta szórakozás, amely komoly erőfeszítést igényel. A jó hacker hisz a tanulás képességében, abban, hogy ha nem is tud mindent, a részproblémák boncolgatása közben új ismeretekre tesz szert, amelyek végül elvezetik a tökéletes megoldáshoz. Fontos, hogy soha senkinek nem kell ugyanazt a problémát kétszer megoldania. A hacker tudja, hogy a többi hacker ideje is értékes, ezért a tudás megosztását erkölcsi kötelességének tekinti.
A hacker hatalomellenes. Úgy gondolja, hogy akik parancsokat osztogatnak, azok akadályozzák az éppen soron lévő érdekes feladat megoldásában. A hackerek szerint a parancsolgató ember lételeme a cenzúra és a titkolózás, ráadásul bizalmatlansága miatt csak azt az együttműködést szereti, amelyet ő irányít.
Mindezt szem előtt tartva tehát az igazi ha-
cker öt dolgot tehet, hogy kivívja társai elismerését: nyílt forráskódú, jól működő programokat ír, részt vesz a hasonló szoftverek tesztelésében, javításában, hasznos információkat tesz közzé, segíti működésben tartani az internetet és szolgálja a hackertársadalmat.
A valódi hackerek elhatárolódnak a számítógépeket feltörő, rendszereket tönkretevő személyektől, akiket crackereknek neveznek. Véleményük szerint a crackerek lusták, felelőtlenek és korántsem briliáns elmék. Mint mondják, a két társaság között alapvető különbség, hogy a ha-
ckerek építenek, míg a crackerek rombolnak.
Az Ericsson betörője azonban sem előbbi, sem utóbbi csoporthoz nem tartozik, hiszen zseniális informatikai tudását egyszerűen csak jogtalan haszonszerzésre próbálta felhasználni. Amely tettéért súlyos árat fizethet, mivel a svéd törvények szerint a számítógépes bűncselekmény a hagyományos értelemben vett betöréshez hasonlóan ítélendő meg. A skandináv ország büntető törvénykönyvébe 1998-ban került bele a jogosulatlan számítógépes behatolásra vonatkozó cikkely, amely egyébként a személyi adatok védelméről szóló törvénnyel egy időben lépett életbe. A HWSW internetes informatikai szakújság elemzése szerint tehát a magyar komputerzsenire is az a passzus vonatkozhat, amelynek értelmében „aki számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, a rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az on-line újság szakírói ugyanakkor azt is vélelmezik, hogy az elkövetőt az ipari titkok védelmét szabályozó svéd törvény értelmében ipari kémkedéssel is meggyanúsítják, amely szintén pénzbüntetést vagy két évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ráadásul amennyiben a bűncselekmény jelentős kárt okoz, akkor a bíróság akár hat évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.
Ám mindez egyelőre leginkább fikció, mivel az ügyben eljáró svéd ügyész teljes hírzárlatot rendelt el. Polgár Viktor, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának sajtószóvivője is csupán arról tudott beszámolni, hogy a Svédországban elfogott fiatalember magyar származású és magyar állampolgár. (Ez utóbbi azért fontos, mert korábban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az ifjút román nyelven hallgatták ki.) A szóvivő elárulta, hogy a svéd hatóságok a kirendelt ügyvéden kívül senkit sem engednek a fogvatartott közelébe, a magyar konzulnak is csupán egyetlen alkalomra szóló rendkívüli engedéllyel sikerült meglátogatnia. A fiatalember megfelelőnek tartja fogva tartásának körülményeit, és azt kérte a konzultól, hogy idehaza ne hozzák nyilvánosságra a nevét.
Polgár Viktor közölte azt is, hogy a magyar informatikus előreláthatóan október 18-án áll majd a bíróság elé, ez azonban még nem az ügy „valódi” tárgyalása lesz, mivel hétfőn csak előzetes letartóztatásának esetleges meghosszabbításáról és a hírzárlat feloldásáról születhet döntés. A külügyi tárca szóvivője hozzátette: minden segítséget megadnak a fiatalembernek, ám úgy tűnik, hogy a svéd hatóságok a szokásosnál is komolyabban kezelik az ügyet. S ez akár precedensértékű ítéletet is jelenthet.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
