Időnként felröppennek reményt keltő hírek arról, hogy sikerült AIDS elleni védőoltást kidolgozni valahol. Svéd kutatók éppen szerdán, az AIDS világnapján jelentették be, hogy negyven önként jelentkező emberen is kipróbálják a vakcinát. Hatásos oltóanyagot azonban nehéz kidolgozni, mert a vírus igen változékony. Valóban hatásos szerre azonban égető szükség van, hiszen világszerte már 45 millió embert fertőzött meg a HIV-vírus, és évente többmillióan halnak meg a szörnyű kór következtében.
Magyarország a kevéssé fertőzött országok közé tartozik, de így is évente tizenöten vesztik életüket az AIDS következtében. Hazánkban a vírust legelőször 1985-ben mutatták ki, azóta – idén szeptember végéig – 1155 HIV-pozitív embert vettek nyilvántartásba.
A hazai statisztikába beletartoznak mindazok, akiket itt diagnosztizáltak, így a külföldi diákokat és az azóta kiutasított vagy más országokba került menekültek is.
Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház főorvosa volt az, aki 1985-ben az első, Magyarországon diagnosztizált HIV-fertőzött ember kezelésére vállalkozott. Hazánkban hatszáz fertőzött ember él, számuk évente hetvennel gyarapszik – mondta lapunknak a főorvos. Jelenleg 370-en szorulnak gyógyszeres kezelésre, 270-en közülük Budapesten vagy a környékén laknak, és körülbelül 2500-an lehetnek azok, akik HIV-fertőzöttek, de nem tudnak róla.
A Szent László Kórház az egyetlen olyan centrum az országban, ahol a HIV-fertőzötteket kezelik. Itt az orvosok, ápolók találkozhatnak annyi beteggel, hogy megszerezzék a kezelésükhöz szükséges gyakorlatot. Másrészt a betegek a legtávolabbi településről is szívesen a fővárosba utaznak, mert itt eltűnhetnek a tömegben. Emiatt sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, mint mondjuk egy kisebb településen, ahol sokan ismerik őket. Magyarországon ugyanis még mindig szégyellni- és titkolnivaló, ha az ember HIV-vírussal fertőzött. Bár néha jó példákat is látni, még mindig igen erős a diszkrimináció és a szegregáció. Nyugaton, például Franciaországban vagy Angliában a társadalom sokkal elfogadóbb, mint a hazai. Az ottani betegek nem félnek attól, ami nálunk szokványosnak számít: a családja és a környezete kiközösíti, állását, évtizedes barátságait is elveszíti. Nyugaton védett státusba kerül az, aki bejelenti. Mostanra már minden olyan beteg meghalt, akit a 80-as években vérátömlesztéssel fertőztek meg. De akinek szerencséje volt és megélte a 90-es évek közepét, az már hozzájuthatott a hatásos gyógyszer-kombinációhoz – mondja Bánhegyi doktor. A budapesti centrumban a nemzetközi standard szerint dogoznak. Megfelelnek az igen magas minőségi feltételeknek, ezért részt vehetnek a nemzetközi vizsgálatokban is. Ennek egyik gyakorlati haszna, hogy a betegek nemcsak két év múlva, hanem szinte azonnal hozzájuthatnak a legújabb készítményekhez.
A különféle vírusváltozatok ellen újabb és újabb kombinációkat használnak, amelyekhez a nemzetközi áron jutnak hozzá. Meglehetősen drágák, a betegek többsége nem is tudná megvásárolni, de a társadalombiztosító állja a költségeket. Egy olcsó kezelés 1-1,5 millió forintba, egy bonyolultabb 6 millióba, de van olyan is, amely 11 millió forintba kerül évente.
Hazánkban a fertőzöttek többsége fiatal. Ehhez – éppen a koruk okán – hozzájárul az is, hogy szívesen vállalnak kockázatot, és nem félnek a betegségtől. De minden korosztályból regisztráltak már: van 14, de 81 éves HIV-fertőzött is. Igen nagy kockázatot vállal az is, aki valamelyik afrikai országban vagy a Karib-szigetvilágban, mondjuk nyaralás közben helybéliekkel létesít szexuális kapcsolatot – teszi hozzá a szakember. A fiataloknak meg sem fordul a fejükben, hogy bajba kerülhetnek, pedig számolniuk kell a veszéllyel, ha olyan emberrel kerülnek intim közelségbe, aki valamelyik fertőzött területről érkezett.
