Ahogy korábban lapunk is megírta, nagy felháborodást keltett Pintér Béla Kabuki című előadása, amelyben Schmidt Máriát egy ládába zárják és bottal agyonverik. A darabban a történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója jól beazonosítható módon, fiktív néven (Schanda Veraként) jelenik meg, ráadásul a karaktert egy férfi színész, Jankovics Péter alakítja.
Vidnyánszky Attila sem hagyta szó nélkül a botrányt kavaró darabot
Alapvetően nem tartom problémásnak, ha egy színház aktualizál, politikai témákkal és szereplőkkel foglalkozik, de mindennek van egy határa. Pintér Béla esetében már azt sem gondoltam helyesnek, amikor A bajnok című előadásban egy valódi család sorsát állította pellengérre. Az azonban, hogy egy elismert, köztiszteletben álló személyiség jól beazonosítható módon jelenjen meg a színpadon, majd agyonverjék, az minden jóízlésen túlmutat
– mondta el a botrányos ügy kapcsán Kálomista Gábor, majd hozzáfűzte:
Azt gondolom, a balliberális kollégák is egyetérthetnek abban, hogy ez uszítás, és hogy eljutottunk a falig. Aki ilyesmiben éli ki a színházcsináló szerepét, az aberrált.
Az Átriumban bemutatott előadásról Vidnyánszky Attila is kifejtette véleményét lapunknak. Elmondása szerint a művészet szabadsága nagyon fontos dolog, de vele kell, hogy járjon a művész felelősségtudata is.
Szögezzük le, Magyarországon szabadon nyilvánulhatnak meg az alkotók, de morális alapok nélkül nem beszélhetünk műalkotásról, csak provokációról. A színház mindig is a gondolkodás, a párbeszéd és az érzelmi azonosulás tere volt. A művészet ereje nem a gyűlöletben, hanem a megértés felmutatásában rejlik. Ezért aggodalommal figyelek minden olyan megnyilvánulást, amely a művészi önkifejezés eszközeit az emberi méltóság megsértésére vagy a közéleti szereplők elleni szimbolikus erőszakra használja
– fogalmazott.
Vidnyánszky Attila úgy véli,
Pintér Béla kikopott Európa színpadairól, pedig nagyon igyekszik kereszténygyalázó, nemzeti értékeinket, hagyományos családi értékeket kigúnyoló előadásaival megfelelni a nyugati világ liberális trendjének, csak hát Európában Dunát lehet rekeszteni az ilyen típusú „műalkotásokkal”. Kicsit hasonló utat jár be, mint annak idején Schilling Árpád. Színházi előadásai egyre értéktelenebbek, viszont egyre agresszívabbak.
– Már a Bajnok című darabjával is átlépett egy határt és ugyan tudom, hogy meg kell szolgálnia a külföldről jövő támogatást, de biztos, hogy a másként gondolkodó iránt érzett mérhetetlen gyűlölet mentén nem szabad eljutni az elpusztítására való buzdításig. Szégyenletes, ahogy annak idején is a Katona József Színházban megszületett provokáció után, úgy most is hallgat a liberális elit – tette hozzá a Nemzeti Színház vezérigazgatója, majd azzal zárta gondolatait, hogy még messze vannak a választások, amelyek után szintén lesz élet Magyarországon. Jó volna, ha meg tudnánk őrizni emberi méltóságunkat.
