A nyomozás másfél éve alatt az MSZP helyi szervezetei jól megtervezett lejárató kampányt folytattak a fideszes városvezetés ellen, minden hétre időzítettek korrupciógyanús „információkat”. A sejtelmes hírek főszereplője Kósa Lajos polgármester volt, akit igyekeztek a keresztapa szerepében feltüntetni.
Az ügyet elsősorban Csontos János szocialista képviselő kommunikálta, akiről MSZP-hez közel állók tudni vélik, hogy szolgálataiért megígérték neki az MSZP megyei elnöki tisztét, és előkelő helyet az országos listán. Kósa Lajos rendre visszautasította a vádakat. A rendőrségi eljárás során kiderült, hogy hűtlen kezelésről szó sincs, a Debreceni Vagyonkezelő Rt. kifogástalanul gazdálkodott. Az ügy negyven embernek okozott kényelmetlenséget, őket ugyanis tanúként hallgatták meg, némelyeket többször is.
Simon Ernő főügyész tájékoztatása szerint a vizsgálat alapján nem érte vagyoni hátrány a Héliker Rt. önkormányzati tulajdonú részvényeinek értékesítésekor a várost, nem volt fiktív, illetve túlszámlázás az új városháza építésekor, és a legtöbbet emlegetett élményfürdő-beruházás során sem bukkantak bűncselekmény nyomára. Az önkormányzati ingatlanok értékesítése kapcsán elszenvedett vagyoni hátrány „okozóiról” kiderült: a nevezett cégek egyáltalán nem vásároltak vagyontárgyakat a várostól. Nem igazolódott az a vád sem, hogy csak olyan cég kapna munkát az önkormányzattól, amelyik a város kosárlabda-csapatát támogatja. Az sem nyert bizonyítást, hogy az önkormányzati társaság tagvállalatai szabálytalanul vásároltak gépkocsit a DV Rt. egyik igazgatósági tagjának érdekeltségétől.
Népszerű polgáRmester. A Hajdú-Bihari Napló felmérése szerint Debrecen legszűkebb városvezetésének négy tagja közül a legjobb osztályzatot Kósa Lajos polgármester kapta. Támogatói és bírálói egyaránt elismerik: soha nem látott mértékben dinamizálta Debrecent, és felpörgette a fejlesztéseket. Eközben a város adósságállományát az általa képviselt gazdasági stratégiával országos viszonylatban a legalacsonyabbra sikerült csökkenteni. (MN)
