Nem túlzás kijelenteni, a Margitsziget Magyarország legértékesebb parkja. Amellett, hogy elnyerte a védett közpark titulust, amely címmel a Fővárosi Közgyűlés hat évvel ezelőtti, idevágó rendelete szerint csak 25 másik zöld terület rendelkezik Budapesten, a szigetet a város egyik fő attrakciójaként mutogatják a hazánkba látogató külföldieknek. A Margitsziget több százezer belvárosi polgár egyetlen lehetősége a kikapcsolódásra, rekreációra, hiszen a belső kerületekben – európai összehasonlítás szerint is – tarthatatlanul kevés zöld terület maradt fenn.
A kormány mégis a Margitszigetet választotta ki a 2006-os úszó Európa-bajnokság helyszínéül. Ha tervük megvalósul, a mostani Hajós Alfréd uszoda szomszédságában, két és fél hektárnyi zöld terület kiirtásával és hatvannyolc értékes öreg fa kivágásával egy új uszodakomplexumot építenek fel. Bezárják továbbá a Fővárosi Vízművek egyik, ezekben a napokban átlagosan 16 ezer embernek kitűnő minőségű vizet adó csápos kútját, amely a kiszemelt területen helyezkedik el.
A szigeti tervet áprilisban húzta elő Gyurcsány Ferenc akkor még sportminiszter és Gyárfás Tamás médiavállalkozó, a Magyar Úszószövetség elnöke. Addig szó sem volt erről helyszínről, az új medencéket ugyanis a lágymányosi egyetemi negyedben szerették volna felépíteni, befejezve egyben az 1996-os expótervek kudarca óta félkészen álló, a népnyelvben tüskecsarnoknak nevezett épületet. Szóba került még több más megoldás mellett a kőbányai, Kőér utcai telek is. A margitszigeti helyszín kritikusai szerint bármelyik megoldás jobb a közpark letarolásánál, hiszen a szigeti Hajós Alfréd uszoda ma a főváros kihasználatlanabb ilyen létesítményei közé tartozik, miközben Kőbányán vagy az egyetemi negyedben a bajnokság után óriási hasznát vennék az új sportmedencéknek.
Hét hónappal ezelőtt, a kormány április 13-i ülésén, amikor Gyurcsány Ferenc előhozakodott a szigeti beruházás ötletével, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter rögvest előadta tárcája ellenérveit, miszerint a kút és a védett közparki titulus miatt komoly jogi akadályokba ütközhet a terv. A zöldminiszternek anynyit sikerült is elérnie, hogy a kabinet megszülető határozatába nem került bele a helyszín, csak az állami finanszírozás mértékét határozták meg 2,2 milliárd forintban.
A mostani kormányfő mégis a Gyárfással közösen pártolt elgondolás mellett tartott ki, egészen nemtelen eszközöktől sem riadva vissza. Július 15-én például Környezetvédők támogatják a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda bővítési terveit címmel az akkor még Gyurcsány vezette sporttárca közleményt adott ki, állítva: a civil szervezetek egy előző napi tervismertetésen „nem emeltek kifogást a sportuszoda fejlesztési terveivel szemben, és együttműködésükről biztosították a tárcát”. Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese helyreigazítási kérelemben volt kénytelen kijelenteni, hogy a találkozón a meghívott több mint harminc szervezetből csak három képviseltette magát, s a szervezetek semmiféle álláspontot nem fogalmaztak meg a beruházásról.
Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke pedig szeptember 15-én arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy az ominózus ivóvízkutak „kivétel nél-kül használaton kívüliek”, megjegyezve, hogy „e tekintetben sincs ok az aggodalomra”. Elárulta azt is: „nemrégiben illetékes vezetők tájékoztatták, hogy az akadályok lassanként elhárulnak” a margitszigeti Eb elől.
A nyilatkozat a Nap-kelte producerének látnoki képességéről tesz tanúbizonyságot. Ekkor ugyanis csak két, elutasító környezethatósági határozat lehetett a szakszövetség elnökének a kezében, akinek ez idő tájt azt is tudomásul kellett vennie, hogy az érintett közpark fővárosi védelem alatt áll. Az egyik határozatot augusztus 13-án hozta meg a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, amelyben kijelentették: nem járulnak hozzá az illetékes XIII. kerületi önkormányzatnál kért elvi építési engedély kiadásához, mert a tervek nem biztosítják az uszodai szennyvizek tisztítását és a csapadékvíz elvezetését, miközben a beépíteni kívánt parkterület parti szűrési kutak védőzónáját is érinti. Ilyen területen pedig semmiféle beruházás nem engedélyezhető. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet augusztus 10-én ugyancsak a védőterület oltalmára hivatkozva utasította el a hozzájárulást, leszögezve, hogy a beépítés terve „egyáltalán nem elfogadható”.
