Nemrég a cseh importponty veszélyeire figyelmeztettek a hazai haltermelők, mondván, hogy Csehországból származó halat is kínálhatnak a vevőknek a kereskedők. Sztanó János, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke szerint az esetleges cseh import piaczavaró lehet, mivel letörheti a magyar árakat, ugyanis a Csehországból származó pontyot mintegy száz forinttal olcsóbban lehet beszerezni, mint a magyart. Magyarországon a ponty kilójáért a felvásárlók 490-500 forintot fizetnek, míg a Csehországból beszerezhető hal 380-400 forintba kerül kilogrammonként. Hazánkban a ponty előállítási önköltsége 400-420 forint körül mozog. Nincs hivatalos adat arról, mennyi hal érkezik be az országba, de szerencsére azt tapasztaltuk, hogy a nagy áruházláncok korábbi beszállítóikkal kötöttek szerződéseket – mondta Sztanó János.
*
Ezt megerősítette Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója, aki munkatársunkkal közölte, hogy csak magyar beszállítópartnereik vannak.
Sztanó János elmondta azt is, kezdeményezték, hogy az áruházláncok akváriumain tüntessék fel a halak származási helyét, valamint a hazai haltermelő gazdaságot, hogy láthassák a vevők, honnét származó halat vásárolnak. Ennek azonban egyelőre még nincs nyoma.
Markánsabban fogalmazott Lévai Ferenc, az Aranyponty Rt. elnök-vezérigazgatója, a halászati szövetség elnökhelyettese, aki a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a magyar termelők nem tudnak a karácsonyi halvásárra behozott import halak árával versenyezni. Ami a karácsonyi halvásár idején különösen szembetűnik, a halpiac hazai szereplőinek a külföldi haltermelőkkel szembeni versenyhátránya – mondta. Lévai Ferenc szerint a hátrány egyik oka, hogy míg a közeli haltermelő országokban – Lengyelországban, Csehországban – ötszázalékos áfa terheli a halat, Magyarországon tizenöt százalékos. Ugyanakkor a hazai halgazdaságok a külföldi termelőknél drágábban tudják beszerezni az üzemanyagot, több járulékos költség terheli a munkabéreket, s minden tekintetben nagyobbak a termeléssel, valamint a forgalmazással kapcsolatos költségeik. Rámutatott: a külföldről érkezett halak többségénél – annak ellenére, hogy arra törvény is kötelezi az árusítóhelyeket – nem tüntetik fel a származási helyet. A haltermelők szövetségébe tartozó gazdaságok viszont mindegyik árusítóhelyen külön táblán jelzik, hogy a halat melyik halgazdaság nevelte.
Karácsonyra dobta piacra a bio minősítésű növényevő halait a Hortobágyi Halgazdaság Rt. is. A természetes táplálékkal felnevelt amur, busa, süllő, csuka és harcsa után jövőre a bioponty is az áruházakba kerül, ám csak feldolgozott, csomagolt formában. Az élő hal ugyanis kiszorulni látszik a hipermarketekből, s félő, hogy néhány év múlva teljesen eltűnnek a halas akváriumok a nagy áruházláncokból – tudtuk meg Puskás Nándortól, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. vezérigazgatójától.
A szakember elmondta, a cég tavaly kezdett el biohallal foglalkozni, s először az élő halra, majd halfeldolgozójukra is megszerezték a biominősítést. Üröm az örömben: a fogyasztó élő biohalat nem kap az áruházakban, mert az áruházak már ma sem vállalkoznak arra, hogy külön kezeljék a bio és nem bio minősítésű uszonyosokat. Néhány éven belül pedig teljesen meg kívánják szüntetni az élő hal árusítását, mert nehézkesnek találják az élő áru kezelését és tárolását.
A hortobágyiak az idén lehalászott kétezer tonna halból ötszáz tonnát termeltek meg biotechnológiával, s megkezdték biopontyok nevelését is a Hortobágyi Nemzeti Parktól visszakapott Öreg-tavakon.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
