Élete végéig fegyházban marad Kaiser Ede – döntött tegnap első fokon a Fővárosi Bíróság. Társa, Hajdú László 15 éves szabadságvesztést kapott. A nem jogerős ítélet szerint Kaiser társtettesként követte el a móri vérengzést, ami miatt viszont Hajdút nem tudták felelősségre vonni. Sőt, az ügyészség által indítványozott bűnpártolásban sem. A harmadrendű vádlott, K. Attila – akinek vallomására épült a vád – mindössze hároméves börtönbüntetést kapott, mert a bíróság így kívánta honorálni, hogy segítséget nyújtott a nyomozó hatóságnak a súlyos bűnügy felderítésében.
Kaiser Edét többek között társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésért, bűnszövetségben elkövetett rablásért marasztalták el. Hajdú felelősségét pedig bűnsegédként, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletében, 3 rendbeli lőfegyverrel való visszaélésben, valamint több más bűncselekményben állapították meg. A másik hat vádlott különböző felfüggesztett és letöltendő börtönbüntetést kapott.
– Ennek a büntetőügynek a központi témája a móri ügy, amely azonban még nem fejeződhet be addig, amíg felelősségre nem vonják a mészárlás elkövetőjét és az összes szereplőjét – jelentette ki az elsőfokú ítélet indokolásakor Varga Zoltán bíró. – Az ügy egyik érdekessége: nem volt kit megkérdezni arról, hogy miért lőtt le nyolc embert. Többet hallottunk manipulálható cellapozíciókról, telefonadatokról, mint az áldozatokról. A bíróság csak feltett kérdésekre válaszol, így a vád tárgyává nem tett dolgokat nem vizsgálhatja. Nem hívhatjuk fel az ügyészséget a vád kiterjesztésére.
Igen szűk körben kell keresni a tettest, aki részt vett a vérengzésben. Kaiser minden bűncselekményét precízen eltervezte. Amikor a móri bankrablásra készült, megbízható, fegyverével profi módon bánó embert választott maga mellé.
Varga Zoltán részletezte, mit állapított meg a rendelkezésre álló adatok alapján és ismertette a feltételezéseket is. Tény: 2002. május 9-én dél és fél egy között Kaiser Ede tevékeny részvételével nyolc embert megöltek a móri Erste Bankban, és 7,3 millió forintot elvittek. Harmincmillió forint viszont a széfben maradt. A fiókból két férfi jött ki. Lehet, hogy ez Kaiserra nézve kevés adat, de a bíró szerint túlontúl is sok. Az nem derült ki, hogy a támadás bankrablás volt-e. Ennek ugyanis nem voltak jelei, pedig Kaiser Ede profi bűnöző. Kísérletet sem tettek a széf kinyitására, s erre nem is szólítottak föl senkit. Inkább mindenkit lelőttek. Három tár lőszert vittek magukkal az elkövetők, de ez fenyegetésnek kicsit sok. Kaiserék korábban símaszkot húztak a fejükre, Móron azonban fedetlen fővel rontottak be a bankfiókba.
A bíróság tehát nem tudta megállapítani, hogy mi volt az elkövetők célja, de erről nem is kellett állást foglalnia. Az, hogy sok mindent nem tud a bíróság, nem lehet akadálya a felelősségre vonásnak – állította a bíró.
A védelem által sokat támadott felismerő tanúk vallomásairól Varga Zoltán elmondta: ezeken nyugszik Kaiser felelőssége, mert elfogadta a tanúk vallomásait. Azok, akik a vádlottal szemtől szemben álltak a bankfiók bejáratában, azért tették 70-80 százalékosra felismerésüket, mert érezték nyilatkozatuk terhét. Egy tanú kivételével nem voltak érzelmi motivációk a vallomásokban, s egymástól függetlenül ismerték fel Kaiser Edét. A bíróságban is számos aggály és kétely vetődött fel. Ugyanakkor hitelesnek találta K. Attila szavait, aki elmondta: Kaiser 2000-ben és 2001-ben is tervezte a móri bank kirablását. A vádlott ezt elismerte, majd később kijelentette, hogy letett tervéről. Azonban nem valószínű, hogy egy másik társaság épp ezt a fiókot támadta volna meg. A bíróság szerint K. Attila szavahihető, még akkor is, ha magát bűnözőnek tartja.
Nem fogadta el a bíróság a Kaiser Ede alibijét igazoló tanúk vallomását, mert azok többsége valótlannak bizonyult. Az sem különös, hogy Kaiser Ede Ausztriában kirabolt egy pénzváltót a móri bűncselekmény után – vélte Varga Zoltán. Korábban ugyanis volt arra példa, hogy egy napon két bűncselekményt is elkövetett.
A védelem szerint sokat, de rosszul dolgozott a rendőrség az ügyben. A bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy az igyekvés, a tenni akarás és a hit jellemezte a nyomozók munkáját. Nyolc ember meghalt, s ez a legtapasztaltabb rendőröket is sokkolta. Hajdú László zárkalehallgatási jegyzőkönyvét kizárta a bíróság a bizonyítékok köréből, mert azokon olyan beszélgetések hangzottak el, amelyeket nem tettek a vád tárgyává.