Meglehetősen előretekintett Gyárfás a kutak (ekkor még nem lehetett tudni, hogy egy vagy több ivóvízkutat érint-e az építkezés) esetében is. A Magyar Nemzet birtokába került ugyanis a felügyelet két héttel későbbi, szeptember 28-i jegyzőkönyve is, amelyből feketén-fehéren kiderül: az érintett hetes számú kút (ahogyan a többi szigeti kút is) a szövetségi elnök állításával szemben üzemel, azaz folyamatosan biztosítja a főváros lakóinak vízellátását.
A jövőbelátó nyilatkozatok mögött az a korántsem mellékes fordulat állhat, hogy ekkora már Gyurcsány Ferenc nem holmi sportminiszterként, hanem kijelölt miniszterelnökként, Medgyessy Péter teljhatalmú helyettesítőjeként tevékenykedett. Így a nagypolitikába lépő milliárdos immár felülről fogalmazhatta meg elvárását, hogy az általa kiemelt ügyként kezelt margitszigeti építkezés elől „elháruljanak az akadályok.” Még akkor is – tesszük hozzá – ha ezzel éppen a kormány sérti meg a jogállam efelé amúgy is törékeny építményét.
Szeptembertől tehát már az volt a kérdés: milyen kiskapukon át lehet térdre kényszeríteni a rebellis környezethatóságokat és a fővárosi önkormányzatot. Lapunk az államigazgatási ügy szinte minden érintettjét elérte, akik egyöntetűen arról számoltak be, hogy jogi és morális szempontból elfogadhatatlan lépésekre kényszerülnek, ám nevüket „a magasról rájuk nehezedő nyomás” és a várható retorziók miatt nem vállalják.
Első lépésként, október 8-án a XIII. kerületi önkormányzat építésügyi illetékese, Csonka Tamás felfüggesztette a Sportfólió Kht. elvi építési engedélyezési eljárását, dacára annak, hogy az államigazgatás rendjét szabályozó törvényből, szaknyelven az ÁLR-ből kiolvasható, hogy ha a szakhatóságok megtagadják hozzájárulásukat az építkezéshez, akkor kérelmet el kell utasítani. Persze a döntés ellen lehet fellebbezni, de ez egy időigényes eljárás, amely kizárta volna az építkezés Gyurcsány és Gyárfás bejelentéseiben szereplő jövő márciusi elkezdését.
Spaller Endre, az angyalföldi önkormányzat képviselője kérdésünkre „enyhén szólva kétségesnek” nevezte a hivatal eljárásának jogszerűségét, nehezményezve, hogy kerület jegyzőjétől hiába kérte hivatalosan a felfüggesztő dokumentumot, azt példátlan módon nem kapta meg. Spaller végül a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordult a felfüggesztés miatt, amely még nem döntött az ügyben. Hozzátette, hogy további lépésekre is kész a törvényesség kikényszerítése érdekében. Szerinte éppen Gyurcsány Ferenc veszélyezteti a bajnokság megtartását azzal, hogy ragaszkodik a közpark beépítéséhez. Megkerestük Csonka Tamást is, aki úgy látja: az eljárás a törvény szelleméhez igazodik, legfeljebb szokatlan. – Az építési törvényt is figyelembe kell venni, amely leírja, hogy mi az elvi építési engedély célja: az, hogy kiderüljön, adottak-e egy későbbi építési engedély feltételei – magyarázta, leszögezve, hogy éppen ezt szeretné tisztázni. Mindazonáltal tény, hogy a felfüggesztés után a hatóságok sorra meghajoltak a kormányfői akaratnak: az angyalföldi önkormányzat határozatának napján a Fővárosi Vízművek fejlesztési igazgatója levelet írt a vízügyi felügyeletnek, közölve: több lehetőséget is megvizsgálva, arra a következtetésre jutottak, hogy mindegyik fél számára a megnyugtató megoldás az lenne, ha betömnék a hetes számú szigeti ivóvízkutat. A vízügyi hatóság múlt heti, lapunknak küldött tájékoztatójából kiderül, hogy az építkezés elvi vízjogi engedélyét máris megadták, ez azonban nem jelent szabad utat az építkezésnek: a kút eltömedékelésével kapcsolatos új eljárás még folyamatban van. Kétség azonban nem férhet hozzá, hogy milyen döntésre készül a felügyelet, hiszen a válaszból kiderül: csupán formai hiányosságokat kell pótolni a fővárosi tulajdonú víznyerő hely végleges kiiktatásának jóváhagyásához.
