Kezdettől ellene voltunk a kéményseprő-vállalat értékesítésének, s amikor többségben voltunk, vissza is utasítottuk a menedzsment vételi ajánlatát. A kéményseprésben ugyanis nincs verseny, ráadásul az árakat is az önkormányzatok szabják – kezdi a történetet az elején Rácz Róbert, a megyei önkormányzat Fidesz–MDF-frakciójának vezetője. – Éppen ezért tavasszal, amikor a Fütesz eladása komolyan felmerült, határozottan tiltakoztunk a gazdasági érvekkel alá nem támasztható privatizációs elképzelések ellen. Ám ellenállásunk hiábavalónak bizonyult, a szavazógép az eladás mellett döntött. A legmagasabb árat, hatvanmillió forintot a Fütesz menedzsmentje kínálta: ami már csak azért is nevetséges, mert a pályáztatás idején ötvenmillió forint volt a cég számláján, székháza pedig önmagában is több tíz millió forintos értéket képvisel.
Az ár alacsony volta meglehetős visszatetszést váltott ki a megye településein, aminek lett némi eredménye. Az MSZP-s és SZDSZ-es magánosítók kissé meginogtak, és úgy határoztak: 103 millió forintnál alább nem adják a kétszáztízezer háztartásban szolgáltatást végző társaságot. E döntéssel párhuzamosan született egy másik is, ami úgy szólt, hogy bárki lesz is a vevő, a megyei önkormányzat mindenképpen a Fütesszel szerződik majd a füstvédelmi szempontból hatáskörébe tartozó száznegyvenezer háztartás kéménysepréséről. A piac hetven százaléka tehát eleve garantált volt a magánosítónak, ám a maradék 30 százalék jövőbeli söpréséről senki nem biztosította a reménybeli vevőt. Debrecen városa ugyanis nem hozott előre döntést arról, hogy kivel söpret a Fütesz eladását követően. Döntött viszont egyik meglehetősen eredményesen gazdálkodó vállalata, a hőszolgáltató arról, hogy ennyiért neki is megéri megvenni a megyei céget. Egyébként a két tevékenység egy kézbe vonása nem lenne úttörő megoldás: Veszprémben is a városi hőszolgáltató látja el a kéményseprői feladatokat, és az ottani tapasztalatok igen kedvezők. Mint azt Csonka Tibortól, a hőszolgáltató társaság vezérigazgatójától megtudtuk, a jó példán felbuzdulva a debreceni önkormányzati vállalat megtette a megyeiek által elvárt 103 millió forintot huszonkétmillió forinttal meghaladó ajánlatát, ám meglepő módon a megyei önkormányzat nem neki adta el a Füteszt. Az értékesítésről tárgyaló legutóbbi közgyűlésen ugyanis a grémium elnöke, Juhászné Lévai Katalin rendkívüli szünetet rendelt el, amely alatt az MSZP-sek és az SZDSZ-esek a legjobb ajánlat elfogadása helyett nyílt pályázat kiírása mellett tették le voksukat.
Az első ránézésre érthetetlen privatizációs történet furcsa fordulatáról megkérdeztük a Fütesz-eladás előterjesztését készítő Tóth József szocialista megyei alelnököt és Gadus Istvánt, a szabad demokraták megyei elnökét is, ám utólag már egyikük sem kívánta boncolgatni a történteket. Azt viszont határozottan állították: a november 15-i beadási határidővel kiírt nyílt pályázat elbírálásakor semmilyen politikai szempont nem érvényesül, a legjobb ajánlattevő kapja meg a Füteszt. Azzal a kikötéssel, hogy ha a menedzsment ajánlata megegyezik a külső pályázó által kínált legmagasabb árral, akkor ők nyerik meg a tendert. Arról, hogy miért kell mindenáron eladni a kéményseprő-társaságot, már eltértek a vélemények. Tóth József arra hivatkozott, hogy a működési zavarokkal küzdő önkormányzat csak így tudja biztosítani az új megyei könyvtár és levéltár építésére elnyert pályázat önrészét, Gadus István viszont úgy vélekedett, az új tulajdonos minden bizonnyal jobb gazdája lesz a cégnek, mint az önkormányzat, ezért szükséges és halaszthatatlan a privatizáció.
Egészen másképp látja mindezt Kósa Lajos polgármester, aki határozottan állítja: az önkormányzat lehet nagyon jó gazda. Erre példa az általa több mint hat éve vezetett Debrecen, ahol ez idő alatt az önkormányzati működő vagyon nemhogy fogyott volna, sokkal inkább gyarapodott, és milliárdos nagyságrendű hasznot termelt a városnak. E forrásokra szükség is van, hiszen amióta a balliberálisok kormányoznak, a fideszes város semmilyen jelentős fejlesztési pénzt nem nyert a központi költségvetéstől. Így amire nem sikerül európai pályázati pénzeket szerezni, azt magának a városnak kell finanszíroznia, ehhez pedig a saját tulajdonú cégek termelik meg a fedezetet. Kósa megerősítette: az önkormányzatokat tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaság továbbra is arra fog törekedni, hogy új piacokon jelenjen meg. Ebbe a gazdaságilag megalapozott stratégiába illeszkedik a Fütesz megszerzésére tett kísérlet is.
Meg nem erősített információink szerint a legjobb ajánlat nem a debreceni önkormányzati vállalaté és nem is a menedzsmenté, hanem egy piaci alapon működő tőkeerős társaságé.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