A bíróság egyetértett az ügyészséggel abban, amit Kaiser esetében kimondott: van egy határ, amikor az enyhítő és a súlyosbító körülmények értékelése értelmét veszti. Hajdú azért kapott 15 évet, mert a bíróság nem keresett bűnbakot. Az ügyészség csupán bűnsegédlettel, azaz a fegyverek beszerzésével és eltüntetésével vádolta meg, de mindezt nem sikerült bizonyítani.
Tovább nyomoz a rendőrség
Kaiser Ede az ítélethirdetés után az egyik kereskedelmi televízió riporterét sírva utasította el, amikor interjút kért tőle. Annyit elmondott, hogy igazságtalannak tartja a döntést, mert nem erre számított. Hajdú László látszólag nyugodtabban vette tudomásul a nem jogerős határozatot.
Dezső Antal, Kaiser védője a tárgyalás után újságíróknak elmondta: tiszteletben tartja a bíróság döntését, de nem ért vele egyet. A móri ügyben felmentésért fellebbezett, mert a bűnösség megállapítását vitatja. Hajdú László védője, Kamarás Géza egyetért azzal, hogy a móri vád miatt nem ítélték el ügyfelét.
Bolcsik Zoltán dandártábornok, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója lapunknak kifejtette, hogy tiszteletben tartja a bíróság döntését. – Egy vádlott elítéléséig végigvittük az ügyet, és továbbra is az a meggyőződésünk, hogy Hajdúnak köze van a bűncselekményhez, csak nem volt rá elegendő bizonyíték – közölte Bolcsik. – Véleménye szerint nem valószínű, hogy szabadlábon van a móri gyilkos. A nyomozó hatóság addig nem hagyja abba a vizsgálódást, amíg mindent meg nem tudnak az ügyről. A dandártábornok állította: a fegyver hollétéről egyedül Kaiser és Hajdú tud valamit.
Zsombok György ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője, a móri nyomozás egykori vezetője szerint valóban vannak fekete foltok az ügy felderítésében, de ha a rendőrség megkapja azt a lehetőséget, hogy tovább dolgozzon az ügyben, akár még a fegyverek is előkerülhetnek.
Kiss István, az egyik áldozat, Kiss Tibor édesapja a Magyar Nemzetnek elmondta, úgy érzi, nem fejeződött be a móri ügy. Szerinte Kaiserék a tettesek, de sok elvarratlan szál maradt. Reménykedik abban, hogy később előkerül a gyilkos.
A bűn és a vizsgálat krónikája
- 2002. május 9.: Mór, Erste Bank. Dél körül több fegyveres betört a pénzintézetbe, ahol nyolc alkalmazottat és ügyfelet kivégzésszerű módon lelőtt, és 7,3 millió forinttal távozott. Hatan a helyszínen, egy házaspár férfi tagja a kórházba szállítás után, felesége egy hét múlva halt meg. Néhány órán belül a rendőrség Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet hozta összefüggésbe a támadással, és tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. Ezt az akkori főkapitány egy hét múlva 25 millió forintra emelte.
- 2002. május 13.: Horváth Szilárd a Kék fény című műsor kamerája előtt ügyvédje jelenlétében megadta magát, és bevonult a fővárosi Venyige utcai bv-intézetbe, amely régóta körözte. A rendőrség tagadta, hogy az elítéltet gyanúsítanák a móri bűncselekménnyel; ismeretlen tettes ellen nyomoztak.
- 2002. július 22.: Hajnalban a kommandósok lecsaptak a két gyanúsítottra: Kaiser Edét zuglói, Hajdú Lászlót pedig csepeli lakásában vették őrizetbe. Később előzetes letartóztatásba helyezték őket.
- 2002. augusztus 8.: Először számolt be sajtótájékoztatón a rendőrség a két gyanúsított elleni nyomozásról. A részleteket Salgó László akkori országos rendőrfőkapitány, valamint bűnügyi igazgatója, Ferenczi László közölte.
- 2003. május 9.: A tragédia egyéves évfordulóján tartott rendőrségi tájékoztatón bejelentették: a támadás klasszikus fegyveres rablás lehetett.
- 2004. február 2.: Befejezte a nyomozást a rendőrség, és vádjavaslatra készült Kaiser Ede és Hajdú László ellen. Hetesy Zsolt vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója elmondta: nem találták meg a fegyvereket.
- 2004. május 20.: A Fővárosi Főügyészség vádiratot nyújtott be a bíróságra Kaiser Ede, Hajdú László és több társa ellen. A móri bűncselekményben az utóbbit elkövetőként nem vádolták meg, csak bűnsegédként említik, mint aki a vérengzéskor használt fegyvereket szállította, s azt később eltüntette. Az ügyészség szerint Kaiser Ede és egy ismeretlen tettes követte el az Erste Bank elleni rablótámadást.
- 2004. szeptember 27.: Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett megkezdődött a móri bankrablással és más bűncselekményekkel vádolt Kaiser Ede és Hajdú László, valamint hét társuk büntetőpere a Fővárosi Bíróságon.