Kónya Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója úgy tájékoztatta a Magyar Nemzetet: tudnak róla, hogy az angyalföldi önkormányzat felfüggesztette az engedélyezési eljárást, de mivel hozzájuk még nem érkezett újabb kérelem a Sportfólió Kht.-tól, továbbra is hatóságuk elutasító álláspontja van érvényben. Azzal pedig nem a felügyelőségnek kell foglalkoznia, hogy a kerületi önkormányzat jogszerűen függesztette-e fel az eljárását, ahelyett, hogy maga is elutasító döntést hozott volna.
Az angyalföldi önkormányzat időközben határozott arról is, hogy feloldja a Margitszigetre bejegyzett változtatási tilalmat. A fővárosi önkormányzat pedig hamarosan dönt a fakivágás engedélyezéséről.
Jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc még ma is személyes ügyként tekint a szigeti építkezésre, hogy a kormányfő október 30-án – zsúfolt programjából időt szakítva – a jogi aggályokról nyilvánvalóan mit sem tudó sportcsillagokkal karöltve tíz fát ültetett el a Margitszigeten, kárpótlásul a letarolandó zöld helyett. A pikniken Görözdi György, a fejlesztés miniszteri biztosa máris kijelentette, hogy a szükséges szakbizottsági hozzájárulások a kezében vannak. Különös, hiszen a környezethatóság – mint fent írtuk – még ma sem döntött az ügyben…
– Közegészségügyi adatok szerint a belvárosi kerületekben kilenc évvel alacsonyabb a várható élettartam, mint a zöldövezetekben, már csak emiatt is elfogadhatatlan, hogy a történelmi városmag meghatározó jelentőségű védett közparkjából akárcsak egy négyzetméternyi területi is elvesszen – érvelt megkeresésünkre Endrédy István, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció helyettes vezetője, aki a közgyűlésben is többször kiállt már a Margitszigetért. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem az úszó Eb ellen szól. – Ha a Margitsziget megcsonkítására sor kerül, nem lehet majd ellenállni a további befektetői igényeknek, s a Citadella vagy a Városligeti tó sorsára juthat az egész sziget. A hatóságoknak olyan helyszíneken sem lesz jogalapja elutasítani a természetkárosító beruházásokat, mint a főváros legnagyobb ivóvízbázisának számító Szentendrei-sziget – hangsúlyozta Endrédy, feltéve a kérdést: milyen alapon lehet majd azt mondani egy wellnessközpontra, hogy az jobban károsítja a természetet, mint a margitszigeti komplexum? Végezetül leszögezte: a vízügy 160 éves történelmében nem volt példa rá, hogy egy jól működő ivóvízkutat egy beruházás érdekében eltömedékeltek volna.
Július 27-én nyolc környezetvédő szervezet közleményben fejtette ki: a környezet védelme és a jogbiztonság szempontjából elfogadhatatlan a margitszigeti terv, mint ahogy a város közparkjainak bármilyen indokkal történő megcsonkítása is. Most az aláírók közül a két legismertebb szervezetnek feltettük a kérdést: azután, hogy a beruházás legfőbb pártfogója az ország első számú vezetője lett, fenntartják-e korábbi kijelentéseiket? Vay Mártontól, a Védegylet munkatársától megtudtuk, hogy álláspontjuk változatlan, hiszen még mindig nem késő valamelyik elfogadható helyszín mellett dönteni. Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese is hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve: szervezetük elnöksége úgy döntött, hogy mint környezetvédő civil szervezet ügyfélként részt vesz az építési engedélyezési eljárásban.
Nem kizárt tehát, hogy ha a sportügyi kormányzat kitart terve mellett, akkor hosszú télre, elhúzódó pereskedésre számíthatnak. Ahogyan az általunk megkérdezett köztisztviselők vélekedtek: az egész államigazgatáson és igazságszolgáltatáson még az agilis kormányfő sem képes erőszakot tenni.
