A hazai tudósok üzleti érzékén is sok múlik

Magyarországon kissé szokatlan módon tavaly nemzetközi díjat alapított a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC). Az elismerést idén Sir Philip Cohennek ítélték oda, aki a foszfortartalmú fehérjék a sejtek működésében betöltött szerepének felfedezésével új utakat nyitott a keringési betegségek, a cukorbetegség és az elhízás gyógyításában. A tudós kutatásai nemcsak a molekuláris biológiát forradalmasították, hanem a kis skóciai egyetemi város, Dandee iparát is. A városka szűk tíz év alatt a világ első számú biotechnológiai nagyhatalmává nőtte ki magát. Fésüs László, az orvostudományi centrum elnöke szerint ez az út a debreceni kutatók előtt is nyitva áll.

2004. 12. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A skót tudós ötvenhárom ország kutatóit – köztük a DEOEC munkatársait – foglalkoztatja intézetében, felfedezésének gyógyászati hasznosítására pedig a világ hat vezető gyógyszergyárával kötött szerződést. Amint azt a Debrecen-díj átvételekor elmondta, minden partner más területre kapott licencet tőle, részben azért, hogy egymás piacát ne zavarják, részben pedig azért, mert igazságtalannak tartotta volna, hogy egyetlen gyártó sajátítsa ki a nagy jelentőségű tudományos felfedezéseket. A Cohen által feltárt biológiai mechanizmus lényege, hogy foszfor jelenlétében, illetve hiányában eltérően működnek a sejtek, és ez az eltérés több súlyos, az életet is veszélyeztető betegség kialakulásában döntő szereppel bír. A korszakos felfedezéssel természetesen nem ért véget Sir Philip tudományos pályája, félszáz világszínvonalú munkatársával tovább dolgozik, s kutatásaik kiszolgálására, eredményeik hasznosítására igen komoly üzleti eredményt felmutató iparág települt a skóciai Dandee-be. A sejtet tenyésztő, speciális diagnosztikai műszereket gyártó, tápoldatokat előállító, reagenseket ipari méretben termelő vállalkozások tulajdonosai nem kis részben a kutatók, akik ilyen módon az innováció üzleti hasznából is részesedhetnek. És Dandee virágzik.
– Valami hasonlóban gondolkodunk Debrecenben is, mert abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legfontosabb feltétel, az innovatív elme megfelelő számban rendelkezésre áll intézményünkben – avat be terveibe Fésüs László, a DEOEC elnöke. – Ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni, ugyanis kutatóink közül sokan két-három év külföldi munka után hazajönnek. Jól érzik magukat Debrecenben, amit élhető, modern városnak tartanak. Még akkor is, ha Nyugat-Európában, Japánban vagy az Egyesült Államokban többszörösét keresik itthoni jövedelmüknek. Rövidesen kész lesz az élettudományi épület is, ahol megfelelő nagyságú és felszereltségű helyen dolgozhatnak a kutatók. Jelentős a támogatási háttér is, hiszen a Pálinkás József miniszter úr idején elindított debreceni kutatás-fejlesztési program azóta is működik, és idén is sikerrel pályáztunk a folytatásához szükséges forrásokra. A Nemzeti Kutatás és Technológia Hivatal regionális egyetemi tudásközpont pályázatán több mint egymilliárd forintot nyertünk, s így esélyt kaptunk az innováció eredményeinek üzleti célú hasznosításához. Ennek a projektnek ugyanis már konkrét tétje van, hiszen Nyugat-Európa legnagyobb biotechnológiai cége szándéknyilatkozatot adott arról, hogy négy év alatt tizenötmillió eurót hajlandó befektetni az itteni kutatásokba.
Az impozáns tervek részben már kipróbált alapokon nyugszanak, hiszen néhány évvel ezelőtt az egyetem többek között az Omninvest céggel közösen pályázott és nyert több száz millió forintot, amiből a világszínvonalú sejtterápiás eljárást fejlesztették ki a debreceni kutatók. Ma már bevétel is származik a tevékenységből, ami részben az üzleti partner, részben pedig az egyetem kasszáját gyarapítja. – Ha nem lett volna állami támogatás, nem lett volna az a nemzetközi elismerést kiváltó genomikai eredmény sem, amit kutatóink nyár végén publikáltak – mondja Fésüs László. – Ez azonban sajnos, még mindig nem az a szint, ahol a tudós olyan jövedelemre tehetne szert az innovációból, amit megérdemelne. Ehhez vállalkozás és kockázati tőke kell, ám az élettudományi központ átadása, az autópálya megépítése, a repülőtér működése, plusz a bizonyítottan hatékony innováció előbb-utóbb Debrecenbe vonzza azt is. Ha a tőke érdeklődést mutat – márpedig mutat, élő példa rá a sejtterápiás program, illetve a tudásközpont-pályázatunk – már csak a kutatók üzlet érzékén múlik, hogy képesek lesznek-e piacra lépni ötleteikkel. A kutatásaink által felölelt témák szerintem ilyen megfontolásból is biztatóak, hiszen továbbfejlesztendő, illetve máris hasznosítható eredményekkel rendelkezünk a táplálkozástudomány, a gyógyszerfejlesztés, az emberi szövetek és a beépített protézisek érintkezése során fellépő problémák kezelésében. Sir Philip és Dandee példája éppen abban segít nekünk, hogy az ötletekből eljárások, gyógyszerek, diagnosztikai módszerek legyenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.