Elnököt választ Amerika

George W. Bush amerikai elnök és John Kerry demokrata kihívója is még egy utolsó kísérletet tett tegnap arra, hogy kitörjön abból a szoros versenyből, amelyben a közvélemény-kutatások szerint immár hetek óta képtelenek maguk mögé utasítani ellenfelüket.
A két jelölt tegnap egy sor „csatatér” államon viharzott át, abban reménykedve, hogy azokon a helyeken, ahol a leginkább szoros a verseny, megjelenésükkel saját javukra billenthetik a mérleget. Bush az előzetes tervek szerint Ohióban, Pennsylvaniában, Wisconsinban, Iowában és Új-Mexikóban bukkant fel tegnap, mielőtt napját a texasi Dallasban befejezte. Kerry eközben nem kevésbé sűrű programot bonyolított le: Floridába, Michiganbe és Ohióba látogatott, majd mindezen államokba ismét még egy-egy megállóra visszatért.
Több mint százmillió, egyes becslések szerint 120-125 millió választó járul ma az Egyesült Államokban az urnákhoz egy olyan választáson, amely példátlanul szoros versenyt és máris jogi bonyodalmak tömegét hozta magával. A republikánus és a demokrata elnökjelöltek Floridában (27 elektori szavazat) és Ohióban (20 elektori szavazat) egyaránt kulcsfontosságúnak tartják a győzelmet.
Mindkét államban ügyvédek hada áll készenlétben, hogy bármilyen vélt vagy valós szabálytalanság esetén azonnal a bírósághoz forduljon.
Mivel eddig Floridában már több mint kétmillióan adták le voksukat az előzetes szavazást lehetővé tevő törvények szerint, a floridai választás máris a postán feladott és rejtélyes körülmények között eltűnt szavazatokról, valamint a potenciális szavazók elijesztéséről szóló vádaskodások mocsarába süllyedt.
*
Ohióban tegnap – még azelőtt, hogy megkezdődött volna a szavazás – megszületett az első nagy horderejű bírósági döntés is. Egy szövetségi bíró kitiltotta a politikai pártok aktivistáit a szavazóhelyekről, amely döntés elsősorban a republikánusokat érinti hátrányosan. Ők ugyanis azt tervezték, aktivistáikkal ellenőrzik, hogy valóban olyanok érkeznek-e szavazni, akik az adott szavazókörzetben jogosultak voksolni, mivel attól tartanak, hogy a demokraták közül nem kevesen szabálytalanul regisztráltatták magukat a választáson. A republikánus párt nem kevesebb, mint 35 ezer ilyen regisztrációt támadott meg, mivel a kérdéses szavazók címére kiküldött levél címzett ismeretlenként érkezett vissza. A demokraták eközben azt állítják, a republikánusok tömeges jelenlé-tének fő célja, hogy elijessze választóikat a szavazófülkéktől.
Az amúgy is szoros és elkeseredett küzdelembe – nem várt részvevőként – a terroristavezér, Oszama bin Laden is beszállt, amikor pénteken, precízen időzített videoüzenetében hosszú szünet után ismét a nyilvánosság előtt szólalt meg, ezúttal az amerikai választásokat emelve mondanivalójának fő témájául.
Az elmúlt két-három napban Bush és Kerry stratégái elszántan dolgoztak azon, hogy a közvélemény előtt bebizonyítsák: a hoszszú ideig halottnak hitt, ám most láthatóan jó egészségnek örvendő Bin Laden felbukkanása saját igazukat bizonyítja. Egyelőre úgy tűnik, a terroristavezér újbóli megjelenése Bushnak kedvez.
Először is, Bin Laden csupán egy videóval, nem pedig öngyilkos merénylők útján üzent. Ez arról győzheti meg a bizonytalan szavazókat, hogy Bush elnök jól végezte dolgát, és megvédi Amerikát a terroristaveszélytől. Másodszor, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, az amerikaiak mindig is felsorakoztak elnökeik mögött, ha úgy érezték, az országot veszély fenyegeti.
Márpedig az üzenet egyértelműen a veszély, a fenyegetettség érzetét erősítette, ami Bush hónapok óta hangoztatott és legfontosabb kampányüzenetét emeli ki. Vagyis hogy a hadsereg főparancsnokaként eltökélt abban, megvédi Amerikát, míg John Kerry megbízhatatlan, döntéseit csupán azok várható népszerűsége befolyásolja. Kerry és csapata eközben megpróbálta az érem másik oldalát hangsúlyozni. Azaz hogy a főparancsnok kudarcot vallott, hiszen az első számú közellenség a mai napig szabadlábon van. „Ha valamit tudunk Oszama bin Laden hollétéről az az, hogy nincs Irakban” – jelentette ki Bob Kerrey, volt nebraskai demokrata szenátor az NBC televízió egyik műsorában vasárnap, érzékeltetve, hogy a demokraták a Bin Laden videóban épp igazolását látják annak, hogy Irak elhibázott lépést jelent a terror elleni háborúban. Kerry kritikájához vasárnap számtalan demokrata tanácsadó és politikus is csatlakozott, miközben a demokrata kampánygépezet vigyázott arra, hogy lehetőleg úgy tűnjön: John Kerry nem akar politikai tőkét kovácsolni Bin Laden felbukkanásából.
Kerry vasárnap az ABC News-nak adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott, nem akarja, hogy támogatói politikát csináljanak a szalagból. „Ez helytelen” – jelentette ki. Eközben demokrata politikustársai láthatóan előre kidolgozott terv szerint tovább támadták a Bush-adminisztráció terror elleni teljesítményét a video apropóján.
A Bush-csapat most azzal kontráz, hogy Kerryt megvádolta: ilyen horderejű kérdésekben sem tud intergritást felmutatni, és pusztán napi-politikai céloknak rendeli alá döntéseit. Az Iowában kampányoló Dick Cheney alelnök például vasárnap élesen bírálta a demokratáknak azt a lépését, hogy közvélemény-kutatásokat végeztek a Bin Laden-videóval kapcsolatban. „George Bushnak nincs szüksége közvélemény-kutatáshoz ahhoz, hogy tudja, mit gondoljon, különösen nem Oszama Bin Laden esetében” – mondta az alelnök.
Annyi bizonyos, hogy amikor korábbi közvélemény-kutatásokon azt a kérdést tették fel: melyik jelöltet tartják alkalmasabbnak a terror elleni harcra, a válaszadók döntő többsége Busht jelölte meg kompetensebb vezetőként.