Jobb belátásra bírnák a kormányfőt. Százegy aláíró – köztük bírók, orvosok, ismert színészek, professzorok és művészek – nyílt levélben kérte Gyurcsány Ferenc kormányfőt: térjen jobb belátásra a Margitsziget beépítésének ügyében. – Ön nemrégiben nyíltan támogatásáról biztosította azt a tervet, amely szerint a Margit-sziget közepén, a Hajós Alfréd uszoda mellett egy új uszodakomplexumot építenének fel a 2006-os úszó Eb megrendezése indokával. Engedje meg, Miniszterelnök Úr, hogy mi, a létrehozandó „Mozgalom a Margit-szigetért Egyesület” alapítói és szimpatizánsai felhívjuk figyelmét az alábbiakra: Nem hisszük, hogy Magyarország 93 000 négyzetkilométeres területén csak Budapest és talán az ország egyik legszebb védett közparkja lenne alkalmas helye ennek a létesítménynek. Ebbéli meggyőződésünket alátámasztja az is, hogy a korábban tervezett lágymányosi (vagy akár a Kőér utcai) helyszínek megközelíthetősége is lényegesen kedvezőbb, s egy új uszoda iránti lakossági igény és a kihasználtság is jóval nagyobb lehetne. Mindez azt indokolja, hogy az egyébként az adófizetők pénzéből felépülő létesítmény ott legyen, ahol a legnagyobb társadalmi hasznot hozza és jóval kisebb környezeti kockázatot jelent – olvasható a levélben. – Gondolt-e Ön arra, hogy ha engedélyeznének egy ilyen építkezést, ezzel milyen folyamatot indíthatnának el? Más beruházók is jelentkeztek és még inkább jelentkezni fognak azon igényükkel, hogy ők is ezen a különlegesen értékes zöld területen és vízbázison építenének „az uszodával legalábbis egyenlő társadalmi hasznosságú” objektumokat – figyelmeztettek, kinyilvánítva azt is: amennyiben problémák merülnek fel az Eb létesítményeinek időben történő megvalósulása kapcsán, ez azoknak róható fel, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az építkezés egy erre teljesen alkalmatlan területen valósuljon meg. – Még nem késő újragombolni a kabátot, és más helyszínt keresni – szólítottak fel a neves aláírók. (A csatlakozók névsora a www.mno.hu oldalunkon olvasható.)
Gyárfás: Nem akartunk galibát okozni. A Magyar Úszószövetség arra hivatott, hogy Gyurta Dániel, Cseh László, Risztov Éva és a többi kiváló sportoló eredményesen helytálljon a világversenyeken, ehelyett lassan évek óta azzal foglalkozunk, felépülhet-e az uszoda – festett helyzetképet Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke. Kijelentette: lapunktól hallja először, hogy az eltöméssel fenyegetett szigeti ivóvízkutat ma is használják, őt ugyanis úgy tájékoztatták, hogy a víznyerő hely üzemen kívül áll. Gyárfás emlékeztetett rá, hogy Jánosi György sportminisztersége alatt a lágymányosi egyetemi beruházást támogatta a kabinet. Csakhogy akkor még érvényben volt a kormány 7,8 milliárd forintos garanciája, amit a Draskovics-csomag keretében időközben 2,2 milliárd forintra csökkentettek. Ha a műszaki egyetem fogadókész az uszodára, mint ahogy azt annak idején jelezte, akkor lehet, hogy már áll az épület. Mire azonban meghozták a döntést, a tervet kettévágta a gazdasági kényszercsomag. Az elnök leszögezte, hogy a beruházás ügyében nem a szövetség, hanem a kormány az illetékes, így a napi tárgyalások eredményeit sem ismerhetik. Ezért lepte meg az is, hogy a medencék felépítéséhez nem elegendő a Margitsziget déli csücskében található pénzügyminisztériumi üdülő két teniszpályájának területe, hanem a közpark egy részét is fel kell számolni. – Az Eb-rendezés jogának elnyerésével nem galibát akartunk okozni, hanem örömet szerezni. Most mégis ott tartunk, hogy a környezetvédők indulataitól tartva, lassan félve kell kimennem a szigetre – mondta lapunknak Gyárfás Tamás, aki hozzátette: amíg folyik vita, vészesen telnek az Eb rajtjáig hátralévő napok.
