Oroszországot kellemetlen meglepetésként érte, hogy a Nyugat egységesen és határozottan fellépett vele szemben a geopolitikai harctérré vált Ukrajnában, vélekedtek moszkvai lapok. Egységfrontban fogott össze a NATO és az Európa Tanács, állapította meg a Gazeta, amely szerint a Kreml kiesett az ukrajnai játékosok köréből. Az EU hosszú hónapok óta először reagált ilyen „konszolidáltan”, ráadásul teljes összhangban az Egyesült Államokkal, s megmutatkoztak a Kreml politikájához a nagy partnerek, Németország, Franciaország és Olaszország által nyújtott támogatás határai is, jegyezte meg a Nyezaviszimaja Gazeta.
Ukrajna szétszakításának forgatókönyve különösen Washingtonnak kedvez – fejtegette az Izvesztyijában egy politológus –, mert ezzel egymásnak ütközteti Brüsszelt és Moszkvát, s így gyengíti két geopolitikai versenytársát, amelyek idővel komoly kellemetlenségeket okozhatnak neki, ha energiagazdálkodási alapon öszszefognak. Oroszországnak fontos a többé-kevésbé puha forgatókönyv, Ukrajna egységének megóvása, egy orosz–európai orientációjú, kiegyensúlyozott ukrán politika. Amerikának viszont kezére játszik a konfliktus, egészen a polgárháborúig, írta Alekszandr Dugin. A Kommerszant is úgy látja, hogy Oroszországnak nem kell Ukrajna egy darabja, amennyiben a másik a Nyugatnak jut. A lap szerint a szétszakítás fenyegetésével a Nyugatot akarják zsarolni és az ukrán bársonyos forradalmat feltartóztatni azok, akik Janukovicsra fogadtak Ukrajna határain belül és kívül.
A német Die Welt is geopolitikai szempontból vizsgálja a kérdést. Mint írja, a geostratégák megtanulták, aki Ukrajnát birtokolja, még Lengyelországról is lemondhat, s mégis megtartaná az ellenőrzést az (orosz vezetésű) eurázsiai birodalom felett, olyan helyzetben lenne, hogy a nem szláv népeket is uralná az egykori Szovjetunió déli részén.
A merényletkultúra importálása – Rapid Extra – Orbán Viktor nézőpontja
