A vak tyúk szeme

Fültanúja voltam egy hetivásáron, hogy a székely gazda bosszúsan legyintve azt mondta: „Rúgja meg a Rigó, ha már ez történt!” Utánajártam, érdeklődtem, milyen szerzet az a rúgó Rigó. A székely a lovát nevezte Rigónak. Együtt élünk az állatokkal, jelzőként használjuk jellemvonásaikat. Például rúgós, akár a ló. De lehetne szelíd vagy jámbor is.
Már a mesével a gyerekek világába, látóterébe kerülnek egyes állatok. Népszerű mese a Piroskáról szóló, ahol a főhős a farkas. Nem valami pozitív figura, sőt vérengző vadállat, s rettegni kell tőle, mert megette Piroskát és a nagymamát. A farkas gonosz állat, nevével jelzi az ember, ha nagyot, túlzót akar mondani. Éhes, mint a farkas. Harcol, akár a vad farkas. A hideg is lehet farkasordító. Egyes cselekedetekre, törvénytelenségekre is illik a farkas jelzős szóöszszetétel: farkastörvény.
A róka a furfangosság megtestesítője: ravasz és alattomos. Ennek ellenére kománknak fogadjuk. Róka koma! Suttyomban a barátunk.
A galambhoz hasonlítjuk azt, aki jóságos, aki szelíd lelkű. Galambnak nevezi a nép a legények kedvesét is, és a jó házastársakra is azt mondja: úgy élnek, mint a galambok. Egymás tányérjából esznek. A disznót a szerencsével kötik össze. Disznó szerencséje volt! A birka a türelem jelképe, míg az ökör a jámborságé. A buta emberre azt mondják, tyúkeszű, a hazudozókat, csalókat pedig csirkefogónak nevezi a nép.
Legtöbb hasonlítószó a kutyához kapcsolódik, bizonyítva, hogy a házőrző ebekkel évezredek óta együtt él az ember. A kutya lehet a hűség jelképe ugyanúgy, mint a hűtlenségé, mert gyakran mondják azt is kifakadva a megcsalt szerelmesek: hűtlen kutya! Meg hogy a sánta kutyát hamar utolérik. Meg azt is, hogy eb ura, fakó!
Ha valaminek az értéktelenségét akarják hangsúlyozni, azt mondják rá, hogy olyan, akár a kutya füle. Szóra se érdemes. Ha valakit rokonként tisztelnek, és befogadják a családba, akkor ő a mi kutyánk kölyke! Tehát szorosan a családhoz tartozik. Egy alomban élünk. Míg ha valakinek rosszul megy sora, akkor az állítják: kutya élete van.
A kutyának fája is van, ez enyhe rosszallást is kifejezhet: a kutyafáját neki! Mondják azt is: kiskutya, nagykutya nem ugat hiába! Nekem a nagyapa mindig azt mondta gyermekkoromban, hogy ugrándozom, akár egy kiscsikó az anyja mellett. Később, amikor már pelyhedzett a szakállam, arra figyelmeztettek, hogy ne kakaskodjam.
Az ilyen hasonlatokat gyűjtögettem valaha, de aztán abbahagytam. Nyáron, amikor a teheneket őriztem a tanyán, megtanultam minden állat nevét franciául. Ma csak a saséra emlékszem. A többit kitörölte belőlem a háború, aztán a nélkülözés. Menekülnöm kellett a szülőfalumból egy viharos éjszakán. Magyarországra szöktem, alkalmi munkákból éldegéltem. Egyszer aztán hozzám szegődött a szerencse. Sajnos kis idő múlva ismét elhagyott.
Emlékszem, a számtól vontam meg a heti totószelvény árát. Találomra kitöltöttem, mert nem ismertem a focicsapatokat, de azt mondják, s igaz is, hogy néha a vak tyúk is talál szemet. Telitalálatos lett a szelvényem. Igaz, nem sokat fizetett, csak 17 ezer forintot, de abban az időben ez nagy pénz volt. Elhatároztam, hogy a nyereményt alaptőkének felhasználva meggazdagszom. De hogyan? A disznók! – jutott eszembe. Azok hozzák a szerencsét. Kibéreltem egy nagyobb ólat, vásároltam takarmányt, és hízóba fogtam öt süldőt. A mama mindig azt mondogatta, a disznó hozza a szerencsét! A következő héten bekopogott a szomszédban lakó tanító, tölteném ki neki is a lottóját, mert szerencsés kezű vagyok. Kitöltöttem. Az övé is telitalálatos lett! Megegyeztem vele, a nyeremény tíz százalékát nekem adja. Egész éjjel nem aludtam, százezrekről álmodoztam, s a reménytől sarkallva maradék pénzemen újabb öt süldőt vettem másnap a pataji vásáron. Sajnos álmom nem vált valóra, csak ezer-egynéhány forintot kaptam a tíz százalék fejében, és a meggazdagodásról is le kellett mondanom. Sertésvész pusztította el a hízóimat. Ha sikerül akkor megkapaszkodnom! Lehet, hogy internálás várt volna rám mint újgazdagra, a mai világban viszont lehet, hogy bársonyszék. Így csak egy öreg fonott karosszékem van az erkélyen.
Micsoda disznó szerencsém volt azzal a sertésvésszel!