Lapunk már tavaly év végén beszámolt arról, hogy a köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozók számára nem idén fizetik ki tizenharmadik havi bérüket. Az idei költségvetés készítésekor a kabinet ugyanis módosította az Orbán-kormány által 2001 júliusában hatályba léptetett köztisztviselői életpályatörvényt, amely szerint minden köztisztviselő számára alanyi jogon, legalább egyhavi bért kellett kifizetni a tárgyév végén. A törvényből ráadásul kivették a „legalább” szót, ami – ha egyes helyeken lehetséges volt – valamivel több pénzt is jelenthetett a köztisztviselőknek, mint egyhavi járandóságuk. Szabó Endre, a közszféra mintegy nyolcszázezer munkavállalóját képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke lapunknak nemrég elismerte, hogy a juttatás kifizetése az egész közszektor esetében január közepére csúszik. Bár a közalkalmazottak esetében nincs egyértelmű szabályozás, így főként a közoktatásban, az egészségügyben dolgozók már eddig is gyakran a következő év elején kapták kézhez ezt a juttatást, Szabótól megtudtuk: mindettől függetlenül a költségvetésbe nem is tervezték bele a kifizetéseket. Ráadásul megoldásra vár, hogy az év közben elbocsátott, illetve az év végén nyugdíjba vonuló közszolgák számára is kifizethető legyen a járandóság. A törvény szerint ugyanis csak azok kapják meg január közepén a juttatást, akik január elsején még rendelkeznek munkaviszonnyal. Bár a Belügyminisztériumban jelenleg dolgoznak azon, hogy az érintetteket miként fizethetnék ki jogszerűen, egy a szakszervezetek és a kormány közötti megállapodás szerint már júniusban megoldást kellett volna találni a problémára. Ha egyáltalán elmondható, hogy az idei, mindössze hatszázalékos béremelés teljesült a közszférában, hétszázalékos infláció mellett összesen kilencszázalékos reálbérveszteséget okoz a tizenharmadik havi fizetés januári kifizetése: a juttatás éves szinten átlagosan nyolcszázalékos béremelést jelentene. Kérdésünkre, hogy miért nem tiltakoznak erőteljesen a jelenség miatt, Szabó Endre lapunknak azt mondta: jelenleg folynak a jövő évi bértárgyalások, ahol el akarják érni, hogy az ideivel szemben jövőre a kormány a bértáblában garantálja a béremeléseket. Tekintettel a jövőre várható tízezer fős elbocsátásra és az ezzel járó bizonytalanságra, nehéz lenne a tagságot tiltakozó akcióba bevonni – jegyezte meg a SZEF elnöke. Szabó elmondta, hogy a köztisztviselők esetében mintegy hatvan-, a közalkalmazottak esetében pedig több mint százmilliárd forintot spórol idén a költségvetés a kifizetések elhalasztásával. A juttatás rendszerének átalakítása összesen tehát százhatvanmilliárd forintnyi mozgásteret enged a költségvetésnek azzal, hogy az uniós elszámolás szerint csak 2005-re kell könyvelni a tizenharmadik havi bérkifizetést.
Félelem a hivatalokban. Hetvenötezer köztisztviselő él bizonytalanságban Draskovics Tibor pénzügyminiszter szeptemberi bejelentése óta, miszerint a tizenharmadik havi fizetéseket és a jövő évi béremelések fedezetét öt százalékkal csökkentett előirányzatból, szervezeti átrendezések és létszámcsökkentés alkalmazásával kell kigazdálkodni. A kormány negyven-, későbbi korrekciója szerint negyvenkétmilliárd forintot fordít az elbocsátások miatt esedékes végkielégítésekre; a számokból átlagosan tíz-tizenöt százalékos, azaz legalább tízezer fős elbocsátásra lehet következtetni. A titkolózás miatt bizonytalanság, félelem, néhol már pánikhangulat uralkodik a hivatalokban. A leépítések ráadásul politikai színezet is kaptak azzal, hogy Gyurcsány Ferenc a közelmúltban kijelentette: beszélni kell az „árnyékkormány-jelenségről”. A miniszterelnök szerint ez azt jelenti, hogy a minisztériumok apparátusában vannak, akik pártoknak szivárogtatnak ki információkat, köztisztviselőként pártpolitikai érdekeket érvényesítenek. A jelenlegi szabályozás szerint vezető köztisztviselő indoklás nélkül is elbocsátható.
