Somlószőlős ezerlakosú kisközség a Somló-hegy északi lábánál, a Hajagos-patak mentén. Kis- és Nagyszőlős falurészei a középkorban külön-külön bukkannak fel: az 1266-ban említett „Villa Scevleus” a tihanyi apátság birtoka volt; az 1363-ban „Zewleus”, 1367-ben „Kyszavleus” alakban leírt település a somlóvásárhelyi apácáké. A következő évszázadban a királyi udvarnokok környékbeli birtokainak részeként Udvarnokszőlősnek nevezett falu előbb a Vezsenyi családé, majd (1473-ban) a nagyvázsonyi várúré, Kinizsi Pálé lett. Az evangélikus paplakban született 1785. december 1-jén Döbrentei Gábor, a reformkori írónemzedék neves tagja.
A község hosszú főutcájától keletre emelkedő kisebb magaslaton, a romantikus stílusú Zichy-kastély közelében találjuk a római katolikus templomot. Legkorábbi említése az 1367-ben kelt oklevélből való, Antal papja ekkor esperesi címet viselt, ami a település fontosságára utal. A Szent György titulusú egyház építési korszakait jól szemlélteti az 1969 és 1971 közötti régészeti feltárás alapján készült műemléki helyreállítás: a nyugati torony és a hozzá csatlakozó hosszú hajó a román korból és a korai gótika idejéből származik, míg a déli épületszárny a XIX. század alkotása. Történetét a kutató és tervező építész, Koppány Tibor összefoglaló munkájából ismerhetjük meg.
A tatárjárás után épült Somló vár királyi udvarnokok falujának temploma az 1200-as évek második felének jellegzetes típusa. Torony nélküli, félköríves szentélyzáródású épület, a déli oldalon nyíló bejárattal. A magasabban lévő ablak a kegyúri karzatot világította meg – a padlószint alól előkerültek a pillérek alapjai is –, a három másik tölcsérablak a hajóba bocsátott be fényt. A kapu timpanonjában a Dunántúlon a XIII. században divatosnak mondható Isten báránya dombormű látható. Ehhez az épületszakaszhoz a következő évszázadban toldották a hosszú, gótikus hajót, a sokszögzáródású szentélyt, valamint a nyugati tornyot. Szintén ez időből származnak a falfestmények, amelyek eredetileg beborították az északi fal teljes felületét. A töredékesen feltárult, restaurált képmezőkön Szent György lovag legendája látható, a diadalív két oldalán és a szentélyben további biblikus részletek kerültek napvilágra, majd konzerválták őket. A mohácsi vész után – az 1530–1540-es évektől – a falu protestáns hitre tért lakossága használta a templomot: ők meszelték be a freskókat, és ők festették a fedőrétegen látható ornamentikus díszeket.
A török kiűzése után a község a Zichyek birtokába került. Ők állították helyre és szenteltették újra 1726-ban – Szent Mihály arkangyal tiszteletére – a plébániai egyházat. A család adományaiból akkor készült a főoltár, majd 1771-ben a barokk szoborcsoporttal díszített keresztelőmedence. Az 1800-as évek közepén Somlószőlős a Zichy família oroszvári ágára szállt. 1850 körül építtették a romantikus stílusú, tornyos várkastélyt, majd 1877-ben Zichy-Ferraris Emánuel végakaratának megfelelően a templom déli oldalához toldották a pincéjében kriptaként is szolgáló sekrestyét.
origo.hu
Leállhat a közösségi közlekedés Budapesten – ez Karácsony forgatókönyve