A vírus nálunk főleg homoszexuális körökben terjed, de egyre többen vannak azok is, akik heteroszexuális vagy biszexuális kapcsolatban fertőződtek meg. Az utóbbi két évben tizenegy olyan HIV-fertőzöttet szűrtek ki hazánkban, akik droghasználat miatt kapták el a vírust, közülük ketten itt élő magyar állampolgárok.
Míg korábban – homoszexuális közösségekben való terjedése okán – főleg férfiak betegedtek meg, mostanra a nők aránya világszerte eléri az ötven százalékot, a szubszaharai Afrikában pedig már a hatvan százalékhoz közelít. A jelenség egyik oka az, hogy a nők kétszer olyan fogékonyak a vírusra, mint a férfiak. Másrészt, egy öt évvel ezelőtti, thaiföldi vizsgálat szerint ott a nők kétharmada a férjétől kapta el a fertőzést, aki viszont általában prostituáltaktól hurcolta haza.
Magyarországon az utóbbi öt évben 21,5 százalék volt a nők aránya, többségük heteroszexuális úton fertőződött meg. Sokan nem mernek orvoshoz fordulni, pedig igencsak érdemes HIV-tesztet csináltatni – érvel Bánhegyi Dénes. Tizenöt évvel ezelőtt a HIV-fertőzött embernek nyolc-tíz éve volt még hátra, amiből az utolsó egy-két év kínódással teli, kórházban töltött időt jelentett. De az azóta alkalmazott szerek hatására a betegség krónikussá változtatható, így ha időnként mellékhatások közepette is, de a beteg tovább dolgozhat, és az átlagéletkort is elérheti.
A 90-es években megnőtt az intravénás droghasználók száma, és ezzel együtt járvány bontakozott ki. Most a kábítószerhez szükséges pénzt legfőképpen prostitúcióból szerzik meg, így kerül az AIDS a nagyközönség közelébe. Bánhegyi doktor szerint ezért igen időszerű, hogy végre a szexiparban is érvényesítsék a törvényeket. Tíz éve hallani, hogy a prostituáltaknak kötelezővé teszik a rendszeres orvosi vizsgálatot – amibe természetesen a HIV-szűrés is beletartozik –, de eddig semmi nem történt. El kell dönteni végre: vagy külön negyedekbe telepítik és ellenőrzik őket, vagy megszüntetik a prostitúciót. És akkor még nem beszéltünk az igen fertőzött Ukrajnából, Oroszországból, a régi Balti országokból érkezett prostituáltakról. Már az is jelentős kockázatot jelent, ha egy százalékuk fertőzött.
A főorvos szerint a nevelés igen fontos pillére a prevenciónak. Míg a XVIII–XIX. században a gyerekek a magatartási mintákat a családjukban megtanulhatták, mára a tévéből és a kortársaiktól lesik el, de ezek már nem a családról és nem a monogám kapcsolatokról szólnak. Igen hasznos lehetne, ha az iskolákban bevezetnék a rendszeres egészségtanórákat, és megtanulhatnák, mit jelent a párkapcsolat, a család, a gyermekvállalás. A fiatalok rájöhetnének, hogy milyen az az élet, amit élni szeretnének. Megtanulhatnák, hogy a veszélyek elkerüléséhez bizony tudatos cselekvés is szükséges, és azt, hogy csak azért, mert lehetőség van rá, nem érdemes belemenni egy alkalmi kapcsolatba. Mert a családi életre való felkészítéshez – a kockázatok megismertetésével együtt – a szexuális nevelés is hozzátartozik. És ez a felnőttek, a család, a pedagógusok felelőssége.
Az uniós elvárásoknak megfelelően a népegészségügyi programba bekerült az AIDS-prevenció. Tavaly és idén – bár akadt némi pénzügyi nehézség – a Sziget Fesztiválon már elindultak a prevenciós programok, nemrégiben az iskolákban is elkezdődtek, de hatékonyságukat csak sokára lehet lemérni. Hasonló megelőző akciók indultak a prostituáltak között, a kábítószeres és a meleg közösségekben. A főorvos szerint ezeknek a programoknak az a nagy hátrányuk, hogy lassan hatnak, mert hosszú időbe telik, amíg az emberek komolyan veszik az információkat.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
