Eredetileg örömteli, hálaadó alkalomra gondoltunk, de örömünket elhomályosították azok a tervezett intézményfinanszírozási rendelkezések, amelyek, lám, nem az egyházakkal találják szembe magukat, hanem gyermekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal – mutatott rá Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a református iskolák szombati nagyszabású, határon túliakat is felvonultató találkozójának szünetében. A tájékoztatón a tervezett normatívaelvonások kapcsán felemelte szavát a kistelepülési oktató-nevelő intézményekért is; ezeket a falvak gyújtópontjaiként láttatta az egyházfő. Bírálta a salátatörvénynek szánt költségvetési tervezetet, amelyben – már csak áttekinthetetlensége miatt is – szerinte aligha érvényesülhet a parlamenti demokrácia szelleme.
Papp Kornél, a zsinat oktatási irodájának vezetője úgy fogalmazott: nem mond igazat, sőt hazudik, aki azt állítja, hogy az egyházi oktatási intézmények jóval az önkormányzati intézményeket meghaladóan kapnak támogatást. Szerinte éppen ellenkező értelemben nem azonos elvű a finanszírozás. Részletes számításokat követően arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a 2005-re szóló tervezet így emelkedik törvényerőre, a református egyház intézményeinek finanszírozási vesztesége legalább 885 millió, de akár 1,1 milliárd forint is lehet. Az egyházi közoktatási rendszerben legmostohább kormányzati elbánásban a – főleg a leszakadó vidékeken létesített – művészeti iskolák járnának, ezeket követnék az óvodák és az általános iskolák, majd a középiskolák. Ugyancsak nagy veszélynek látja Papp Kornél, hogy az intézményalapítást is gátolni fogják egyes jogszabályok.
„Amikor ma a XVI. századihoz annyira hasonló végzetes leépülési folyamatok miatt aggódunk, emlékezzünk hálás szívvel a reformátorok, hitvalló őseink tanúságtételére” – olvasható a négy hazai református püspök által jegyzett zárónyilatkozatban, arra utalva, hogy az elődök beindították a magyar nyelvű igehirdetést, kiépítették „a legigényesebb, demokratikus, protestáns iskolarendszert”. Éppen ezért „bár az ország költségvetési tervezete nem támogatja a magyar társadalom és a magyar nemzet építésének szolgálatát s az egyházi oktatás fejlesztését, a református intézmények mégsem térnek le a megkezdett útról”.
A színvonalas műsorral fűszerezett találkozón Ábrám Tibor Tiszán inneni főgondnok a házépítés hasonlatán keresztül világította meg a keresztyén nevelés feladatát. Például, hogy segítsen megfelelő „alapot” – hitet, értékrendet – kialakítani a diák életében, szolgáltasson jó „építőköveket” szelleme, személyisége fejlődéséhez.
Diszkriminált diákok. „Az a szülő, aki egyházi iskolába íratja gyermekét, úgy kell érezze magát, mint egy néger Dél-Afrikában húsz évvel ezelőtt” – állapította meg Szabó István Duna melléki püspök a reformáció emlékünnepén vasárnap a budapesti Kálvin téri templomban.
